2024. szeptember 30., hétfő

Veszélyben az egészségünk

Adalékanyagok mindenben, vajon mit eszünk és iszunk?
Ma már világszerte egyre hangosabbak azok, akik a vegyszermentes biotermesztést hirdetik. Házunk táján elég keveset foglalkozunk az egészségünkkel és a biotermesztéssel. Ha mégis történik egy kis vegyszermentes termelés, eladjuk a vitamindús bioterméket, majd párat lépve az üzletek polcairól levesszük az ipar által adalékanyagokkal antibiová tett termékeket. Nap mint nap hallani az agyonpermetezett zöldésgekről, mérgezett paprikáról, de az ipar is belesegít az egészségre káros adalékanyagaival. A késztermékeken nagyon apró betűs a t á jékoztató, melyen az E betűvel jelzett különböző nem éppen bionak nevezhető anyagok szerepelnek. Sajnos ezt kevesen olvassák el, és még kevesebben értik meg, vajon mit is takar az E betűk sokasága az élelmiszerekben, italokban, szépítőszerekben? Melyik káros és melyik nem? Erre szeretnénk most röviden választ adni, felkelteni a figyelmet arra, hogy nézzűk meg, olvassuk el, vajon mit is tartalmaznak az üditőitalok, a konzervek és az ipar által gyártott egyéb termékek.

Négy csoportra felosztva az adalékanyagok lehetnek teljesen ártalmatlanok, gyanús, nem eléggé kivizsgáltak, káros, és végül rákkeltő hatásúak.

Ártalmatlan

Gyanús

Káros

Rákkeltő

E–100, 101, 103, 104, 105, 111, 121, 122, 126,

E–125, 141, 150,

E–200, 220, 221,

E–123, 131, 142, 210,

130, 132, 140, 151, 152, 160, 161, 162, 163, 170

153, 171, 172, 173

222, 223, 224, 952

211, 213, 214, 215,

174, 175, 180, 181, 200, 201, 202, 203, 236, 237

240, 241, 277, 477

216, 217, 239, 330,

238, 260, 261, 262, 263, 270, 280, 281, 282, 290

959

954

300, 301, 303, 305, 306, 307, 308, 309, 322, 325

307, 308, 309, 322, 325, 326, 327, 331, 332, 333

334, 335, 336, 337, 382, 400, 401, 402, 403, 404

405, 406, 410, 412, 411, 413, 414, 420, 421, 422

440, 471, 472, 473, 474, 475, 480, 950

A számok alapján a következőket kell tudnunk:

E 100 – E 199

Színezőanyagok

E 200 – E 299

Tartósítószerek

E 300 – E 399

Antioxidánsok

E 400 – E 499

Emulgálók, sűrítők

E 500 – E 599

Savanyuságszabályozók és csomósodásgátlók

E 600 – E 699

Ízfokozók

E 950 – E 969

Édesítőszerek

E 1100 – E 1599

Kiegészítő anyagok

Nézzük előbb a legveszélyesebb adalékokat. A rák kialakulásának 40–60%-a az élelmiszer-fogyasztás következménye. Az amarant, E 123 jelzéssel, fokozottan rákkeltő. Több országban már betiltották, mivel olyan szintetikus anyag, amely gyakorta okoz allergiát. Az állatkísérletek során karcinogén és mutagén hatást mutatott. Főleg az üdítőitalokban található. Az E 330, azaz a citromsav egy rendkívül veszélyes antioxidáns. Szájpenészt és szájgyulladást okozhat, bár ezt megkérdőjelezik, mégis érdemes odafigyelni. Egyes leírások ezt cáfolják, és sokan éppen a szájpenész és szájgyulladás ellenszerének tartják. Italok és ételek egyaránt tartalmazzák. Antioxidánsnak használják. Ettől függetlenül, ha okoz rákot, ha nem, ajánlatos odafigyelni. Fogyasszunk mellette sok zöldséget és gyümölcsöt, vagy azok levét, mert a bennük levő vitaminok meggátolhatják a betegségek kifejlődését.

Bélpanaszokat okozhatnak az E 200, E 220, E 221, E 222, E 223 és E 224 adalékok. Az E 336, E 339, E 340, E 341, E 350, E 361, E 363, E 365, E 368, E 403, E 408 összetevők emésztési zavarokat okozhatnak, míg az E 230, E 231, E 232, E 233 adalékok pedig bőrbetegségekhez vezethetnek.

