A zentai Lévai Zoltán 25 éve foglalkozik gyógynövénytermesztéssel: Míg a búza-, napraforgó- meg cukorrépa-termelők a betakarítást követően terményük eladására kényszerülnek, kitéve a feldolgozók kénye-kedvének, addig a gyógynövénytermesztők visszatarthatják termékeiket, kivárva a legjobb értékesítési árat.
Macskagyökér, menta, citromfű, orvosi ziliz, orbáncfű – jól ismert gyógynövény valamennyi, s a „Vissza a természethez” jelszóval valamennyi ismét teret hódít a gyógyászatban, némileg háttérbe szorítva a szintetikus gyógyszereket, de a szépítőszergyártásban is (ismét) egyre nagyobb teret nyernek a gyógynövények. A nemesítők jóvoltából a nyersanyagbeszerzésben nem kell pusztán a vadon termő gyógynövények begyűjtésére hagyatkozni (egyes fajok gyűjtése különben is korlátozott), hiszen termesztett „rokonaik” is kiváló minőségű herbával és illóolaj-tartalommal rendelkeznek, teljes mértékben kielégíthetik a gyógyszeripar vagy szépítőszergyártás követelményeit, igényeit. Régi hagyománya van Vajdaságban a gyógynövény-gyűjtésnek és -termesztésnek is. Igaz, a bánáti szikesekről szinte eltűnt a kamilla, az utak mentén nem igen látni már tetszetős virágzatú mályvát, veszélyeztetett és védett növény lett az orbáncfű, így került előtérbe a termesztés, amit nem sok földműves választ fő tevékenységként.
A zentai Lévai Zoltán (bár csak „másodállásban”, jövedelemkiegészítésként) kereken 25 éve foglalkozik gyógynövénytermesztéssel, s napjainkban 10 hektáron pompázik a kakukkfű, a citromfű, a macskagyökér, s természetesen a menta is.
– Családi hagyomány nálunk a gyógynövénytermesztés, hiszen nagyapám 75 évvel ezelőtt Padén mentát termesztett, s amikor 1984-ben azon rágódtam, hogy a növénytermesztésnek mely ágazata lenne megfelelő jövedelemkiegészítő, a gyógynövényt találtam a legmegfelelőbbnek. Míg a búza- vagy napraforgó- meg cukorrépa-termelők a betakarítást követően terményük eladására kényszerülnek, kitéve a feldolgozók kénye-kedvének, addig a gyógynövénytermesztők visszatarthatják a herbát vagy gyökeret, kivárva a legjobb értékesítési árat. Volt olyan időszak, amikor potom pénzt fizettek a macskagyökérért. Megszárítottuk, öt évig tároltuk, s tízszeres áron értékesítettük – mondja a tekintélyes gyógynövénytermelő, akinek a zentai Keresztes határrészben elterülő parcelláit a nemesítők is megirigyelhetnék.
- A bánáti nehéz réti talajokon, pl. Padé környékén, vagy éppenséggel a szikeseken jól terem a gyógynövény egy-egy fajtája, de vajon a lényegesen jobb minőségű bácskai szántókon is eredményesen termeszthető a menta, a kakukkfű, a citromfű?
– Tévhit, hogy a gyógynövények a gyönge minőségű, tápanyagban szegény termőföldet kedvelik! Minden haszonnövény, így a gyógynövények sokasága is a humuszban és tápanyagban gazdag, jó nedvesség-háztartású termőtalajban képes kiváló terméshozamra. Meghatározó lehet a mikroklíma, ugyanis a napsütéses napok befolyásolják legjobban a beltartalmi értékeket, mindenekelőtt az illóolaj-képződést, illetve-tartalmat.
- A nagyapa csak mentát termesztett, de Lévai Zoltán alaposan kibővítette a vetésszerkezetet. Ennek is megvan a magyarázata.
– A piac kereslet-kínálat törvénye kényszerít bennünket, hogy több gyógynövényt termesszünk, egyet-egyet időnként kihagyjunk a vetésszerkezetből, illetve újabbal cseréljük föl. A menta mellett bazsalikomot is szép területen termesztettünk, közben a macskagyökér bekerült a vetésszerkezetbe, majd az origano, a citromfű, de immár 22 éve a kakukkfű termesztése az egyik legsikeresebb választásom. Az ország széthullásával leszűkült a gyógynövénypiac, nem versengenek értünk a gyógyszergyárak vagy a szépítőszergyártók, így csak annyit termelek, amennyit biztosan értékesíthetek. Szerencsére a csókai Macval céggel és a belgrádi Josif Pančić gyógynövénykutató intézettel együttműködve az uniós piacra is eljut a terményem.
