A világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje a búza, vetésterülete kb. 245–250 millió hektár körül van globális szinten. Népélelmezési jelentőségét – amelyben első helyen áll – csak a rizs közelíti meg.
A múlt héten Vajdaságban véget ért minden idők legrövidebb és legkisebb területen végzett aratása. Az átlaghozam viszont meglepően magas volt, a kedvező időjárásnak köszönhetően meghaladta a tízéves, 3,7 tonnás átlagot. Egyes földeken több mint 4 tonna termett, sőt 7–9,5 tonnás hozamokat is jegyeztek. Az aratási sikert viszont elrontja a termelők és a felvásárlók közötti árháború. A 16 dináros felvásárlási ár és az újabb befektetések költségei miatt sok termelő őszre nem fog búzát vetni, vagy ha mégis, akkor kisebb mennyiségben. Legtöbben még mindig arra várnak, hogy a malmok kedvezőbb felvásárlási árat kínáljanak. Az ország lakosságának ellátása kenyérrel éves szinten megközelítőleg 850 000 tonnát jelent. Egy szerbiai átlagpolgárnak évente 106 kilogramm kenyérre van szüksége. Így jut bőven a kivitelre is, egyes becslések szerint mintegy 600 ezer tonna kerülhet ki az országból.
Itt viszont kezdődhet a kalkuláció, hogy mekkora haszonra tehet szert a hazai termelő. Szerbiában most 15–17 dinár körül alakul a kilónkénti ár, ami átszámolva 20 eurocentet (0,2 eurót) jelent, ez pedig valamivel magasabb, mint a régióban érvényben lévő árak, illetve a világpiaci ár. Világszerte is csúcsokat dönt meg a gabonatermés, egyes adatok szerint 650 millió tonna össztermés van kilátásban globális szinten, ezáltal kérdésessé válik, hogy egyáltalán emelkedni fog-e a búza ára. Többlettermést jegyeztek a szomszédos országok is, főként Magyarország, Románia és Horvátország.
A termelők 20 dináros felvásárlási árhoz ragaszkodnak, így feltehető a kérdés, lesz-e külföldi vevő, aki hajlandó ennyit fizetni a kenyérgabonáért, amikor azt olcsóbban is beszerezheti a szomszédos államokban. A Magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összesítése alapján átlagon felüli mennyiségű és átlagos minőségű a gabonatermés az országban. Az 5,2 tonnás termésátlag rekordot jelent Magyarországon, ez másfél tonnával több mint a szerbiai átlag. Amit itt fontos megemlíteni, hogy a magyar kormány 15 milliárd forint kedvezményes kamatozású, államilag garantált hitelkeretet hozott létre a termelőknek a gabonaraktározás fejlesztésére. A kedvező időpontban való értékesítéssel a gazdák 50–70 százalékkal magasabb bevételt is elérhetnek ebben az évben. Feltehető a kérdés, hogy ezt a lépést a szerbiai illetékes szervek miért nem teszik meg. Talán az új kormány és az újonnan kinevezett mezőgazdasági miniszter hasonlóan fog cselekedni, mint a magyarországi kollégáik, és ezáltal az itteni termelők is lehetőleg nagyobb hasznot húzhatnak akár a hazai piacon, akár a külföldön értékesített búzából... ha egyáltalán emelkedni fog az ár és a felvásárlók nem szereznek be elegendő mennyiséget a szomszédos országokban.