A B12 vitamint (ez nélkülözhetetlen a vörösvérsejtképzésben) károsítja az E 200-as komponens, a koleszterint pedig az E 320 és E 321 adalék. Angliában pl. gyermekételekhez tilos adagolni. Ezen antivitamin faktorokra nem jellemző, hogy főzés közben elbomlanának, bár erről nincsenek pontos információk. A rákkeltő E 210, E 211, E 213 és E 217 egyébként néhány emberben intoleranciát válthat ki. Az E 210-et pedig még a gyermekekben kialakuló hiperaktivitásért is okolják. Az E 239 egy rendkívül érdekes anyag, ugyanis formaldehidre bomlik. 1978 óta feltételezik, hogy karcinogén az emberben, így nem ehető, ezért az USA-ban és még néhány országban csak korlátozásokkal használható (például halkonzervek, sajtok készítésénél).

A veszélyes E 110-et, illetve a rákkeltő E 123-at figyeljük különösen, melyeket tartalmazhatják a kész szószok, csokigolyók, gumimacik, tejszínes pudingok, kenhető sajtok, rágógumik egyes szalámik stb.

Némely ország már tesz valamit ezen ételadalékok ellen. Most következzék azon adalékok listája, amelyek egyes országokban tiltólistán vannak.

Az USA-ban tiltott az E 104 (az EU kutyakísérletei szerint nem mutat toxikus hatást), E 123, E 124, E 131, E 153, E 154, E 239 (megkötésekkel használható), E 953.

Ausztria betiltotta a következőket: E 102 (Svájc is így tett, majd Németország is, ám az EU végül engedélyezte), E 311.

Japánban tiltott az E 124 komponens.

Angliában csecsemők által fogyasztott termékekben nem lehet alkalmazni az E 320-at.

A következő néhány komponens pedig szórványosan tiltott: E 161g (tiltott, de a halkonzervekben még használják; a g-variáns a narancssárga pigmentre utal), E 213 (kutya- és macskaeledelekben tiltott, öt ezreléknyi része megöl egy macskát, embernél allergikus hatást válthat ki), E 283 (az NSZK-ban tiltott volt, végül az EU engedélyezte), E 285 (tiltott volt, de végül az EU ezt is engedélyezte).

Végül meg kell jegyezni, célunk nem az emberek megijesztése, csupán felvilágosítása. Sok összetevő azonban nem szerepel a fenti táblázatban. Ezek egy része sűrítőanyag (E 415), tartósítószer (E 250), stabilizátor (E 412), emulgeálószer (E 472c) vagy ízfokozó (E 621).

Akik szeretnék tudni, hogy a fenti szakkifejezések valójában mit takarnak, azoknak következzen egy rövid összefoglalás, melynek célja a közérhetőség volt, feltételezve a kémia egy megfelelő szintű ismeretét, hogy a leírás ne legyen túlságosan terjedelmes. Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek más anyagok oxidációját lassítják, esetenként a saját oxidációjukkal, azaz elektronleadásukkal, amelyet elektronfelvétel kísér, ezáltal az étel eltarthatósága nő. Az emulgeálószerek az emulzióban segítenek, két olyan anyag egymásban való eloszlásában, amelyek normális körülmények között nem oldódnának egymásban (például az apoláris víz és a poláris olaj vagy zsír esetében, gyakorlatilag a mosóporok mechanizmusára építkezik).

A tartósítószerek a penészgombák és baktériumok megjelenését késleltetik, ám elősegítik a mérgező mikotoxinok termelését. Egyes felmérések szerint a férfiak nemzőképességét is rontják. Gyakran nem tüntetik fel a csomagoláson, ugyanis a szabályzat szerint azt az összetevőt nem kell feltüntetni, amely 2%-nál kisebb mennyiségben van a termékben. A sűrítőanyagok manapság már nemcsak a zselésítésben nyújtanak segítséget, hanem magában a megfelelő állag elérésében. Tartósítószerként használatos a foszforsav is (kólák) Túl nagy mennyiségben a foszfor felborítja a test kalciumháztartását és csontritkuláshoz vezet, sőt, egyesek a gyermekhiperaktivitás kialakulásának okát is ebben keresik.

Az édesítőszerekre is figyelni kell, mert egyesek rendkívül károsak lehetnek a szervezetre. Főleg a cukorbetegek részére készülnek a light vagy cukormentes készítmények. Az E951 az aszpartám. Két, szintetikus úton előállított aminosavból álló édesítőszer. Elsősorban a fenilketonúriában (veleszületett anyagcsere betegség) szenvedőknél problémás. Érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg. A fenilketonúriával kapcsolatos veszélyeket az osztrák irodalom is megerősíti. Az aszpartammal édesített élelmiszereknél ezért kötelező feltünteni, hogy fenilalanint tartalmaznak.

