Elhozza-e Ázsia felemelkedését a következő két évtized, ahogyan sokan jósolják? A világgazdaság súlypontjai eltolódhatnak, vagy a pólusok akár fel is cserélődhetnek? Drasztikusan is megváltozhat a mostani képlékeny világrend? Mi lesz szűkebb térségünk, és mi lesz Közép-Európa sorsa? Ilyen kérdések foglalkoztatják most a gazdasági szakértőket.
A világ több pontján fokozódó feszültség, a kirobbanó fegyveres konfliktusok egészen új perspektívákat vethetnek fel, melyek többsége sajnos nem túl sok jóval kecsegtet. Azt azonban már megmutatták az utóbbi évek történései, hogy váratlan események meg tudják fordítani a biztosnak hitt trendeket, átrajzolhatják a mutatószámok grafikonjait.
A világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Goldman Sachs előrejelzése szerint a globális gazdaság erőegyensúlya drámaian megváltozik a következő évtizedekben. Ázsia felemelkedésére utaltak az utóbbi évek történései. Kína és India kiugró mértékű felemelkedése nyomán sokan vontak le olyan következtetéseket, hogy a nem is olyan távoli jövőben ők lesznek a világ vezető nagyhatalmai. India az ezredfordulót követően hihetetlen gyorsasággal fejlődött, és mára a világ ötödik legnagyobb gazdaságává vált. Olyan korábbi gazdasági nagyhatalmakat előzött meg mint az Egyesült Királyság vagy Franciaország. De Ázsia valójában felülmúlta a korábbi előrejelzéseket, a kontinens egészét tekintve valóban egyértelműnek látszik jelen perspektívából, hogy oda helyeződik át a súlypont. A feltörekvő piacok közül Indonézia is gyors tempóban zárkózik fel. A világ legnagyobb szigetcsoportállama, 277 millió fős, viszonylag fiatal lakosságával ott van a fő esélyesek között. Mindeközben számos jel arra utal, hogy Európa háttérbe szorulhat.
Kína és/vagy India
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint ebben az évben India vált a világ legnépesebb államává. Ez India esetében lehetőség, és természetesen kihívás is egyben. Miközben Európa és azzal együtt szűkebb térségünk is éppen elöregedőben van, a világ népesedési kihívással néz szembe. Ottani szakértők szerint azonban India népességnövekedése normális ütemben zajlik. Ott él most a világ legnépesebb fiatal lakossága. Az indiaiak 60 százaléka ugyanis 30 év alatti. Ez hatalmas előnyt jelenthet, hiszen a következő évtizedekben nem lesznek munkaerőgondjaik. Nem mellékesen azonban India büszkélkedik a világ legnagyobb diaszpórájával. Csaknem 18 millió indiai él külföldön. Megfigyelhető, hogy mind több ország elitjében jelen vannak indiai származású emberek. Az olyan országokban, amelyek egykor gyarmatosítóik voltak, az állami vezetők ma már indiai származásúak. Az Egyesült Államokban négymillió indiai él. Sok indiai tölt be fontos szerepet a Szilícium-völgyben, olyan cégeknél mint a Google vagy a Microsoft. De nem csak India és Kína felemelkedése borítékolható. Nigéria, Egyiptom és Pakisztán is jó eséllyel kerülhet szinte belátható időn belül a világ legnagyobb gazdaságai közé. A becsléseknek a legfontosabb támpontja a gyors népességnövekedés. Mindhárom említett ország esetében a jövőben rendelkezésre álló munkaerő az, ami a felemelkedés egyik legfontosabb tényezője lehet. Mindeközben az európai gazdaságok egyre lejjebb csúsznak a rangsorban. Németország, amely egykor a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, az első tízből is kiszorulhat.
Lehetőségek és korlátok
Jelentősen átrendeződhet tehát a világgazdaság térképe. A korábban kisebb jelentőségű államok tűnnek fel a legnagyobb gazdaságok soraiban, a régi nagyhatalmak pedig lecsúszhatnak. A kelet-közép-európai és a balkáni régió, melynek része hazánk is, növekedést és stabilitást mutat. Miközben a hagyományosan erős európai országok pozíciója jelentősen romolhat, térségünk szerepe felértékelődhet. Ahhoz azonban, hogy a feltáruló lehetőségeket ki tudjuk használni, meg kell teremteni a feltételeket a felzárkózáshoz. A demográfiai mutatószámokon javítani kellene, hiszen bizonyos szektorok már most is behozatali munkaerőt kénytelenek alkalmazni. A nyugat-balkáni országban a foglalkoztatás tavaly elérte történelmi maximumát. Az energiahordozók és az élelmiszerek árának emelkedése megnövelte az inflációt, emiatt pedig csökkent a lakosság vásárlóereje. A régióban lelassult a kivitel bővülése, az import viszont hirtelen megnövekedett. A Nyugat-Balkán sok szempontból Európa egyik legérzékenyebb régiója. Sok kultúra találkozik, ami elkerülhetetlenül súrlódásokhoz vezet. Pedig a sokszínűségre valójában kihasználatlan, de jól kihasználható lehetőségként lehet tekinteni. Ha a Nyugat-Balkán kulturális és nemzeti határokat átlépve működhetne, gyors lehetne a felzárkózás gazdasági szempontból. Nemcsak térségünkről mondható el azonban, hanem egész Európára vonatkoztatható, hogy a most regnáló államok alapját a feudális államok jelentették. Egyes országok, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország képesek voltak jórészt meghaladni ezt az állapotot. Mások máig sem tudnak elszakadni a feudális államok bizonyos berögződéseitől. Sajnos bizonyos helyzetekben, a tapasztalatok szerint, az ilyen berögződések háborús konfliktusokat is generálhatnak.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
