Mintegy 3000 tonna fertőzött sertés- és baromfitápszer miatt hánytorog a német közvélemény. A fertőzést a takarmányban található zsírok okozták és már az is kiderült, hogy a termék egyik német beszállítója éveken keresztül használt az előállítás során olyan adalékokat, melyek a biodízel gyártásból maradtak vissza. A Schleswig-Holstein-i Harles & Jentzsch cég vezetője, Siegfried Sievert elmondása szerint nem gondolta, hogy a felhasznált pálma-, repce- és szójaolaj maradékok károsak lennének. Noha – mint az a mezőgazdasági hatóságok vizsgálataiból kiderült – a zsírsavakat előállító Petrotec vállalat figyelmeztette a tápszergyártót: termékei kizárólag kenőanyagként és nem élelmezési célokra használhatóak. A dioxinnal fertőzött zsírokat mégis belekeverték az állati takarmányba.
A fertőzött táp pedig 25 szállítón keresztül mintegy 5000, főként alsó-szászországi baromfi- és sertésfarmra jutott el, melyeket a hatóságok nyomban bezárattak. Közben fogyasztóvédelmi szakemberek több kereskedés és üzletlánc polcain is találtak a megengedett határértéktől 3-4-szer több dioxint tartalmazó tojásokat. Állatorvosi szakértők szerint hozzávetőlegesen 120 ezer tonna tojást és közel 10 ezer kotlós tyúkot kellett megsemmisíteniük a múlt héten. Arról, hogy mikor fognak végleges adatokkal rendelkezni a mérgezőanyag-históriával kapcsolatban, a hatóságok ez ideig nem tudtak pontos választ adni, mint ahogy arról sem, hogy pontosan hány mezőgazdasági birtok lehet érintett az ügyben. Elképzelhető, hogy a dioxint tartalmazó sertés- és szárnyas húsból, valamint a tojásokból nem csak a német élelmiszerpiacnak jutott, szállítócégeken keresztül külföldre is került a mérgező termékekből.
Szakértők igyekeztek megnyugtatni a lakosságot, mondván, ha valaki csak heti 3-4 tojást fogyaszt el a fertőzött tyúkok által tojt tojásokból, ezzel még nem veszélyezteti az egészségét.
Rövid időn belül immár harmadszor történt meg, hogy Németországban méreg került az élelmiszerekbe. December végén Észak-Rajna-Vesztfália tartományban találtak olyan tojásokat és csirkehús-készítményeket, amelyeknek magas volt a dioxin tartalma, egy évvel ezelőtt pedig a biotermékek között találtak halálos mérgeket tartalmazó tojásokat.
A dioxin olyan méreg, amely különösen kis adagokban hat és veszélyessége abban áll, hogy ha egyszer bekerült a sejtekbe, nagyon nehéz elpusztítani. A szakértők szerint számos, hosszú távú hatása is lehet az ember egészségre. A klórikus pattanások a leggyakoribb tünetei a "sevesói dioxinnak" is nevezett TCDD-nek, az egyik legveszélyesebb dioxin-fajtának. Ezek az anyagok többféle krónikus betegséget is okozhatnak, köztük szív- és keringési betegségeket, valamint májroncsolódást. A dioxin vízben oldódó, színtelen folyadék, jelen van mindenütt a talajban, az üledékekben, és a levegőben. Molekuláit szén-, hidrogén-, oxigén- és halogén- (klór vagy bróm) atomok alkotják. Az emberek dioxinnal való fertőzése 95 százalékban élelem útján történik (olyan szarvasmarhatermékeken, mint a tej és a hús, vagy a halakon és a rákféléken keresztül). A dioxin a hadipar is alkalmazza: az amerikaiak a ’60-as években e vegyszert tartalmazó bombákkal támadták Vietnamot, 2004-ben pedig Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelöltet mérgezték meg dioxinnal. |
