A Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap az idén is folytatja eddigi tevékenységét a tavalyi kerékcsapások mentén. Megmarad a tizenegy hitelezési vonal, a nyolc régebbi és a tavaly beindított három pályázati lehetőség. Az idén az alap a tartományi költségvetésből származó 100 millió dináron kívül mintegy 200 millió dinárra is számíthat a korábban kiosztott hitelrészletek visszafizetéséből, vagyis összesen 300 millió dinárt meghaladó kerettel rendelkezik. Az alap idei évi terveiről, lehetőségeiről és a legutóbbi pályázati kör tapasztalatairól Szabó József, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója nyilatkozik a Magvetőnek.
– Milyen kamatpolitikája lesz az idén a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alapnak?
– Lényeges változások a tavalyi évi feltételekhez képest nem várhatóak, többnyire marad a 2 százlékos évi kamat, csupán az egyik vonalon, történetesen az öntözőberendezések beszerzésére meghirdetett pályázaton csökken majd. Évekkel ezelőtt ez esetben is a kamat évi szinten 3 százlék volt, tavalyra fokozatosan 1,3 százlékra csökkenttük, az idén pedig ugyanezt 1,2 százalékos kamat mellett igényelhetik az érdekeltek. Tervünk, hogy a kamatot a közeljövőben mindössze 1 százalékra csökkentsük. Ilyen kedvező hitelezési lehetőség sem az országban, sem tágabb környezetünkben nem létezik.
A többi hitelezési vonalak hasonló kamatozási politikával működnek majd az idén is, február közepén hirdetjük meg őket, és három hétig matradnak nyitva. Az idei második pályázati kört valamikor augusztus közepén írjuk ki, szinte azonos feltételek mellett.
– A gazdasági szakértők egyöntetű véleménye szerint az idén várható az euró erősödése a dinárhoz képest. Hogyan befolyásolja ez a tény az alap további munkáját?
– A Mezőgazdaság-fejlesztési Alap hitelei is euróklauzulához kötöttek, ám meglátásom szerint ez a tény nem fogja befolyásolni a gazdákat abban, hogy a jövőben is épp hozzánk forduljanak kérelemmel. Térségünkben egyetlen pénzintézet sem folyósít kölcsönt ily kedvező feltételek mellett, és azok is euróhoz kötik a törlesztőrészleteket. A lakosság felismerte, hogy valamennyiünk legnagyobb ellenségei éppen a bankok, és érdemes minél távolabb maradni tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy az érdekeltek komoly megfontolásból előbb fogank az alap ajtaján bekopogni, mint valamely banknál, mert ott 7–7,5 százlékos kamat alatt szóba sem állnak velük. Arra is van példa, hogy mire a kölcsönt a gazda megkapja, az egyéb költségekkel együtt 12-13 százlékot is felszámolnak. Ez már tarthatatlan, ugyanis tudjuk, hogy a mezőgazdaság a 4–4,5 százlékos kamatnál nagyobb terhet nem tud elviselni.
– Melyek azok a kritériumok, melyek döntőek a beérkező hiteligénylések elbírálásakor?
– Az elbírálásákor több tényezőt veszünk figyelembe, nem egyértelműen az időrendi sorrendben beérkező pályaművek a nyertesek, hanem igyekszünk területi szempontból is egyenlő esélyt adni mindenkinek. Azért elmondhatom, hogy nagyon örülünk minden Bánátból érkező pályaműnek, és elsőbbségben is részesítjük, mert ez a vidék még mindig fejletlenebb a tartomány többi részéhez képest. Kritérium számunkra az is, hogy a nemzetiségek a populáció számával arányosan szerepeljenek. A kérelmeket elbíráló bizottság munkájára érdembeli panaszt még senki sem tett, habár tudjuk, hogy a pénbzől sohasem elég.
Nem dicsekvésképpen, de említsük meg, hogy a Tartományi Garanciaalap az idén egyetlen egy dinárt sem kapott a költségvetésből, a Tartományi Fejlesztési Alap is mindössze 50 millió dinár friss tőkével gazdálkodhat. A Tartományi Mezőgazadság-fejlesztési Alap azért részesülhetett ekkora tartományi támogatásban, mert a kiosztott hitelrészletek megfizettetése sehol sem tapasztalt magas szinten, 98 százlék felett alakult tavaly is. Ez nem valósulhatott volna meg a pályázók becsületes viszonyulása nélkül, ugyanis ők minden időben történő részlettörlesztéssel esélyt adnak újabb pályázóknak is.
– Az utóbbi pályázási körök tapasztalatai...
– Az elmúlt időszak tapasztalata, hogy a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési alap hitelkínlatai egyre keresetebbek, és a jelentkezők száma is alkalomról alkalomra növekszik. Míg 2010-ben 236 hitelt osztottunk ki, tavaly számuk meghaladta a 400-at.
A beérkező pályaművek elbírálása is egyre nehezebb, mert a bejegyzett gazdaságok hordozói jártasak lettek a dokumentáció beszerzésében, és alig fordul elő hiányos pályamű. Éppen ezért kényszerült az alap egy újabb tétel beiktatására a pályázatok meghirdetésénél, amely úgy hangzik, hogy a pénz a készlet erejéig tart.
Kiváló eredményként könyvelhetjük el, hogy az ősszel közel kilencven traktort osztottunk ki a mezőgép-vásárlási pályázaton. Ekkora eredményt egyetlen pénzintézet sem tud felmutatni. Üzenném az érdekelt gazdáknak, akik erőgépeket és kapcsolható eszközt szertnének vásárolni, vagy valamely más hitelezési vonalon szeretnének indulni, ha nem is nyernek azonnal, ne hagyjanak fel a pályázással. A következő körökben már nagyobb lesz az esélyük.
N – Az Alap kimondottan szoros kapcsolatot ápol a termelőkkel...
– Nagyon sok rendezvényen, lakossági fórumon vettünk részt, ahol sikerült népszerűsíteni kínálatainkat, és igyekezetünk meghozta a várt erdményt. Eljutottunk odáig, hogy sokan hallottak rólunk, és sok a pályázó. A lakossággal való kapcsolattartás az idén sem marad el, nem csupán a propaganda, vagyis a hitellehetőségek miatt keressük fel őket, hanem a pályázataink nyerteseit is felkutatjuk, hogy megbizonyosodjunk, hogy a szerződésbe foglaltak szerint jártak-e el, és céleszközöket vásároltak-e az elnyert pénzen.
Örömünkre szolgál, hogy a vajdasági magyarság sem zárkózik el a lehetőségektől, a hitelek 20–25 százalékát éppen nemzettársaink nyerték meg. Aki a jövőben pályázni szeretne, bátran érdeklődjön akár telefonon is, nyelvi akadályba nem ütközik. A Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap kilenc foglalkoztatottja közül három magyar anyanyelvű. Ez is egy mozzanat, amely a sikersebb kommunikációnak és az együttműködésnek kedvez.
