A héten olvasói kérdésre válaszolok. Bajsai olvasónk arról írt, hogy gyönyörű szép a diófa az udvarában. A termései már kifejlődtek eredeti nagyságukra. Azt kérdezi, hogyan kell diólikőrt készíteni, mert karácsonykor ismerősei megkínálták, s nagyon ízlett neki. Édesanyámmal mi az alábbi jól bevált recept alapján készítjük.
A héten olvasói kérdésre válaszolok. Bajsai olvasónk arról írt, hogy gyönyörű szép a diófa az udvarában. A termései már kifejlődtek eredeti nagyságukra. Azt kérdezi, hogyan kell diólikőrt készíteni, mert karácsonykor ismerősei megkínálták, s nagyon ízlett neki. Édesanyámmal mi az alábbi jól bevált recept alapján készítjük.
Olvasónk bizonyára tudja, hogy diólikőr, diópálinka készítésére a dió zöld, tűvel még átszúrható, gerezdekre vágható, fejlődésben lévő termése a legalkalmasabb.
A szépen megmosott, lecsorgatott diót össze kell vágni 4-5 darabba egy konyhai bárddal, majd egy körülbelül ötliteres, szorosan záródó uborkásüveg aljára egy-másfél ujjnyi vastagon vagdalt diót teszünk. Leöntjük alma-, törköly- vagy más, semleges ízű pálinkával, és állni hagyjuk. Jobban mondva betesszük a spájzba, kamrába vagy más hűvös helyre, és elfelejtjük télig. Karácsony előtt körülbelül 2 héttel elővesszük, és leszűrjük, tetszés szerinti mennyiségű mézzel ízesítjük, majd díszüvegekbe töltjük, és várjuk a vendégeket. A maradék diót ne dobjuk ki. Öntsünk rá még egy kevés pálinkát. Egy-két nap hagyjuk állni, majd ezt is szűrjük le, s bár kevésbé lesz dióízű, mint az eredeti, de amikor az már elfogyott, jól jön vigasztalásul. Asszonyok, férfiak egyaránt szeretik. Karácsonyi különlegességként szoktam az asztalra tenni, mellette ünnepélyesebb, oldottabb hangulatú a társalgás. Nagyapám a pince lejáratánál, az úgynevezett vakablakban érlelte, majd karácsonykor innen került az asztalra a zölddió-pálinka.
Szavakkal nem lehet eléggé dicsérni, milyen finom ital. Nem mellékes, hogy a méznek, diónak, pálinkának így együttesen gyógyhatása is van. Jószolgálatot tesz a fejfájás, meghűlés, nátha ellen, de a népi megfigyelések szerint hatásos gyomor- és bélhurut, valamint étvágytalanság esetén is. Étvágygerjesztő hatásánál fogva kellemes aperitif.
Készíthetünk zöld dióból befőttet is. Hozzávalók: 1 kg zöld dió, 50 dkg cukor, 1 teáskanál őrölt fahéj és szegfűszeg, kevés tartósítószer. A puha, zöld diót villával több helyen megszurkáljuk, és egy héten át váltott hideg vízben áztatjuk. 1 liter vízből a cukorral és a fűszerekkel szirupot főzünk, a diókat beletesszük, és lassú tűzön 15 percig főzzük. Forrón üvegekbe tesszük, a tetejére pedig késhegynyi tartósítószert szórunk, és az üvegeket légmentesen lezárjuk. Ezt követően az üvegeket vízzel félig telt lábasba állítjuk, és 20 percen át gőzöljük, majd a lábasban hagyjuk kihűlni.
A zöld dió és a diófalevél különböző gyógyhatásairól ismert: gátolja a hurutos hasmenést, antiszeptikus, antimikodikus. Népgyógyászati tapasztalatok szerint vértisztító, külsőleg borogatásként ekcémák, akne, bőrgennyesedés kezelésére alkalmas. Magában a termésben telítetlen zsírsavak vannak. Hogyan használjuk? Tea készítése: 2 teáskanál diófalevelet 100 ml forró vízzel leöntünk, és negyed óráig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Ezt a főzetet használja a népi gyógyászat gyomor- és bélhurut ellen. Diófalevél-főzettel borogassuk a gyulladásos bőrbetegséget, vagy a fürdővízbe öntsük, és így gyógyítsuk az aranyeres megbetegedést.
Egyébként hazánkban a diófát a római kor óta ültetik. A balkáni flórában érzi magát a legjobban. Ennek az őshonos egyednek a nemesített fajtáját termesztjük. Nem sorolom fel azt a hatóanyag-együttest, mely gazdagítja e növényt, de fontossága miatt kiemelném a neftokinon (juglont), mert e hatóanyag végett nem ajánlott a főzet tartós használata.
