Napestig traktorzúgástól hangos a határ, nincs vesztegetni való ideje a gazdának, Vajdaság-szerte jó ütemben halad a tavaszi vetés, s a gondosan elmunkált szántók nem is sejtetik, hogy alig egy hónappal ezelőtt sokan megkérdőjelezték: sikerül-e idejében elvégezni az őszről is bőségesen megmaradt szántást, a kellő magágykészítést. A belvizek ezúttal is jelentős területen fékezik a munkálatokat, s vannak olyan körzetek, ahol hónapok múlva sem húzódik vissza a pangó víz a termőföldekről, tehát a gazda még egy évig nem számíthat bevételre. Az igaz ugyan, hogy minden haszonnövényünknek megvan az optimális vetési ideje, de – mint az utóbbi években többször is megtörtént – a kedvező időjárás meg talajhőmérséklet eltörölte ezeket az optimális időket, s egy időben történik a napraforgó, a szója meg a kukorica vetése is.
– A szakemberek valamennyi haszonnövényünknél a korai vetést szorgalmazzák, s mivel a talajhőmérséklet március végén elérte a 8 Celsius-fokot a vetésmélységben, a napraforgóval és a szójával kezdtük a vetést, majd a kukorica került sorra. Kedvező időjárás esetén április derekára befejeződik a vetés, szükség szerint elvégezzük a búza gyomirtózását és a lombtrágyázást is – mondja Nagy Attila kúlai gazda, és azt is hozzáteszi, hogy ígéretesek a búzavetések, remélhetőleg aratáskor is jó ára lesz a kenyérgabonának, hiszen már most, ahogy fogalmaz a gazda, „zölden” is 18-19 dinárt kínálnak az idei búza kilogrammjáért az élelmes gabonakereskedők. – Aratás után felszökött ugyan a búza ára, de ezzel nem szerezte vissza tekintélyét a kenyérgabona, amit a szerény vetésterület is tükröz. Mindaddig nem is lesz újra stratégiai termék, amíg a kormány, illetve a szaktárca a kereskedőkre bízza a gabonapiac alakítását, előbb korlátozás nélküli kivitelt engedélyez, s amikor már fogytán a tartalékunk, zöld fényt ad a vámmentes behozatalra, csak nem tudni, hogy ez az árak letörésére vagy valóban az esetleges hiány elkerülésére irányul. Évtizedek óta mást sem hallok, mint azt, hogy a félkész, illetve késztermékek, ez esetben a liszt, a tésztafélék exportjára kell törekedni, de ehelyett egyszerűbb a búzát kiszállítani. S ha már így van, jó lenne, ha ebből az extrajövedelemből a parasztember is részesülne, ha másként nem, akkor a támogatáson keresztül.
Nagy Károly: Az idősebb gazdák még mindig azt szeretik, ha telve a góré aranyló kukoricacsövekkel
– Bejegyzett gazdaságot vezet, s osztja földművestársainak a véleményét, hogy a támogatás összegét a tavaszi munkák kezdete előtt kellene folyósítania a szaktárcának…
– Az lenne az igazi segítség, mert a hektáronkénti 14 000 dinárból fedeznénk legalább a vetőmag értékét. Nem látom célszerűnek a minisztériumi határozatot a bejegyzés határidejének megnyújtásáról, mert így még később jutunk a támogatás összegéhez, tehát továbbra is mi pénzeljük a termelést.
– Sokan úgy gondolták, hogy a kukorica magas árának következtében ugrásszerűen megnövekszik a vetésterület, de csak árnyalatnyi mozdulás észlelhető, így Vajdaságban 700 000 hektárnyi területen termesztik. A vetésszerkezet alakításakor óvatos a gazda?
– Nem nézhetünk mindent pusztán az árakon keresztül, agronómiai követelményeket is szem előtt kell tartani, vagyis a vetésforgó betartását. Bár gazdaságunkon a kukorica foglalja el a legnagyobb területet a vetésszerkezetben, bármilyen ára is legyen más terménynek, az nem mehet a búza, a napraforgó és a szója kárára – vallja Nagy Károly gazda. – A gyors nedvességleadó külföldi hibridek elterjedésével egyre több földműves szemes állapotban takarítja be a kukoricát, és még az ősz folyamán túl is ad rajta, de mi idősebb gazdák jobban szeretjük, ha telve a góré aranyló csövekkel, s a nap meg a szél szárítja meg a termést.
– A mezőgazdasági terményárak szokatlanul magas szinten alakulnak, ezek az árak lennének a reális árak?
– Az egyre növekvő termelési költségek alapján igen. Ezek a terményárak, persze ha megmaradnak hosszabb távon, és nem értékteleníti el a műtrágya, a gázolaj, a növényvédő szerek ára, már olyan felhalmozást szavatolnak, amiből szerény fejlesztésre is futná. Bármilyen kedvező föltétellel is folyósítják a hiteleket, ha a 7-8 %-os kamat egyáltalán kedvezőnek mondható, nem szívesen fordulunk a bankhoz, inkább lassabban, de önerőből fejlesztünk.
