2024. október 1., kedd

A tápoldatkészítés boszorkánykonyhája

ÚJÍTÁSOK - Az EC és a ppm jelentősége

Az EC az Electro Conductivity vagy elektromos vezetőképesség rövidítéséből származik. Mit is jelent az EC, és az értéke mit mutat a számunkra?

Vegyük alapul a desztillált vizet. Csak víz és semmi más. Nincs benne oldott állapotban levő só. Ha lemérnénk egy mérőműszerrel az ellenállását, akkor végtelent kapnánk eredményül. Ez azt jelenti, hogy a desztillált víz nem vezeti az áramot. Ha egy kis sót szórunk a vízbe és újból mérünk, kiderül, hogy már van egy bizonyos ellenállása. A sós víz már vezeti az áramot. Minél több sót tartalmaz a víz, annál jobban vezeti az áramot, és annál kisebb az ellenállása. Az ellenállást mérő műszer nem szolgáltat pontos adatot arról, hogy mennyi só van egy vizes oldatban. Ezért lett bevezetve erre a célra az elektromos vezetőképesség fogalma és mérése. A mértékegysége a mS/cm (mili siemens per centiméter). A desztillált víz vezetőképessége 0, mert nem tartalmaz sót, és nem vezeti az áramot. Minél több só van az oldatban, annál nagyobb lesz a vezetőképessége. A kisebb mértékegység a S/cm. 1 mS/cm = 1000 S/cm.

A vezetőképességnek az ismeretére azért van szükségünk, mert megmutatja, hogy egy tápoldat mennyi oldott állapotban levő sót tartalmaz. A növények gyökerei érzékenyek a sókoncentrációra. Egyes növények a kevés sóval készült tápoldatot kedvelik, míg mások a töményebb, több tápanyagot tartalmazó oldatban érzik jól magukat. A táblázatból láthatjuk, hogy a növények mennyire különböző sótartalmú vagy ezzel egyenértékű vezetőképességű tápoldatot szeretnek.

Növény

EC mS/cm

ppm

Afrikai ibolya

1,0–1,2

700–840

Bab

1,8–2,5

1260–1750

Paprika

2,0–2,7

1400–1890

Endívia

0,8–1,5

560–1190

Paradicsom

2,2–3,5

1540–2450

Saláta

0,6–1,4

420–980

Uborka

1,6–2,4

1120–1680

Tojásgyümölcs

1,8–2,2

1120–1540

A saláta kevesebb tápanyagot igényel, mint a paradicsom és a paprika

Az érési fázisában azonban egészen tömény, sok tápanyagot tartalmazó tápoldatra van szüksége.

A növények növekedése szempontjából a pH-értéken kívül fontos a vezetőképesség vagy EC ismerete. A tápoldat készítéshez elsősorban vízre van szükségünk. Nem mindegy, hogy milyen sótartalmú vagy vezetőképességű vizet használunk. Ha a vizünk vezetőképessége 1 mS/cm, a saláta tápoldatának ajánlott tápoldat vezetőképessége 1,2 mS/cm, akkor bizony gond van. Mindössze 0,2 mS/cm tápanyagot tudunk a vízhez adni, hogy megkapjuk a végső 1,2-es értéket. Ez a mennyiség pedig nem elegendő a saláta fejlődéséhez.

Ismernünk kell az EC és a vízben feloldott sók mennyisége közötti összefüggést. A különböző sók más mértékben növelik a vezetőképességet, de általánosan elfogadott szabály, hogy 1 EC = 700 ppm feloldott tápanyagmennyiséggel. Ismételjük át, mit is jelent a ppm.

A ppm a part per million angol kifejezés rövidítéséből származik

Jelentése: egy egységnyi anyag egy millió egységnyi vízben feloldva. Ezt kissé értelmesebbre lefordítva azt jelenti, hogy egy mg (milligramm) anyag egy millió mg vízben feloldva. Az 1 000 000 mg = 1000 g mennyiséggel és pontosan 1 kg víznek felel meg. A víz fajsúlya 1 g/cm3, tehát az 1000 g víz pontosan 1 liternek felel meg. Visszatérve a ppm-re, 1 ppm azt jelenti, hogy 1 mg tápanyag 1 liter vízben feloldva. Ha a salátára vonatkoztatjuk az 1,2-es EC-értéket, annyit jelent, hogy megközelítőleg a tápoldat 1,2×700 ppm = 840 ppm, illetve 840 mg/liter tápanyagot tartalmazhat. Ha a vizünk EC-értéke 1, és mindössze 0,2 EC növelésre van szükségünk, akkor csak 0,2×700 ppm = 140 mg/liter hasznos tápanyagot tudunk a vízhez adni. Ez nagyon kevés, ezért fontos, hogy a tápoldathoz minél kisebb EC-értékű vizet használjunk. Az ideális tápoldat készítésére megfelelő víz EC-értéke kisebb kell, hogy legyen 1 EC-től. Ideális a 0,5–0,8 mS/cm–es EC-érték.

A ppm ismerete nagyon fontos, mert sok esetben a növények tápanyagigénye ppm-ben (mg/liter) van megadva. A különböző tápanyagok keverésénél ez a legfontosabb szempont, hogy a végén a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K) és a többi szükséges elem pontos mennyiségben legyen feloldva a tápoldatban.

Nézzünk egy konkrét példát. A táblázatban a paradicsom tápelemigénye látható a különböző növekedési fázisokban. A tápelem mennyiségek ppm-ben vannak kifejezve.

