Veszélyben az egészségünk (4.)

Az ásványianyag- és nyomelemtartalom több mint 50%-al csökkent a búzában, ami érezhető a kenyér minőségi romlásán

Az utóbbi 50 év egészségtelen táplálkozási szokásai, valamint az elfogyasztott növényi és állati termékek silány minősége következtében szervezetünk lassan elkezdett savasodni. Lúgosító hatást főleg növényekkel tudunk elérni, illetve a bennük levő tápelemekkel, tápanyagokkal. Ebből következik az is, hogy az igazi hatást csak egészséges, makro- és mikroelemekben gazdag növényekkel érhetjük el. A számunkra egészséges növénytermesztésre a későbbiekben még visszatérünk. Érdemes megjegyezni, hogy egyes felmérések szerint az elmúlt 50 évben drasztikusan csökkent a vitamintartalom a sárgarépában (40%), a borsóban ( > 50%), és még sorolhatnánk. Az ásványianyag- és nyomelemtartalom több mint 50%-al csökkent a búzában (érezhető a kenyér minőségi romlásán), a kukoricában több mint 8%-al, és legalább 60%-al az árpában. Ha ehhez még hozzátesszük a feldolgozóipar ügyeskedéseit a nagyobb haszon reményében, akkor már alig marad hasznos makro- és mikroelem-, valamint ásványianyag-tartalma a végterméknek.

A vegyszermentesen termelt bioélelmiszereknek sokkal nagyobb a beltartalmi értékük, ezért termesztésük iránt egyre nagyobb a kereslet.

Tudnunk kell, hogy a vér pH-értéke 7,35–7,45 között, a lúgos tartományban van. A folyamatos savasodás következtében ahhoz, hogy a vér pH-értékét fenn tudja tartani a szervezetünk, nagyon sok lúgképző anyagot kell elvonnia más testrészektől. Az acidózis vagy elsavasodás már népbetegséggé fajult. A rossz táplálkozás mellett a savasodást előidézheti a folyamatos idegesség, stressz, az alkohol, cigaretta, kávé, a kevés mozgás, és a helytelenül megrágott étel is.

A következmények nem maradnak el, komoly betegségek formájában jelentkeznek. A betegségek nagy része is ebből ered. Szervezetünk sav-bázis egyensúlyát helyrehozva sokkal egészségesebben élhetünk, elkerülhetjük a betegségeket. Tekintsük át a táblázatot és nézzük meg, az élelmiszerek különböző bázisképző hatását 5 fokozatban mérve. A legnagyobb lúgosító hatás az 5-ös, a legkisebb az 1-es számértékkel van jelölve.

A zöldségféléket lehetőleg nyersen fogyasszuk! Nagyfokú lúgosító hatása van a zöldségleveknek is. Reggeli előtt 3 nyers burgonyából centrifugával levet préselünk, ha megisszuk, gyors lúgosítást érhetünk el a szervezetünkben. A főtt burgonya is a napi étrendünkön szerepelhet. Lúgosító hatása van még a búzacsírának, mely házilag is termeszthető. Ezenkívül használható még a lucernasarj, virágpollen, zöld tea és a zöldárpalé-kivonat.

A savasító ételek között elsősorban a disznóhús, hamburger, sültburgonya, ementáli és edámi sajt, sült kolbász stb. szerepel.

Felvetődik hát a kérdés, hogyan állapítsuk meg, mennyire komoly a szervezetünk savasodása?

A legegyszerűbb módszer, ha naponta többször mérjük a vizelet pH-értékét. A mérést gyógyszertárban vásárolható, 4–9 vagy 5–8 pH-tartományban mérő tesztcsíkokkal végezhetjük el. A 6, 9, 12, 15 és 18 órai vizeletmintából végezzük el az ellenőrzést. Fontos tudni, hogy a mérési napokon étkezni a 6, 12 és 18 órai mintavétel után szabad. Az éjjeli pihenés alkalmával ürülnek ki szervezetünkből a savak, ezért a reggeli 6 órai minta savas lesz. Rossz esetben pH 5 alatti értéket is mérhetünk, valamivel jobb, ha 6-os pH-t tudunk mérni. Az első étkezés után a 9 órai minta már a lúgos kémhatást is mutathatja, attól függően, mit reggeliztünk. Délben valószínű az újabb savas minta, majd a 15 órai lúgos. Ha egész nap a pH 5 körüli értéket mérjük, akkor szervezetünk komoly gondokkal küzd. Állandóan üríti a savat, és nincs elég bázikus tartaléka vagy utánpótlása. Ha rendelkezünk a tápoldat mérésre használt pH-mérővel, akkor ezzel még pontosabban el tudjuk végezni a napi mérést.

Mit tegyünk, ha szervezetünk túl savas, és gyors lúgosításra van szükségünk?

