A légkör mintegy 79%-a N.
A növényi tápanyagok közül a vegetatív növekedés szempontjából a nitrogén alegjelentősebb (a sejtfehérje, protoplazma, klorofill, enzimek és vitaminok alkotóeleme).
A csernozjom és láptalajok kivételével a talajok nem tartalmaznak elegendőnitrogént. Az agyagásványokban és humuszban (kolloidokban) szegény talajoknál – különösen öntözéses gazdálkodás mellett – erős a N-kimosódás.
A talaj nitrogéngazdálkodása a legdinamikusabb (fontos a mikroorganizmusok számára is). A kiegyensúlyozott nitrogéngazdálkodás csakis helyes tápanyagarány esetén érvényesül (N:P:K ~ 1:0,7:0,5).
Az NH4+ (ammónium)-ionok felvételét segíti a Ca- és Mg-ionok jelenléte. Az ammóniumionok pozitív töltésüknél fogva jól megkötődnek a talajkolloidok felületén, tehát nehezen mosódnak ki.
A NO3- (nitrát)-ionok felvételét segíti a K-ionok jelenléte. Ebben az esetben (mivel a talajkolloidok is negatív töltésűek) a nitrogén említett formája igen mobilis, könnyen kimosódik.
Egyébként a nitrogén körforgása a természetben a következő képpen zajlik:
A szerves anyagokból ammonifikáció útján ammónia majd ammónium-karbonát keletkezik. Az ammóniából azonban nitrifikációval nitrátok (NO3-) keletkeznek, amelyekből anaerob (oxigénmentes) denitrifikációval nitrogén (N) szabadul fel, és ez az elem szabadon távozik a légtérbe. A levegő nitrogénje több módon újra a talajba kerülhet. Így például villámlással ózon (O3) keletkezik, ami segíti a nitrogén salétromsavvá történő alakulását, amely vegyület a csapadékkal a földre hull. Az elemi nitrogént azonban a növények gyökérzónájukban (szimbiózisban vagy asszociációban) élő Rhizobium és Azotobacter mikróbafajok is megkötik. A nitrogén beépül a növényi szervezetbe (aminosavak →fehérjék) és a terméssel távozik a talajból, amit pótolni kell (például műtrágyázással).
Az említett műtrágya raktározásánál ügyelni kell arra, hogy csak meghatározott magasságig, meghatározott területen és műanyag zsákokban tároljuk, mert robbanásveszélyes!
Említést érdemelnek, de nálunk kevésbé kerülnek alkalmazásra.
Mivel 20°C-on nyomása >7 bar, csak nagy nyomást elviselő („nagynyomású”: 20–30 bar) tartályokban szállítható és tárolható.
Az ammónia a talajoldat anionjaival különböző sókat képez, a talajkolloidokkal fiziko-kémiai reakcióba lép, a talaj szilárd fázisán adszorbeálódik (felületileg kötődik). Nedves talajban hatékonyabb.
Közönséges öntöttvas tartályokban szállítható és tárolható, mert gőznyomása még +40°C-on is csak 0,5 bar.
A következő számban a nitrogéntrágyákat részben helyettesítő mikrobiológiai trágyákról olvashatnak.
