Tavaly sikerült Szerbiának túlszárnyalnia a tavalyelőtti negatív rekordot: 2010-ben még kevesebb búza került a földbe. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján országos szinten az ősszel 480 ezer hektáron vetettek kenyérgabonát, körülbelül 1 százalékkal kevesebb területen, mint tavaly. Ám a szakértők között vannak, akik túlzottnak tekintik ezt az adatot, szerintük legföljebb 400 ezer hektárról lehet szó, és annak is jó része az optimális vetésidőn túl került földbe, ráadásul rossz minőségű vetőmagból.
Ezek az ismert tények adnak okot az aggodalomra, hogy Szerbia az idén ismét történelmet ír. Talán a múlt század ötvenes éveiben történt meg legutóbb, hogy a búzatermő ország – akkor még Jugoszlávia – búzabehozatalra szorult, mert a rossz termés miatt nem volt képes megtermelni a szükséges mennyiséget.
Saša Dragin mezőgazdasági miniszter az év végén tett nyilatkozatában kilátásba helyezte, ha szükség lesz rá, akkor az búzakivitel megfékezése céljából különadóval sújtják a kenyérgabona külföldre szállítását. A tárcavezető múlt heti nyilatkozatában már igyekezett nyugtatni a közvéleményt. Szerinte az ország raktáraiban jelenleg mintegy 700 ezer tonna kenyérgabonát tárolnak, tehát nincs ok aggodalomra, lesz búza, liszt és kenyér. De milyen áron?
