Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)
A burgonya legnagobb kárt okozó rovarkártevője. Gazdanövények: a burgonyán kívül károsítja a tojásgyümölcsöt és a paradicsomot is. A talajban telel át, tavasszal előmásznak a bogarak, és könnyedén megtalálják a már kibújt burgonyanövényeket. Ott teljes kifejlődésükig rágnak, majd a tojásaikat a levél fonákjára csoportosan rakják. A lárvák 4 vedlési stádiumon mennek át, ők is rágással károsítanak, majd a kifejlett lárvák a talajba bújnak, hogy bebábozódjanak. Súlyosabb fertőzés esetén a lárvák egész levéllemezeket rágnak ki, csak a legerősebb levélereket hagyják meg. Ilyen esetekben 30–50%-os terméskiesést is okozhatnak.
Védekezés:
Közvetett – korai ültetés, a burgonyát az előző évi burgonyatáblától minnél messzebbre kell ültetni. Közvetlen – kisebb területeken gyüjtéssel (többször megismételhető), nagy területeken csak rovarölő szerrel lehet megoldani (piretroidokra és a foszforsavészterekre rezisztens!).
Fonálférgek – burgonyafonálféreg (Globodera pallida, G.rostochiensis)
Karanténkárosítók. A burgonyföldön jól láthatók a kisebb, lasabban fejlődő növények gócai, idő előtt sárguló levelekkel. A levelek sárgulása alulról felfelé halad. Június közepétől a gyökérszálakon gömbölyű, eleinte világos, majd barnás ciszták észlelhetők. A ciszták évtizedekre fertőzhetik a talajt, súlyosan fertőzött táblákon 80%-os termésveszteséget okozhat. A peték a cisztákban maradnak a talajban akár 30 évig is, a gazdanövény gyökérnedvei kikelésre ingerlik őket.
Védekezés:
Közvetett – karantén rendelkezések betartása, a terjedés minimalizálása. A fertőzésmentes parcellákon nem szabad olyan gépeket és szerszámokat használni amelyekkel fertőzött parcellán dolgoztak előtte. A vetésforgó betartása (4-5 év), ellenálló fajták termesztése.
Közvetlen – a fertőzött parcellák elzárása, a talaj fertőtlenítése.
Drótférgek (Elateridae)
A burgonyagumókat rágják. Azokon a helyeken, ahol a drótférgek nagyobb számban fordulnak elő az őszi vetés után nem ajánlatos burgonyát vetni.A talajművelő beavatkozások csökkentik a drótférgek számát.
Kórokozók:
Burgonyavész (Phytophtora infestans)
Jelenleg a legsúlyosabb betegsége a burgonyának. Nagyobb károkat a hidegebb és nedvesebb térségekben okoz. Járványszerű előfordulás esetén a terméshozam akár 30–50%-os terméscsökkenést jelenthet. A gumókat is fertőzi, raktározás estén az ilyen gumók rothadnak. A burgonya melett a paradicsomot is támadja.
Tünet: Az idősebb levelek peremén vagy hegyén nem behatárolt szürkészöld, vizenyős foltok keletkeznek, amelyek később megbarnulnak. A foltok gyorsan terjednek, az egész levéllemezt is elfoglalhatják. Nedves időben a levél fonákján fehér, poros penésztelep jelentkezik.A fertőzött levelek gyorsan hervadnak, megfeketednek, összezsugorodnak, elszáradnak. Legelőször az alsó levelek fertőződnek, de később az egész levélzetre, sőt az egész növényre átterjedhet. A tünetek: a gumók felületén ezüstszürke vagy barna szabálytalan foltok láthatók, amelyek fokozatosan besüppednek. A foltok alatti szövet barna/szürke, másodlagosan fertőződnek rothadást előidéző baktériumokkal, és elpusztulnak.
Fertőzési forrás: növénymaradványok. Terjedés: megfelelő a párás (94%) vagy esős hideg éjszakák és meleg nappalok váltakozása, illetve legalább 4 órán át nedves levélfelület.
Védekezés :
Közvetett – szellős, napsütötte termesztési hely, ajánlatos ültetés előtt kiselejtezni a beteg gumókat, deszikálás alkalmazása (a tenyészidő mesterséges leröviditése), a fertőzött növények időben való eltávolítása. Közvetlen – a vegyszeres védelem elengedhetetlen.
Alternáriás betegség (Alternaria solani)
Tünet: az idősebb leveleken sötétbarna, szabálytalan foltok jelentkeznek. A nagyobb foltok jellegzetesen körkörösek és sárgán szegélyezettek. Súlyos fertőzés esetén a foltok összefolynak, és a levelek elhalnak. Júliusban jelentkezik leginkább. A szárakon a foltok hosszúkásak, a gumókon enyhén besüpedtek.
Fertőzési forrás: növénymaradványok, vetőmag (felszínén és belsejében is).
Terjedés: magas páratartalom és hőmérséklet (22 C-fok felett) megfelel.
Védekezés: egészséges vetőmag, vetésváltás. Speciális növényvédelmet nem alkalmaznak, a burgonyavész ellen használt készítmények többsége kellő védelmet nyújt.
A burgonya rizoktóniás betegsége (Rhizoctonia solani)
Tünet: Fertőzési forrás: talaj és a vetőmag. Terjedés: magas hőmérséklet és magas páratartalom, esős időjárás. Védelem: egészséges vetőmag, vetésváltás, rezisztens és toleráns fajták termesztése.
A burgonya szárazrothadása (Fusarium sp.)
Tünet: A gumókon beesett, gyakran kökörösen összezsugorodott foltok jelentkeznek a gomba fehéres-sárgás vagy rózsaszínes gyepeivel. A gumók szövetei megbarnulnak, elszáradnak-korhadnak, a gumók belsejében üregek is keletkezhetnek.
Terjedés, fertőzési forrás: talajon keresztül és a beteg növényi részekkel.
Talajlakó gombákról van szó, a védekezést is ez határozza meg,t alajon keresztül ható fungcidekkel védekezhetünk, ha nagyon elszaporodott, vetésforgó alkalmazása!
Egyéb betegségek:
Baktériumok okozta betegségek:
A burgonya fekete szártőrothadása (Erwinia carotovora)
Tünet: a szár a föld alatt és felett is megfeketedik, rothad – a növény könnyen kihúzható a talajból. A fertőzött szárak vagy egész növények hervadnak és elhalnak. Többnyire gócszerűen terjed az ültetvényekben. A gumókon is alakulnak ki tünetek nedves rothadás formájában, a gumók kásás kellemetlen, bűzlő anyaggá alakulnak át.
A fertőzés fő forrása a vetőmag! A betegség terjedésének kedvez a hideg, esős időjárás és a nedves hideg „átázott” talaj.
Ralstonia solanacearum, Clavibacter michiganensis subsp. Sepedonicus
Karantén bacterium kórokozók, hervadásos tüneteket okoznak az ültetvényben, a gumókon pedig az edénnyalábokon barnás elszineződés és bakériumváladék észlelhető.