Nagy Attila: Ha már olyan jó kiviteli eredményeket ér el agráriumunk, az lenne a becsületes, hogy az extrajövedelemből, ha másként nem, akkor a támogatásokon keresztül a gazdák is részesednének
– Érthető a gazda óvatossága, hiszen egy soványabb esztendő, a visszaszorított terményár, amire bőven akad példa, könnyen áthúzhatja számítását, nehezen törleszti a részleteket, a bankot pedig nem érdekli, hogy az esetleges gyönge termés miatt nem tud fizetni a gazda. Termelőink nagy része, főleg a fiatal gazdanemzedék már nemcsak a hazai piacot figyeli, hanem a külföldi terményárakat is kíséri, és az előrejelzések alapján alakítja a vetésszerkezetet. Sajnos még nem jutottunk odáig, hogy amennyiben a külföldi piacon jó ára van egy-egy terménynek, egyedül is exportálhasson. Ezért van szükség a szövetkezésre, az összefogásra – kapcsolódik be a beszélgetésbe Valka Károly, a Polja szövetkezet növénytermesztési és kereskedelmi vezetője.
– Szövetkezetükben szorgalmazzák-e a gazdák társulását, próbálnak-e piacot szerezni terményüknek, de úgy, hogy a kivitelből a termelőnek is haszna származzon?
– Ahhoz, hogy bármely termékünk eljusson a külföldi piacra, szigorú követelményeknek kell eleget tennie, s a minőség mellett a mennyiség is fontos tényező. Azzal mindenképpen elégedettek lehetünk, hogy a külföldi piacon is keresettek mezőgazdasági terményeink. Kúla és a fűszerpaprikáról híres Kalocsa tavaly alapozta meg a testvérvárosi kapcsolatot, s ennek az együttműködésnek máris van gazdasági hozadéka. A kalocsaiak érdekeltek a fűszerpaprika-termeltetésében, s 40 hektáron szerveztük meg a termelést előre szavatolt árak ismeretében. Jó alkalom lesz ez arra is, hogy gazdáink megismerkedjenek az EU-s piac követelményeivel, ahol előbb utóbb versenytársként jelenünk meg – hangoztatja Valka Károly.
– Ha ugyanolyan támogatásban részesülünk, mint az EU-s országok farmerei, nem kell tartanunk a versenytársaktól, mert kifogástalan minőségű gabonát, zöldségnövényt, gyümölcsöt szállíthatunk a nyugati piacra. Azt azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy egy-egy körzet vetésszerkezetének alakulását az éghajlati és talajviszonyok is meghatározzák. Itt a csapadékban szegény Telecskai dombokon, ahol öntözésre sincs lehetőség, nem érdemes fűszerpaprikát, szóját és cukorrépát termeszteni, így búzára, kukoricára és napraforgóra korlátozódik a vetésszerkezet – fejti ki véleményét a pacséri Csányi Tibor, s azt is hozzáteszi, hogy bár állandóan növekszenek a termelési költségek, azok csak nagy terméssel ellensúlyozhatók. A bő termés pedig ráfordítást, befektetést igényel. – Rá is vagyunk kényszerítve a minél jobb agrotechnika alkalmazására, a fémzárolt, minőségi vetőmag és a bőséges mennyiségű műtrágya felhasználására, mert enélkül nem nyerhető el a területalapú támogatás. Tonnaszám szórom ki a műtrágyát, meglehet, hogy feleslegesen, de a minisztériumnak be kell mutatnom a vásárlásról szóló számlát. Nem kellene megszabni, hogy mire fordítsa a gazda a támogatás összegét, hiszen mindannyian azon fáradozunk, hogy minél többet termeljünk, s azt is hozzáfűzöm, hogy jó lenne, ha ezt a szerény támogatást minden termelő megkapná, hiszen nyugaton is úgy számolnak, hogy ez az összeg jelenti a biztos nyereséget.
– A területalapú támogatás mellett a köztársasági szaktárca és a tartományi kormány is biztosít visszatérítés nélküli eszközöket a gazdaságok fejlesztésére. Az ilyen lehetőséggel él-e a gazda?
– Túl vagyok a negyvenedik életévemen, s attól függetlenül, hogy jól gazdálkodom, csökken a kedvezmény, inkább önerőre támaszkodva fejlesztem 70 hektáros gazdaságomat. Az eredményes munkához már nemcsak jó gépek és a tájékozottság a fontos, hanem megfelelő tárolók is szükségeltetnek, ne kelljen nyomban aratás után eladni a búzát, betakarítás után a kukoricát. Egy 400 tonna befogadóképességű tároló építése került tervbe, de az akadályok sokaságával szembesültem. Olyan tűzvédelmi követelménynek kell eleget tenni, amelyet például falusi vízvezetékünk képtelen teljesíteni, saját kút fúrását pedig nem engedélyezik, de csak találunk megoldást a termény biztonságos elhelyezésére. A tárolóhoz szárítót is tervezek, ismétlődhetnek a tavalyihoz hasonló esős évek, szárítani kell a búzát, esetleg a kukoricát is. Annak ellenére, hogy a biomasszát hasznosító gabonaszárítók építését szorgalmazzák, mégis a gázolajat választottam, ugyanis a kukoricaszárnak vagy búzaszalmának alacsony a hőértéke, nem felel meg a szárító üzemeltetésére, a sokkal jobb minőségű szójaszalmát távolabbról kellene ide szállítanom, ami lényegesen drágítaná a szárítást. Nos, az ilyen beruházások miatt is jó lenne, ha tartósan megmaradnának a kedvező terményárak…
