Szeptember 9-én a magyarországi Enyingen, az Agrár Zrt. gazdaságán szervezték meg a MONSANTO DEKALB kukoricahibridjeinek bemutatóját.
Az ősz a gazda egész évi munkájának beérését, a betakarítást és az új gazdasági évre készülődést jelenti, amikor egymást érik a terménybemutatók, melyeken a növénytermesztők akár ki is választhatják a jövőben termesztésbe kerülő kukoricákat, napraforgókat, cukorrépákat. Sokat segítenek ezek a bemutatók az eredményes gazdálkodásban, hiszen a mezőgazdasági termelőknek napjainkban számos nehézséggel kell megbirkózniuk. Többet kell termelniük kevesebb erőforrással, mint valaha bármikor, hogy jövedelmezően tudják irányítani gazdálkodásukat, mialatt a mezőgazdasági terményárak jelentős mértékben ingadoznak, az energiaköltségek viszont folyamatosan emelkednek. A környezeti tényezők arra kényszerítik a gazdálkodókat, hogy olyan új és fenntartható termelési megoldásokat és hibrideket alkalmazzanak, melyekkel csökkenthetik a termelési kockázatot és hatékonyabban tudják fölhasználni a természetes erőforrásokat. Szeptember 9-én a magyarországi Enyingen, az Agrár Zrt. gazdaságán szervezték meg a MONSANTO DEKALB kukoricahibridjeinek bemutatóját, melyet vajdasági gazdák is megtekintettek. Nem véletlenül érkeztek a bemutatóra, hiszen Szerbiában, Vajdaságban is terjednek a Dekalb-hibridek (az idei tavaszon igaz, csak négy hibrid állt rendelkezésre, de az új idényre legalább 6-7 hibriddel bővül a választék, s az olajrepce vetőmagja is forgalomba kerül), így a magyarországi kukoricatáblák akár összehasonlítási alapul is szolgáltak gazdáink számára mind a termesztési technológiát, mind a terméshozamokat illetően. Az enyingi fajtabemutatót tartalmas szaktanácskozás egészítette ki, melyen betekintést nyertünk a nemesítés irányzataiba, a kukorica- és az olajrepcepiac várható alakulásába, a bemutatóparcellákon pedig többszöri ismétlésben tőszám, vetési idő és műtrágyázási kísérletek eredményeit tette közzé a szervező. DKC4490, DKC4889, DKC4983, DKC5170, DKC5276 – hogy csak néhányat említsünk a MONSANTO cég (a GMO-növények: a BT-kukorica és az RR-szója előállítója) legújabb, 12–15 t/ha szemtermést adó kukoricahibridjeinek sorából.
Merre tart a nemesítés? – tettük föl a kérdést Szanyi Istvánnak, a cég magyarországi kereskedelmi igazgatójának?
– A megváltozott klimatikus viszonyok előtérbe helyezték a szárazságtűrő növények mielőbbi előállítását, így a MONSANTO európai nemesítő állomásai közül Magyarországon, Szatymazon működik az a központ, ahol kimondottan aszálytűrő vonalakat keresünk. A nagy hozam, a gyors vízleadás és a szárazságtűrés azok a genetikai alapok, amelyekkel rendelkezniük kell hibridjeinknek – mondja Szanyi István, majd azt a három pillért sorakoztatja, melyeken az USA-ban a nemesítés nyugszik: – A megnövekedett kereslet előtérben tartja a hozamjavítást, így a biotechnológiát engedélyező országokban 2030-ra szeretnénk megduplázni a kukorica termésátlagát. Az USA-ban a jelenlegi 9 tonna helyett 18 tonnás szemtermés a cél 30%-os költségmegtakarítással. Nemesítésünk másik alappillére a biotechnológia, ami a biztonságos termelést elősegítő rovar- és gyomirtószer-rezisztens hibridek előállítását eredményezi, így teljesen kiiktatható pl. az Európában is nagy gondokat okozó a kukoricamoly és az amerikai kukoricabogár kártétele. Harmadik pillérünk az agrotechnika fejlesztése, ami a hozamokat nagyban meghatározó vetési időre és a tőszámra irányul. Még csak annyit, hogy a biotechnológia nem azonos a génmódosítással. Ennek az eljárásnak a célja a kukoricában, a szójában és más növényekben rejlő terméspotenciál megvédése.
– Világviszonylatban is visszaszorított terményárak jellemzik a mezőgazdaságot, ezt csak nagy hozamokkal tudjuk némileg ellensúlyozni. Amióta megjelentek a Dekalb-hibridek, csak ezeket termesztem – mondja a tamási Pájtli József, aki 700 hektáron gazdálkodik, ebből 200 hektárnyi terület az árukukorica, eredményei pedig önmagukért beszélnek: – 2008-ban DKC5143 hibriddel hektáronként 14 tonnás átlagtermést értem el, de az idén a szárazságtűrőbb DKC4964 hibridet választottam, s most kezdődik a betakarítás, hasonló eredményt várok.
