A tápoldatkészítés boszorkánykonyhája

A tápoldat-összeállítások kiszámításánál nélkülözhetetlen valamennyi matematikai ismeret és egy minimális kémiai tudás. Pár perc alatt meg is tanulható, és nem okozhat gondot egy termelőnek sem. A tápelemek mennyiségét általában ppm-ben (mg/liter) kifejezve találjuk az irodalomban, és ezt alkalmazzuk a különböző receptek összeállításánál. Bármennyire is biztonságosabb az alapműtrágyákkal dolgozni, van, aki ragaszkodik az előre kevert és drágább komplex műtrágyák használatához. Már az előzőkben is szó volt róla, hogy a zsákokon feltüntetett N:P:K értékek sohasem a P (foszfor) és a K (kálium) százalékos arányát jelentik. Az ezen értékek pontos átszámításához szükséges szorzószámokról, faktorokról lesz szó.

Vegyünk egy példát. A palántaneveléshez használatos starter műtrágyák egyikének összetétele a 15:30:15-ös N:P:K értékeket jelöli a csomagoláson. Fontos tudnivaló, hogy mielőtt bármilyen számításba kezdünk, győződjünk meg a vásárolt műtrágya pontos összetételéről és arról, hogy miben van kifejezve? Ajánlatos a különböző nyelven feltüntetett százalékos értékeket összehasonlítani, mert előfordulhat, hogy az angolul pontosan közölt érték más nyelven már nem ugyanazt jelenti. Arról is győződjünk meg, hogy, főképpen angol nyelven, fel van-e tüntetve az elemek pontos százaléka is, vagy csak a megfelelő elemek oxidjainak a százaléka.

A műtrágyák nagy többségénél az első szám a nitrogén százalékos arányát jelenti. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a nitrogént a nitrát (NO3) százalékos arányában tüntetik fel. Tehát a nitrogénnel nincs komolyabb gondunk. Példánkban az első szám a 15-ös 15% nitrogént jelent.

A következő szám a 30-as a foszfor mennyiségét jelenti, de valójában a gyártó a foszfor-pentoxidra gondolt (P2O5). Ahhoz, hogy megállapítsuk a 30% P2O5 mennyi tiszta P-nek (foszfornak) felel meg, a 30-at be kell szoroznunk 0,436-al és megkapjuk a 13,08% tiszta foszformennyiséget. A számunkra oly kecsegtető 30% foszfor helyett csupán 13,08%-ot tartalmaz a starter műtrágyánk.

A harmadik szám szintén 15, és a káliumra való utalást jelenti. Sajnos ez is a kálium-oxidra és nem a tiszta káliumra vonatkozik. A 15% K2O (kálium-oxid) értéket beszorozzuk 0,830-al, és megkapjuk a 12,45%-ot. Ez a valódi káliumtartalma a starter műtrágyának, és ezzel kell számolnunk a tápoldat összeállításánál. A csomagoláson a gyártó feltüntette apró betűkkel, hogy a P2O5/P = 30/13, a K2O/K = 15/12,5 (felkerekítve, pontosabban 12,45%).

Hasonló a helyzet a magnézium-szulfáttal és a kalcium-nitráttal is. A csomagoláson feltüntetett 16% magnézium-oxid (MgO) valójában csak 9,65% tiszta magnéziumnak felel meg. A 16%-ot szorozni kell 0,603-al, hogy megkapjuk a magnézium százalékát. Kalcium-nitrát esetében a csomagoláson feltüntetett 26,5% a CaO-ra (kalcium-oxid) vonatkozik. Beszorozva 0,715-el, 18,9% tiszta kalciumot kapunk. Ezt kissé bonyolultnak tűnik, de foglaljuk táblázatba a szorzószámokat, így érthetőbbé válik a számítás.

A táblázatban szereplő szorzószámokkal át tudjuk alakítani az A oszlopban levő tápanyagokat (oxidokat és nitrátot) a B oszlopban szereplő elemekké. Ez esetben az A->B oszlop szorzószámait használjuk. Ugyanezt fordítva is megtehetjük, ha a B oszlopban szereplő elemeket át akarjuk alakítani a megfelelő oxidokra vagy nitrátra, akkor a B->A oszlopban szereplő szorzószámokkal kell számolnunk.

