Érdekes statisztikát készített a héten Miladin Ševarlić, a zimonyi mezőgazdasági kar tanára. Neves szakemberünk már több évtizede figyelemmel kíséri a mezőgazdaság helyzetét Szerbiában, elemzéseit személyes tapasztalataira alapozza. A szakember szerint az agrárköltségvetés szintje alacsony, a köztársasági költségvetésben minimálisan 5 százalékot kellene kitennie. Ezzel nem mondott semmi újat, de azzal már igen, hogy területalapú támogatást a 2010-ben bejegyzett gazdaságok mindössze 10 százaléka fog kapni.
Az professzor által összegezett adatokból az tűnik ki, hogy javarészt a nagyobb magángazdaságok jegyeztették be magukat, mert a kisebbeknek ez nem fizetődik ki, hosszú és bonyolult adminisztrálással jár. Nem beszélve azokról, akik nem kizárólagosan földművelésből élnek, és azokról sem, akik másoktól bérlik a földet, és csak tetemes kiadások és papirológia beszerzése után jegyeztethetik be gazdaságaikat.
Ševarlić professzor kiszámította, Szerbiában a bejegyzett gazdaságok átlagosan 11 hektár megművelhető földterülettel rendelkeznek, területalapú támogatások címén tehát 132 000 dinárt kellene hogy kapjanak az államtól. Ebből az összegből azonban ki kell vonni a mintegy 80 000 dinárt, melyet a termelőknek nyugdíj- és szociálisbiztosítási járulékként kell befizetniük, és azt az 1000 dinárt, amellyel hektáronként földlecsapolási illeték címén terhelik őket. Mi marad ezek után? Hektáronként 3500 dinár! Ennyivel támogatja a gazdákat az állam. Az összeg nagyjából egy vetési egység (25 000 szem) vetőmagkukoricára lesz elegendő, fél hektár bevetéséhez alig.
Újabban a térítményes fejtrágya is mind gyakoribb téma. Arról van szó ugyanis, hogy a műtrágyagyárak és -forgalmazók a tonnánkénti 5000 dináros támogatással szép haszonra tettek szert, összesen másfél milliárd dinárral gazdagabbak. Ennyit fizet nekik be az állam a 300 000 tonna fejtrágya után, ennyi a garantált profit. Az elsődleges elképzelés az volt, hogy a műtrágya-forgalmazók egymás között fognak versengeni, minek következtében olcsóbb lesz a műtrágya. Ez azonban nem történt meg, mert a terepről olyan hírek érkeznek, hogy a fejtrágya ára nagyjából a néhány hónappal ezelőtti szinten maradt. A gazdagok pedig tovább gazdagodnak anélkül, hogy versengenének egymással. A legnagyobb haszonra a bácspalánkai Fertil és Miodrag Kostić exportvállalata tett szert. A parasztok szeretnék tudni, hogy milyen áron szerzik be az importcégek a külföldről importált fejtrágyát, és mekkora haszonnal dolgoznak a kereskedők. (Mellelsleg ki a Fertil tényleges tulajdonosa?) Kevés remény van azonban arra, hogy egyelőre megtudják a részleteket.
A műtrágya-forgalmazásban pedig monopol van. Mert nem mindenki foglalkozhat vele. Ezt bizonyítja az a néhány évvel ezelőtti „konstrukciós per” is, melyben egy svájci székhelyű cég ellen indított bűnvádi eljárást az agrártárca, mert a szabadkereskedelemi szabályokkal öszhangban próbált Oroszországból Szerbiába műtrágyát importálni.
