2024. október 1., kedd

Kivitermesztés nálunk és a nagyvilágban

A „dinnyécske”
Táblázatunk Európa legnagyobb kivitermesztő országait mutatja be (szemlélteti) élen Olaszországgal, amely a világon is a legnagyobb kivitelt tudja felmutatni. E gyümölcs termesztésében a világon második helyen Új-Zéland áll 365 ezer tonnával évente, míg a kivihatalmak képzeletbeli dobogójának harmadik fokára Chile kapaszkodott fel, évi 170 ezer tonnányi kivitermesztéssel.

A Vajdaság településeit járva olykor sötétzöld leveleivel a ház falához simulva, esetleg gyengéden a kerítésre hajolva, a szemnek szokatlan növényre lehetünk figyelmesek. Tavasszal a krémfehér virágai vonzzák a figyelmet enyhe illatukkal, szeptemberben viszont már burgonyaszerű, szőrös termése csábítja közelebbi „tanulmányozásra” a szemlélődőket. A fent leírtak a kivire vonatkoznak

Eredeti nemzetközi nevét, kínai egres, új-zélandi meghonosítóitól kapta – mivel a gyümölcs az egreshez hasonlóan szőrös – a 20. század elején (bár kezdetben rövid ideig kínai nevén emlegették: jangtao).

A 20. század közepén marketingmegfontolásokból először melonette, majd 1959-ben kivigyümölcs (angolul kiwifruit) névre keresztelték át. A kivi elnevezés az Új-Zélandon őshonos kivi madár, a szigetország nemzeti jelképe nevéből ered. (A madár kicsi, barna és bozontos, mint a gyümölcs.) A melonette, „dinnyécske” névtől az új-zélandi termelőknek azért kellett szabadulniuk, mert attól tartottak, hogy a dinnyére kivetendő új amerikai importvámokat erre a gyümölcsre is alkalmazzák.

Jellemzői: A kivi hosszú életű, energikus növekedésű, csavarodó, tekeredő hajtásokkal kúszó cserje, amely akár 3 méter széles és 6 méter magas is lehet. A fiatal növények fagyérzékenyek. Legjobb megoldás, ha vásárlás után az első évben nagyobb edénybe ültetjük. A talajnak jó vízáteresztő képességűnek kell lennie, hogy pangó víz ne érhesse a gyökereket.

A kivi kúszónövény, tehát támrendszer mellé kell ültetnünk.

Az idősebb növényeket tavasszal rendszeresen metszeni kell.

Míg a virágzási idő május vége felé kezdődik, termésre szeptember végétől számíthatunk. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete, és jellemző tulajdonságaiból is veszíthet, emiatt gyengébbé válhat a növény ellenálló képessége. A növény igen nagy nitrogénfelhasználó. A termés méretét is jelentősen befolyásolja a tápanyagban lévő nitrogén mennyisége. Jótékony hatású a szerves trágya pótlása.

A kivi jól termeszthető azokon a vidékeken, amelyeken a szőlő is boldogul, tehát akár a Vajdaságban is. Egy-egy kifejlett cserje 100-150 kivivel is meglephet bennünket. Ősz eleji csemegének kiváló, jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint, fogyasztása ezért is javasolt. S persze az aromája miatt! A savanykás-édes hús, a laktató nedve lukulluszi lakoma!