Vegyük az előző példát. Adva van a 15:30:15 jelzésű műtrágyánk. Az első 15-ös szám a nitrogént jelenti, nem kell számolnunk. A második szám, a 30-as a P2O5 %-át jelenti, és ha az A oszlopot szeretnénk a B oszlopra átalakítani, akkor az A->B oszlopban levő 0,436-al kell szoroznunk a 30-at, és megkapjuk a 13,08% foszfort. A kálium-oxid esetében a 15%-ot 0,603-al kell szorozni, hogy megkapjuk a 12% tiszta káliumot.

A visszaszámolásra is szükségünk lehet. Ha tudjuk, hogy a recept szerint 13% foszforra van szükségünk, akkor azt átszámítva P2O5-re, szorozva 2,292-vel, megkapjuk a 30-at. Ez azt is jelenti, hogy a műtrágya választásánál azt kell nézni, melyik komplex műtrágya áll legközelebb az általunk keresett recept szerinti összetételhez.

Ideálisan sohasem tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő összetételű komplex műtrágyát. Két lehetőség között választhatunk. Megelégszünk a megközelítő értékekkel, és komplex műtrágyát használunk, vagy pontos összetételt szeretnénk alapműtrágyákból összeállítva.

Mielőtt ezt végleg eldöntjük, nézzük meg az árakat, és számoljunk, melyik megoldás az olcsóbb. Ha az a jobb, ne találgassunk tovább, azt válasszuk.

Az ősszel és a tavasszal földre szórt műtrágyák összetétele is nagyon fontos, és nagymértékben kihat a termés mennyiségére és minőségére is. Az intenzív tápoldatozásnál törekednünk kell a lehető legpontosabb előírt tápelemmennyiségekre.

Remélve, hogy olvasóink számára hasznosak lesznek a tápoldattal kapcsolatos számítások és mérések, észrevételeiket és kérdéseiket ezzel kapcsolatban továbbra is igyekszünk megválaszolni. Olvasóink küldhetnek képeket is saját termelésükről.

A földieper tápoldatozása

Vajdaságban is növekszik a földieper-termesztésre vállalkozók száma. Virágozni kezdtek az augusztusban elültetett frigós palánták. A tápoldatozás ciklusa az alkalmazott közegtől függ. Perlit esetében napi 2–4-szer kell öntözni, földi termesztés esetében az időjárástól függően legalább kétszer naponta. Ha a föld jó vízmegtartó képességű, olykor elegendő a napi egyszeri tápoldatozás is. Természetesen ez függ az egyszerre kijuttatott mennyiségtől is. Perlit esetében növényenként legalább 100 ml a virágzás fázisában, de később ezt fel lehet emelni 200 ml-re. A táblázatban az amerikai Perlit Institute által ajánlott tápoldat összetételét láthatjuk.

Ezeket az értékeket alapműtrágyákkal megközelítőleg a következő összeállítás adja:

A mikroelemeket pótolhatjuk 1000 literre 50 g Brixol Combi keverékkel.

A földi termesztésben is használható a táblázatban közölt összetétel. A földieper érésének kezdetekor a kálium-szulfát mennyiségét fel lehet emelni 120 ról 150 g-ra.

Az amerikai kontinens termelői nem szeretnek túlzottan matematizáni, számukra speciális komplex műtrágyákat árulnak különböző növények számára megfelelő N:P:K összetétellel. A különböző növekedési fázisban változó nitrogén mennyiségét a hozzáadott kalcium-nitráttal szabályozzák. Ezzel a megoldással elegendő egy növényhez mindössze egy komplex műtrágya, magnézium-szulfát és kalcium-nitrát. Hasonló keverési lehetőségeket a holland műtrágya-forgalmazóknál is találhatunk. Egyszerűsödik a tápoldatok keverése és kevesebbet kell számolni. Sajnos a mi kereskedelmünk által forgalmazott összetett műtrágyák minden növénynek megfelelnek, legalábbis így szól a hirdetésük. Ha utánaszámolunk, kiderül, milyen nagyok a különbségek a növény számára megfelelő és az univerzális műtrágya által nyújtott tápelemmennyiségek között.