„A bankok, azaz az állam a maguk pénzügyi politikájával és a magas kamatterhekkel elirányítják a pénzt a földművesektől” – írja a Poljoprivrednikben Miroslav Malešević professzor. A neves szakember ezzel nem mondott újdonságot, a hitelfelvételért folyamodó gazdák gyakran tapasztalhatták, hogy mennyire a kedvét szeghetik az embernek azok a bürokratikus akadályok, melyekkel szembesítik őket a bankok.
A mezőgazdasági minisztérium március 26-án 21 pénzintézettel írt alá szerződést hosszú távú és rövid távú hitelek folyósításáról. Szeptember első feléig 12 834 383 millió euró hosszú távú, és mintegy 10,3 millió euró (966 026 067 dinár) rövid távú hitelt vettek föl a termelők. Az előbbit főként mezőgépek, az utóbbit újratermelési alapanyagok vásárlására igényelték a termelők. Eddig összesen 4030 gazda jutott hozzá a rövid és a hosszú távú hitelekhez.
A számok önmagukért beszélnek, a gazdákhoz eljutó 23 millió eurós kölcsön nem sokat lendíthet a szerbiai mezőgazdaságon. A jelenlegi helyzetben ennyi még a tűzoltáshoz sem lehet elég. A 4030 hitelhez jutó termelő sem tekinthető nagy számnak, ha abból indulunk ki, hogy 2008-ban százszor ennyi, azaz 400 000 bejegyzett gazdaság volt még.
Az is beszédes adat, hogy a 21-ből mindössze 10 bank folyósított rövid távú hitelt, 11 pénzintézetben a minisztériummal fél évvel ezelőtt aláírt szerződés ellenére egyetlen rövid távú hitelszerződést sem kötöttek. Ennél is rosszabb a helyzet a hosszú távú hitelekkel kapcsolatban. A listán szereplő 22 bank közül eddig mindössze 8 kötött ilyen hitelmegállapodást.