Milyen termesztési technológiával éri el a csúcseredményeket?
– A nagy hozamot nedvességmegőrző talajműveléssel alapozom meg: az altalajlazítást követően szántás és azonnali barázdazárás következik, amivel megakadályozom a kipárolgást. A tápanyag-utánpótlást talajelemzés alapján végzem, de tudni kell, hogy a kukorica nitrogén- és káliumigénye kifejezett, de cinkre is nagy szüksége van a növénynek, így a lombtrágyázás sem marad el. A nagy hozam tápanyagot és a ráfordítást követeli, de hogy a kukoricatermelő se panaszkodjon, a jelenlegi 22–24 000 forintos tonnánkénti ár helyett legalább 40 000 lenne a fejlesztést és folyamatos termelést biztosító ár, de erről nem kérdezik a termelőt, gondolom, hogy Vajdaságban sincs másként…
A kukoricabemutatóra érkezett vajdasági termelők véleményt cserélhettek magyarországi gazdatársaikkal, de valamennyien elismerően szóltak a Dekalb-hibridek bemutatójáról.
– Vajdaságban is rendszeres látogatója vagyok a terménybemutatóknak, de itt láttam először, hogy a nemesítő nemcsak a vetőmagot akarja eladni, hanem a nyílt szakmai napon a termelési technológiát is elénk tárta: mikor és mennyi műtrágyát adagolni, milyen stimulátorokat használni, a szárazság függvényében milyen tőszám ajánlott, s amire nem fektetünk kellő hangsúlyt: a vetési idő – mondja a törökkanizsai Dobó Sándor, akinek parcelláin már ott találjuk a DKC-hibrideket. – Az igaz ugyan, hogy megfelelő agroökológiai viszonyok közepetette 10 tonnán felüli termést adnak, de Észak-Bánátban a 8-9 tonnás hozammal is elégedettek vagyunk. Egyébként én is a korai, az április eleji vetést szorgalmazom, így az erőteljesen növekvő növény jobban kihasználja a szerény téli nedvességet.
– Ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodjunk, nekünk is kísérni és alkalmazni kell az újdonságokat, nem kell idegenkedni az újabb hibridektől, melyek hozama között, legalábbis optimális termesztési viszonyok közepette árnyalatnyi különbség van, de egyre inkább megmutatkozik az aszálytűrő képesség, így előtérbe kerülnek a DKC-hibridek, bár parcelláimon jobb eredményt vártam. A bemutatóparcellán a középérésű csoportba tartozó, robusztus csövű DKC5170 nyerte meg tetszésemet, tavaszra ezt választom – mondja határozottan Tóth Ervin zentai gazda.
– Jelentős állatállománnyal rendelkezem, bikahizlalással foglalkozom, így a mintegy 10 hektáron termesztett kukoricát kizárólag takarmányként értékesítem. Csemegeborsó után, másodvetésben termesztem a DKC4490 korai (FAO 350) hibridet és szilázst készítek. Az öntözött területeken ígéretes a növényállomány, talán meglesz a 35-40 tonnás zöldtömeg, s ha ennek szárazanyag-tartalma eléri a 40 százalékot, kiváló minőségű tömegtakarmány lesz – mondja bizakodóan Földi Ervin.
– A hazai fajtabemutatók hátránya, hogy csak optimális termesztési körülményekben, tehát a tőszámtól a tápanyagellátáson keresztül a nedvességig, láthatjuk a pompás kukorica vagy napraforgóhibrideket. Az enyingi műtrágyázási kísérletek eredményei is bebizonyítják, hogy nem szabad takarékoskodni a tápanyaggal. DKC5143 hibridet termesztettem, s annak ellenére, hogy az aszály megtette a magáét, nem vagyok elégedett a hektáronkénti 6,5 tonnás szemterméssel, de nem fordítok hátat az új hibrideknek. Hogy mi a véleményem az előrevetített 18 tonnás átlagtermésről? A 12 tonnával is elégedett lennék, de ne feledkezzünk meg a talajviszonyokról sem. Azt hiszem, hogy a jövőben az a nemesítő cég érvényesül igazán, amely a szárazságot és a magas hőmérsékleteket jobban tűrő hibrideket biztosít számunkra. Oda kell figyelni a nálunk újaknak számító DKC-hibridekre – hangsúlyozza Sóti Ferenc, a zentai Gazdakör elnöke.
