Az ideihez hasonló, változékony időjárású évben fokozottabb figyelmet és növényvédelmet igényel a háztáji kiskert és a nagyüzemi parcella is. A nagybani termesztés egyébként sem lehetséges manapság vegyszeres kezelés nélkül.
Az ideihez hasonló, változékony időjárású évben fokozottabb figyelmet és növényvédelmet igényel a háztáji kiskert és a nagyüzemi parcella is. A nagybani termesztés egyébként sem lehetséges manapság vegyszeres kezelés nélkül. Persze a vegyszerek alkalmazását a legkisebb mennyiségre kell csökkenteni, ugyanis nemcsak a kifizetődőség, a gazdaságosság a szempont, hanem az emberek egészsége is. Nálunk sajnos nem ellenőrzik még rendszeresen, szúrópróbaként a zöldségek és gyümölcsök vegyszertartalmát a piacon vagy a nagyáruházakban. Nekünk vevőknek hinnünk kell az eladónak, hogy a szabványoknak megfelelően használja a vegyszereket, betartja az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Bíznunk kell abban, hogy nem szermaradványos zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Nem veszélytelenek a vegyszerek, a permetlevek még akkor sem, ha megfelelően használja a gazda, hát még, ha szabálytalanul.
Mint mindenütt, Szerbiában is megjelentek a hamisítványok. Leginkább a piacon árulják, lényegesen olcsóbban a bolti árnál, és legtöbbször átcsomagolva, vagyis nem az eredeti csomagolásban. Erről gondolhatjuk első látásra, hogy hamisítványról van szó.
Miről ismerhető meg a hamis?
A hamisított szereket olcsóbban ajánlják fel az árusok megvételre. Néhány éve még a személyautók csomagtartójából árult permetezőszert közönséges papírzsákból mérték ki, címkéjük kezdetleges, beltartalmuk ránézésre is árulkodó volt. Manapság ez is korszerűsödött: bizalmat keltő csomagolásban, az eredetihez megszólalásig hasonló címkével, az ismert márkaneveken jutnak el a kertészkedőkhöz és gazdákhoz a hamisított szerek. A figyelmesebbek azért felfigyelhetnek egy-két betűnyi különbségre a márkanévnél, vagy a termék nevében van némi változás. Ha ismert márkából szeretnénk venni, alaposan betűzzük ki a nevét, nézzük meg a csomagolást, ha változást tapasztalunk, kérdezzünk rá, hogy mikor változott a márkára jellemző csomagolóanyag, ki a beszerzője – mely cég szavatolja a minőséget. Ha ismeretlen számunkra a termék, akkor nincs segítség, vagy megbízunk az eladóban, vagy nem vesszük meg!
A hamis szereket – ha eredetinek tűnő csomagolásban vannak – a felhasználó nagyon nehezen tudja megkülönböztetni az eredetitől. Pedig a hatóanyagot felhígították, nem megfelelő oldószert vagy hordozót használtak hozzá, majd a szert átcsomagolták, átcímkézték. Szélsőséges esetben még az is előfordul, hogy a hamisított szer nem is tartalmaz hatóanyagot!
Mi a baj a hamissal?
A hamisított szerek súlyosan károsíthatják a felhasználók egészségét, mérgezéseket, bőr-, légző- és emésztőszervi gyulladásokat okozhatnak. Káros maradványaik fogyasztásra alkalmatlanná – sőt mérgezővé – tehetik a terményeket, csökkentik az élelmiszer-biztonságot és károsítják a környezetet, vagyis nemcsak az embert és az állatokat, hanem a talajt, a vizet és a levegőt.
Közben nem védik meg a növényeket a kártevőktől és a kórokozóktól, sőt az sem kivételes eset, hogy leperzselik vagy más úton károsítják a növényállományt. Gyakran a keverhetőségükkel, a kijuttatásukkal vagy a tartósságukkal vannak problémák.