- A szántóföldi növények termelői az ingatag piacra és a visszaszorított árakra tesznek legtöbb megjegyzést. Mindez mennyire kifejezett a gyógynövénytermesztésben és -értékesítésben?
– Ez az ágazat sem mentes a hullámvölgyektől. Megfigyeltem, hogy hétéves ciklusok váltogatják egymást. Az értékesítési csúcsárat 2-3 év pangás, majd a kereslet teljes megszűnése követi, hogy a hetedik évben árrobbanás következzen be. Ez a ciklikus mozgás szinte minden gyógynövény esetében érvényes, csak nem esnek egybe a hullámhegyek és hullámvölgyek. Amikor 25 évvel ezelőtt ezt az ágazatot választottam, s 3 holdról takarítottam be a bazsalikom bőséges termését, éppen az árrobbanás pillanatában történt, s mi sem természetesebb, hogy kedvet adott a munkához. De amikor valaki gyógynövénytermesztésbe kezd, s 3-4 év elteltével sem mutat ki munkára serkentő nyereséget, lemondóan legyint, hátat fordít az ágazatnak, s a könnyebbnek vélt kukorica meg búza mellett dönt. A gyógynövénytermesztés a türelmes emberek hivatása.
- A piaci kereslet mellett a gyógynövénytermesztésben is a nagy hozam és a jó beltartalmi érték határozza meg a nyereség szintjét. Mindezt a telepítéssel, illetve az alkalmazott agrotechnikával alapozza meg.
– Telepítés előtt legjobb talajelemzést végeztetni és fölmérni a termőföld tápanyagháztartását, amivel jelentős eszközöket takaríthatunk meg. Lehetőleg kalászos gabona legyen az elővetemény, s a telepítést megelőzően tanácsos hektáronként 40-50 tonna szerves trágyát a talajba dolgozni, s azt a talajelemzés eredménye alapján kiegészíteni NPK műtrágyával. Minden gyógynövénynél fontos a tavaszi fejtrágyázás magas nitrogéntartalmú műtrágyából, hektáronként akár 150-200 kg-ot is kijuttathatunk, hiszen a nitrogénnek van a legnagyobb szerepe a dús lombozat kialakításában. A vegetációs időszakban mikrobiológiai szerekkel és lombtrágyával is táplálom a növényzetet, így pl. a kakukkfű üdébb, zöldebb lesz. Itt kell azt is elmondanom, hogy a Vajdaságban termesztett mentának világviszonylatban sincs párja. Egyébként az újvidéki intézet Danica fajtáját termesztem, a többi gyógynövény vetőmagját pedig Hollandiából szerzem be. Most kerül termesztésbe egy új citromfűfajta is.
- Egyre csökken az évi csapadékmennyiség, ráadásul az eloszlás sem optimális, így a növénytermesztésben egyre nagyobb szerep jut a víznek, az öntözésnek. A gyógynövénytermesztésben is?
– A klímaváltozás, a magas hőmérsékletek kedvezően hatnak ugyan az illóolaj-képződésre, de a növény bizony szomjazik. Tenyészidőben többször is működésbe lépnek a Tifon vízágyúk, s egy-egy alkalommal kb. 30 mm „műesővel” biztosítom a nedvességet. Az öntözésben egy újítást alkalmaztam, ugyanis amikor esik az eső, még kiadósabb eső esetén is, úgymond, hozzá öntözök 20-30 mm-t. Ekkor nincs elpárolgás, szinte minden csepp víz hasznosul, a talaj sokáig megtartja a nedvességet, míg, ha rekkenő hőségben öntözök, a víz egy része elpárolog, s 2-3 nap múlva újra kell kezdeni a munkát. Az első kaszálást követően is fontos 35-40 mm-es normával öntözni, ami elősegíti a gyors fakadást, majd a növényzet erőteljes fejlődését.
- Befejezéséhez közeledik a termelési idény, a gondos szárítás, lassan az értékesítés következik. Összegezheti az eredményeket a gazda?
– Közepes évet zárunk, egyetlen gyógynövény esetében sem várható árrobbanás, sőt az európai piacra beáramló nagy mennyiségű, olcsó, dél-amerikai és kínai gyógynövény alacsony árakat vetít előre. Piacon maradásunkat csak a nagyobb hozamok és az állandó minőség szavatolhatja. Szerencsére egyikkel sincs gond – vallja Lévai Zoltán zentai gyógynövénytermesztő.