Tápelemek

Palánta

Virágzás

Érés

N – nitrogén

100

130

180

P – foszfor

40

55

65

K – kálium

200

300

400

Mg – magnézium

20

33

45

Ca – kalcium

100

150

200

S – kén

53

109

144

Az már komolyabb matematikát igényel, hogy a különböző tápanyagok keverésével megkapjuk ezeket az értékeket, de egy számítógépen, táblázatkezelőben könnyen kiszámíthatjuk. Az ennek megfelelő tápanyagok alapműtrágyára számítva a következő mennyiségeket adják 1000 liter tápoldathoz grammokban kifejezve:

.

Tápanyagok

Palánta

Virágzás

Érés

Kálium-nitrát

230

190

310

Kálium-szulfát

160

390

500

Monokálium-foszfát

180

250

290

Magnézium-szulfát

200

330

450

Kalcium-nitrát

460

690

920

A tápoldatok készítésénél általánosan az elemek mennyiségének jelölésére a ppm vagy mg/liter a támpont és kevésbé használatos az N/K arány. A komplex műtrágyák összetevőinek jelölésénél százalékokban fejezik ki az összetevők mennyiségét. Vegyük például a Ferticare Starter műtrágyát, melynek összetevői az N:P:K százalékosan 15:30:15-el van feltüntetve. A fő gond, hogy ez egyáltalán nem az N:P:K százalékos tartalmát jelenti. Az N, a nitrogén 15%-ban van jelen, de a foszfor, a P, már 30% P2O5-ot (foszfor-pentoxid) jelent, és nem tiszta foszfor. A kálium is bár 15%, nem tiszta kálium, hanem K2O ( kálium-oxid) -tartalmat jelent. Ez félrevezető, mert átszámítva a tiszta elemekre 15:13:12 lesz az igazi N:P:K arány. A műtrágyák pontos összetevőit százalékosan fel szokták külön tüntetni egy táblázatban, és ott látható, hogy az elemek oxidjára vagy a tiszta elemre gondolt-e a gyártó, amikor feltüntette az N:P:K arányt. Pontosabb lenne az N: P2O5: K2O jelölés, akkor tudni lehetne, hogy miről is van szó. Az átszámításokhoz egy kis matematika szükséges, erre jó a táblázatkezelő program. Ha ez nincs, időnként a Magvetőben közöljük az aktuális növényeknek megfelelő tápanyag-összetételt.

A tápoldat összeállításánál nagyon fontos, hogy milyen műtrágyák állnak a rendelkezésünkre. Az alapműtrágyákból bármilyen makroelem-kombinációt össze tudunk állítani. Ha valamilyen komplex, előre meghatározott N:P:K összetételű műtrágyánk van, akkor néha nehéz vagy lehetetlen összeállítani a növény számára megfelelő elemek mennyiségét.

A növények számára fontos tápelemeket két alapvető csoportra osztjuk. A nagyobb mennyiségben résztvevő elemek a makroelemek, míg a sokkal kisebb mennyiségben jelenlevő, de mégis fontos elemek a mikroelemek. Az első csoportba tartoznak a nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, kalcium és a kén. A mikroelemek csoportjába tartozik a vas, réz, cink, mangán, molibdén és a bór. Újabban ezekenkívül további mikroelemeket is ide szoktak sorolni. Ezek közül érdemes megemlíteni a kobaltot és a szilíciumot. Egyes csodaszer levélpermeteket gyártó cégek ettől is tovább mennek, és készítményeikhez kis mennyiségben, mint fontos mikroelem, vanádiumot, tellúrt, báriumot és stronciumot is tesznek.

Mire figyeljünk műszervásárláskor?

A kertészetek számára megfelelnek az olcsóbb kézi mérőműszerek is. Az áruk 3500 Din, a drágább és több tizedes pontossággal mérő műszerek ára akár 10 000 dinár is lehet. A pH-mérő esetében elegendő az egytizedes pontosság, míg az EC-mérőnél is elegendő, ha mindössze egy méréstartománnyal rendelkezik. Általában S/cm-ben mérnek a kézi műszerek. Ez azt jelenti, hogy az általunk 1 mS/cm érték a kézi műszeren 1000 S/cm lesz a kijelzőn. Minden műszer fontos tartozéka a kalibráló folyadék, melyet egy kis tasakban mellékelnek a dobozban. A műszerek gyárilag be vannak kalibrálva, elegendő 1-2 havonta ellenőrizni, hogy van-e eltérés, vagy kell-e állítani a műszeren? Egy szintén a műszerhez mellékelt csavarhúzó segítségével kell beállítani a táblázatból leolvasható hőmérsékletnek megfelelő értéket. A kalibráló folyadékot PONTOSAN a tasakon jelzett mennyiségű desztillált vízben kell feloldani. Erre a célra kalibrált mérőedényre lenne szükségünk. Ez általában nem található a kertészeknél, ajánlatos a kalibráló folyadék elkészítését gyógyszertárra bízni. Ott van desztillált víz és pontos mérőedény is erre a célra. Az elkészített kalibráló folyadékot lehetőleg fénytől védett helyen és hűvösön kell tárolni.

Kissé drágább kategóriába tartoznak az univerzális, többfunkciós műszerek. Egy műszerrel mérhetjük a pH- és EC-értéket is. Ezek a műszerek is megbízhatóak, biztonsággal használhatjuk őket.

A következő számban a mérésekről és a tápoldat-készítéséről lesz szó.

Egy kanizsai olvasónk saját készítésű sztiroporkonténerekben szeretne földiepret termeszteni perlites közegben. Új fóliasátra készen áll az augusztusi telepítésre. Sok sikert kívánunk a termesztéshez.