Az E952 a ciklamát. Mesterséges édesítőszer, az USA-ban tiltott adalékanyag. Általában szacharinnal keverve van forgalomban. A ciklamát bekerülhet a méhlepénybe és az anyatejbe. A bélflóra ciklohexil-aminná alakítja át, ami az állatkísérletek szerint károsítja a herét és a spermiumokat. Az állatkísérletek nagy adagokban történő alkalmazás esetén hólyagdaganatot jeleztek.

Az E954 a szacharin. Mesterséges édesítőszer. Az állatkísérletek során hólyagrákot idézett elő. Hólyagúti megmegbetegedés vagy rendszeres gyógyszerfogyasztás esetén elővigyázatosság szükséges. A szacharin bizonyos gyógyszerekkel, illetve környezetkárosító anyaggal kapcsolatba kerülve károsíthatja a hólyag nyálkahártyáját. A disznók takarmányába keverve engedélyezett étvágygerjesztő szer. Az állatkisérletek – nagy adagokban történő alkalmazás esetén – hólyagdaganatot jeleztek. Sajnos nálunk egyes privát űdítőital-gyártók még mindig használják.

Az E959 a neoheszperidin. Éretlen keserű narancsból nyert édesítőszer. Az E959-et kiváltképp a bélflóra bontja le az anyagcsere-folyamataiban. Mivel az egyes emberek bélflórája jelentősen különbözik, a patkányokkal folytatott kísérletek nem sok meggyőző erővel bírnak.

Az E 421 a mannit, mint édesítőszer ártalmatlan az egészségre.

Az egyéb ízfokozók olyanok az ételeknél, mint a nőknél a smink. Elnyomják az ízbeli hibákat (esetenként a szagokat is). Aromákat és ízfokozókat általában olyan termékeknél alkalmaznak, amelyek nem megfelelő nyersanyagból vagy rossz technikával készülnek. Az aromákat egyébként sok oldószerrel és hordozóanyaggal is keverik, így egyszerre sok dolog jut a szervezetbe. Fontos megemlíteni, hogy nem a piac lejáratása a cél, hanem a figyelemfelkeltés. Egyes termékek a bennük fellelhető citromsav miatt kerülhetnek a listára, és lehet, hogy teljesen ártalmatlanok. Ha azonban a citromsav valóban rákkeltő, akkor sincs ok különösebb aggodalomra, hiszen a gyártónak sem érdeke, hogy az emberek megbetegedjenek, nyilván nagy mennyiségre lenne szükség a rák kialakulásához. Azt azért mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a gyümölcsökben levő citromsav és az iparilag gyártott között van némi különbség.

Az adlékanyagok felsorolása nem teljes, és állandóan bővül. Mindez cask ízelítő abból, amit az ipar apróbetűs jelzései mellett belénk erőltet.

Mielőtt bármit is a kosarunkba tennénk vásárláskor, olvassuk el az apróbetűs taájékoztatót, mit is tartalmaz az általunk kiválasztott termék? Az adalékanyagok olykor koporsószögek is lehetnek, ezért is fontos az óvatosság. Ha ellenőrizni szeretnénk egy adalékanyagot, akkor azt megtalálhatjuk az orvosi szótár E-szám keresőjében a következő internetcímen:

http://www.orvosiszotar.hu/m/eszamok_index.php.

A Stevia

A cukorbetegségben szenvedők természetes édesítőszerként használhatják a Stevia (sztivia) növény leveleit. Első hallásra túlságosan egzotikus növénynek gondolhatnánk, de bárki sikeres „stevia termesztő” lehet. Ha már beszereztünk néhány magot, hajtást, vagy ami a legjobb, néhány palántát, akkor kis odafigyeléssel nevelhetünk magunknak saját Stevia növényt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Stevia igen jól alkalmazkodik a különböző éghajlatokhoz. Tavasztól késő őszig a szabadban kiültetve és cserépben is, vagy ablak között, napfényes helyen tartható, télre viszont fagymentes, meleg helyre kell vinni. Ha ez nem lehetséges, akkor le kell aratni. Az otthon nevelt Stevia soha nem fog olyan édesítő hatással bírni, mint a kivonatai (jellemzően 80–95%-os stevioside tartalom, a levélben található 10% körülivel szemben), viszont megvan az a varázsa, hogy a magunk által nevelt növényekről frissen szedhetjük le a leveleket a mindennapi édesítéshez. A Steviának szerencsére nem nagyon léteznek természetes kártevői. A Steviát világszerte szívesen ültetik biokertészetekben csak azért, mert úgy tűnik, hogy igen jó szolgálatot tesz a kártevők távol tartásában is. A tudósok feltételezik, hogy a növény az intenzív édes ízét pontosan a kártevőkkkel szemben fejlesztette ki, ami sikeres védelemnek bizonyult.