Az illegális szerek kockázatai
Nem kisebb kockázattal járnak az illegálisan forgalomba hozott szerek is, amelyek a világ valamelyik más országában – más éghajlati viszonyok és más kultúrák környezetében – hivatalosan engedélyezettek, de az Európai Unió tagállamaiba illegális úton kerültek be. (A múlt heti írásunkban ismertettük mely szerek vannak tilalmi listán az EU-ban).
Világpiaci óvatosság
Jelenleg a növényvédő szerek forgalmazásának ellenőrzése nehezebb feladat, mint korábban, amikor a termények java részét növényvédelmi, szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek irányítása mellett termelték meg. Sok kényszervállalkozó, szakértelemmel nem rendelkező termelő viszi a gyümölcsét, szőlőjét, zöldségféléit a piacokra, a permetezési naplók gyakorlati értéke pedig sajnálatosan – elhanyagolható! Az EU és a világpiac fejlettebb része megköveteli a termelési napló vezetését, vagyis annak felmutatását az értékesítéskor. A szerbiai, vajdasági gazdák EU-s felkészülésének ez is része lesz. A minőségi szabványok alkalmazásakor ezt is meg kell tanulni.
A világpiaci óvatosság ellenére számtalanszor halljuk, hogy mérgezett élelmiszer kerül a fogyasztó asztalára: vagy kiderül, vagy megeszi!
Mit tehetünk ellene?
A szakma szigorú szabályokkal igyekszik elejét venni a hamisításoknak, és a növényvédő szerek, valamint hatóanyagaik a legszigorúbban szabályozott anyagok közé tartoznak. Csak speciális engedélyezési eljárás után kerülhetnek forgalomba, és a hatóságok rendszeresen felülvizsgálják engedélyüket annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljenek a legkorszerűbb tudományos és termelési követelményeknek. A hamisított és illegális szereket ártalmatlanítani kell.
A legfontosabb azonban, ha gyanús vegyszert, készítményt látunk, ne vegyük meg, és értesíteni kellene a legközelebbi községi felügyelőséget vagy mezőgazdasági állomást.
A hamisítások növekvő mértékének megfékezésére nemzetközi és hazai összefogás, következetesebb és szigorúbb hatósági ellenőrzés szükséges.
A forgalmazásban részt vevő valamennyi érdekelt pedig azt kéri, hogy a felhasználók (gazdák, kertészek, erdészek) a hamisított termékekkel kapcsolatos információikat osszák meg a hatóságokkal és egymással.
KERETBE, KIEMELÉS!
Mennyi a hamis?
Az áruk szabad áramlása kedvezett a hamisított és az illegális szerek forgalmazásának. Az EU-piacon 5–7%-ra teszik az arányukat, aminek értéke 360–510 millió euró évente. Magyarországon ezt az arányt 1-2%-osra becsülik jelenleg, de ez évenként jelentősen ingadozik: azokban az években, amikor például a szőlő-peronoszpóra erősen fertőz, a borvidékeket ellepik a hamisított szereket árusítók. Kínában 30, Indiában 20%-ra becsülik az illegális növényvédő szerek arányát.
Nálunk hivatalos kimutatás nincs, de ahogy szegényedtek a gazdák, úgy szaporodtak a hamisított szerek is. Az illegálisan az országba hozott készítmények száma a 90-es években ugrott meg, amikor a külföldi gyártók, a Szerbiát, azaz Jugoszláviát sújtó embargós időszak idején csökkentették, majd leállították a beszállítást, megszakították a kapcsolatot az addigi partnereikkel.
Néhány éve, jobbára 2001-től változott a helyzet, és ismét megjelentek a külföldi, világszerte ismert márkák. Általában 1-2 nagybeszállító céggel veszik fel a kapcsolatot, mint szerbiai képviselettel: ezek révén jut el a boltokba vagy kereskedelmi utazókhoz az áru. Az utóbbiak képviseleti jogát kell jobban ellenőrizni. Nemkülönben fontos a bolt szakosításának ellenőrzését is figyelembe venni!