Az étkezésen kívül számos lehetőség áll rendelkezésünkre. A megfelelő aktív testmozgás, kerékpározás, futás is lúgosító hatású. Különböző jóga légzéstechnikák is elősegítik a tüdőn keresztül a savtalanítást. Hatásos lehet különböző lúgosító készítmények fogyasztása is, bár ezekkel kapcsolatban legyünk óvatosak. Egyes lúgosító termékekre havonta akár 5000–10 000 dinárt is költhetünk, és ez már komolyan megterheli a kiadásainkat, hatásaik pedig leginkább a reklámokból ismeretesek. A különböző ételkiegészítő termékek közül a spirulina alga számíthat jó készítménynek. Gyors eredményt érhetünk el egy báziskeverékkel, melyet a gyógyszertárban is összeállíthatnak egy kis jóakarattal, és az ára is elfogadható. Óbecsén az Europharma gyógyszertárban is beszerezhető a Sanders által ajánlott keverék, melyről Kurt Tepperwein Savtalanítás című könyvében is olvashatunk. Az értékek grammokban vannak kifejezve.

Nagyon fontos a különböző hatóanyagok keverési aránya. Így biztosítható, hogy a szervezet maximálisan hasznosítani tudja az összes tápanyagot. A kalciumnak foszforra van szüksége, és legalább feleannyi magnéziumra a tökéletes felszívódáshoz. Az előállított keverék 250 g fehér por. Az egyszeri adag kb. 8–10 gramm, ez egy kávéskanálnyi mennyiségnek felel meg. ¼ liter langyos, testhőmérsékletű vízben jól keverjük össze és éhgyomorra fogyasszuk, vagy naponta 1–3-szor, lehetőleg egész napra egyenletesen elosztva. Nehezen oldódó anyagok is jelen vannak a keverékben (pl. krétapor), ezért azzal együtt kell lenyelni. Evés után 1-2 órával, és előtte egy órával nem ajánlatos meginni a báziskeveréket, mert ezzel gátoljuk az emésztésünket. Ez a csodaszer már pár nap használat után érezhető változást hoz egészségünkben és a pH-értékünkben is.

Magyarországi tapasztalatok

Egy újabb sikeres magyarországi tanulmányúton voltak a becsei termelők. A látottak leírása hosszadalmas lenne, ezért elsősorban a mások számára hasznos információkat emeljük ki.

Két termelőnél tett látogatásunk során hangsúlyozták a tömb fóliasátrak építését. Ezt az Unió is támogatja különböző pályázatok útján. A lényege, hogy nagy, több hektár földterületet borítanak be fóliával. Az ehhez járuló, mechanikailag nagyon stabil fémrendszerből állítják össze a vázszerkezetet. Az előnye az ilyen tömb fóliasátraknak a föld gépi megművelésének a lehetősége, és az is, hogy gyakorlatilag bármit lehet termelni. Példaként említették, hogy próbaként talán még csemegekukoricát is ültetnek. Angliában hasonló, de jóval nagyobb, 30–100 hektáros területeken cseresznyét termesztenek. Az egész rendszer csukható, és a kisteleki gazdánál dupla fóliás megoldással, vízfüggönnyel hőszigetelt. Pillanatnyilag bóbitapaprikát termelnek, és az őszi saláta ültetése van folyamatban. A paprika minősége kiváló. Munkaerőhiányában csak alacsony kordonos termesztést alakítottak ki, és nincs támrendszerre való felfuttatás. A kisteleki 5 hektár terület öntözése számítógép-vezérlésű, de időnként kézi beavatkozás is szükséges az időjárási viszonyok változása miatt. Kizárólag alapműtrágyákat használnak a tápoldat összeállításánál.

A kisebb fóliasátrak felső szellőzőjének nyitását parabolaantenna-forgatóval oldották meg, melyet egy a belső légtér hőmérsékletét érzékelő automatika vezérel.

Érdekesség: az 5 hektáros öntözőrendszerbe egy nagy kapacitású mágneses vízkezelőt is szereltek. Elmondásuk szerint ezáltal kevesebb eldugulás, illetve vízkőlerakódás volt a rendszerben. A növényekre is serkentőleg hat a mágnessel kezelt víz, főleg a kezdeti, növekedési fázisban.

Újdonságnak számíthat a föld alatti csöpögtető rendszer is. Erre a célra megfelelő speciális csöveket fektetetnek le a földbe. Tapasztalataik szerint legalább 30% víz- és tápanyag-megtakarítást tudnak elérni a tápoldatozásban. Ez 5 hektár területen már komoly anyagi megtakarítást jelent.

A föld megmunkálása, a takarófólia és a csövek lefektetése, valamint a palántálás is gépesítve van. A lassú és néha pontatlan kézi munkaerőt a gép helyettesíti.

A palántákat egyelőre más termelőtől veszik, de gondolkodnak saját a palántanevelő felállításán is. Ennek még törvényes akadályai vannak, mert szabályozva van, hogy egy tanyán hány kémény füstölhet.