Először is meg kell állapítanunk, hogy istállótrágyából (sajnos) egyre kevesebb áll rendelkezésre.
Sok földműves még a tarlóhántással egyidejűleg kijuttatja az istállótrágyát, de mégis általánosabb és szakszerűbb az őszi alapműveléssel bedolgozni a talajba. Tehát aktualitását alapul véve a szerves trágyák közül célszerű legelőször az istállótrágyára vonatkozó fontosabb ismereteket taglalni.
Az állatok a feletetett takarmány szárazanyagának 45–50%-át; N-, P-, K-tartalmának pedig 70-90%-át kiürítik. Számosállatonként (magyarországi fogalom: 500 kg élősúlyt jelent) naponta a következő alommenyiségre van szükség:
- Szarvasmarha : 5-6 kg
- Juh: 6-8 kg
- Ló: 4-5 kg.
(Az alom nélküli állattartással hígtrágya – gülle – keletkezik.)
Az alom napi mennyiségétől (2–12 kg) függően szarvasmarhánál (500 kg élősúlyra vonatkoztatva) az évi trágyatermelés 6,5–16 t/év. Ebből következik, hogy istállótrágyázásos gazdálkodásnál legalább 1,5 számosállatra van szükség hektáronként (például öntéstalajon folytatott zöldségtermesztés esetében).
Kijuttatás előtt (főleg munkaszervezési okokból) a trágyát gyakran tárolni, raktározni kell.
Az erjesztés (érlelés) a következő módon zajlik:
Oxidációs szakasz. A lazán összerakott szalmás trágyában a hőmérséklet gyorsan 50-70 Celsius-fokra emelkedik. Az N-tartalmú anyagokban lévő NH3 (ammónia) nitrifikációval salétromsavvá alakul, majd denitrifikáció után az N szabadon távozna a légtérbe (ha hagynánk!). Ezért az oxidációs szakasz hossza nem lehet hosszabb 3–5 napnál!
Az aerob (oxigén jelenlétében zajló) folyamatokat ezután friss trágya- vagy földtakarással meg kell szüntetni! (A levegő kiszorítása tapostatással is történhet – pl. karámban.)
Redukciós szakasz. Anaerob (oxigénmentes) körülmények között a mikróbák tevékenysége csökken, így a szén-dioxid és az ammónia ammónium-karbonáttá alakul, amely vegyület már igen stabil, nehezen bomlik. (CO2 + NH3 → NH4CO3.) E szakasz hossza kb. 100 nap. A trágya sötétebb színű, egyneműbbé válik. A C:N arány 20:1 lesz. Jó, ha a nedvességtartalma 25% körüli (nyáron nedvesíteni kell a trágyát).
Erjesztés során a súlycsökkenés 20-25%, de igen magas lehet a nitrogén- és foszforveszteség is.
Egy vagon (10 t) istállótrágya tápanyagtartalma megközelítőleg 50 kg N, 25 kg P és 60 kg K.
A szétterítést követően az istállótrágyát azonnal forgassuk alá, mert egyébként a nitrogén ammónia formájában távozik!
A kijuttatás időpontja általában nyári, nyár végi vagy őszi.
Az istállótrágya adagja: 15t/ha – kicsi, 30t/ha – közepes, 40t/ha – nagy. Istállótrágyázásos termesztési rendszerben kötött talajon megfelelő négyévenként 30t/ha-os, laza talajon pedig a 2-3 évenkénti 15-20t/ha-os adag!
Az alászántás mélysége: a jó szerkezetű, középkötött talajokon 18–20 cm, levegőtlen talajokon 12–16 cm, homokon a lehető legmélyebbre juttassuk az istállótrágyát.
Évek | Kötött (réti) | Középkötött | Homok |
1. 2. 3. 4. | 40% 30% 20% 10% | 50% 30% 15% 5% | 50% 30% 20% / |
Az istállótrágya hatása fizikai, kémiai, biológiai és mineralizációs (ásványosító) értelemben érvényesül, ami végső soron a termésnövelésben jut kifejezésre.
