Nem túlzás azt állítani, hogy forradalmi változások zajlanak világunkban. A közhelyes kifejezés mindig is érvényes volt létünk valamely szegmensére, de voltak azért olyan „ólomidők”, amikor alig változott valami. A mesterséges intelligenciára épülő rendszerek azonban, azzal, hogy gyakorlatilag minden gazdasági ágazatban teret nyernek, fenekestül forgatják fel a világgazdaságot is. Az előrejelzések szerint az intelligens rendszerek meghatározó szerepet játszanak az elkövetkező években a gazdaságban, de nemcsak ott, hanem az élet minden területén. A robotok ma már valóságnak számítanak. Bár hatásuk a fejlett országokban jobban látható, a felzárkózóknál is szinte minden ágazatban megjelentek. Valójában a változások, amennyiben az előrelépést, a haladást szolgálják, akkor pozitív folyamatként élhetőek meg. De mivel minden viszonylagos, így a haladás és az előrelépés is igencsak képlékeny fogalom. Az sem mindegy, honnan, milyen nézőpontból tekintünk rá. Sajnos bizonyos esetekben egy-egy pozitívnak tűnő előrelépés valójában csak egy újabb húzás bolygónk élővilágának megsemmisítése felé. A gépesítés nem új dolog, már a kerék, az ék, a kalapács, a kés, illetve egyéb vágóeszközök megalkotása annak tekinthető. Ma viszont már ott tartunk, hogy a gépek képesek elvégezni, az emberektől átvenni szinte minden feladatot. Nem csupán a monoton, ismétlődő műveleteket gépesítik, de az élet minden területén kiválthatóvá válik az emberi tevékenység. A gyártósorok automatizációja nem új jelenség, de egyre inkább jellemzőjévé válik minden szektornak. Rengeteg olyan innovációt lehetne felhozni, amelyeket jelenleg a mérnökök és az informatikusok igyekeznek funkcionálissá fejleszteni nap mint nap. Az automata gépek, ipari robotok egyre komplexebb feladatok elvégzésére alkalmasak. Emellett a termékek minőségét is egyre inkább automatizált folyamatok biztosítják. A vizuális ellenőrző rendszerek is hatalmasat fejlődtek az elmúlt években. Az egyre intelligensebb kamerás rendszerek rengeteg vizuális ellenőrzési feladatot vesznek le az emberek válláról. Létünkre viszont ez olyan hatással van, hogy jóformán folyamatos megfigyelés tárgyává válhatunk, nem csak a munkahelyeken.
NEM CSAK ELŐNYÖKRŐL BESZÉLHETÜNK
Eltérőek a vélemények arra vonatkozóan, hogy milyen előnyei és milyen káros mellékhatásai vannak a gazdaságban most zajló folyamatoknak. Az önvezető autók elterjedése miatt nem csupán a sofőrök munkahelye kerül veszélybe. A számítógép vezérelte eszközök képesek elvégezni a bonyolultabb feladatokat is. Ma valójában a modern járművek inkább nevezhetőek kerekeken guruló számítógépnek, mint hagyományos értelemben vett autónak. De sokkal költséghatékonyabb módon lehet gépekkel végezni a termelést és a szolgáltatásokat is.
Fotó: PC World
A mezőgazdaság területén szintén könnyen helyettesíthető automatizált gépekkel az emberi munkaerő. Hogy milyen mértékben, arra az Egyesült Államok a legjobb példa, ahol a zöldség- és gyümölcstermelés ma már 90 százalékban gépiesített. Az automatizálásnak tulajdonított előnyök közé tartozik a megnövekedett termelékenység, az anyagok hatékonyabb felhasználása, a jobb termékminőség, a nagyobb biztonság. A robotok gyártási folyamatokban történő alkalmazásának előnyei nagyon változatosak. Közülük kétségtelenül kiemelkedik az a képességük, hogy komplex műveleteket hajtsanak végre és döntéseket hozzanak a programozójuk által megadott paraméterek szerint. A robotok alkalmasak olyan feladatok elvégzésére, amelyeket nem is olyan régen még túl összetettnek tartottak ahhoz, hogy az emberek is képesek legyenek elvégezni.
OKOZHAT-E VÁLSÁGOT A FEJLŐDÉS?
A gazdaság automatizálása, robotizálása a jövőben a gazdasági válságok csírájaként is felfogható. A munkahelyek megszűnése magasabb munkanélküliségi rátát, azzal együtt akár a bérek csökkenését eredményezheti, miközben növeli a vállalatok termelését, ami a kereslet és kínálat közötti eltérést fokozhatja. Egy-egy ilyen folyamat jelentősen destabilizálhatja az egyes ágazatokat, vagy a teljes nemzetgazdaságokat. Ez nem egyfajta vaklárma a jelek szerint, hanem reális veszély. Az ezzel kapcsolatos aggodalom olyan nagy, hogy egyes elemzők külön adók és akár szociális hozzájárulások létrehozását javasolták a robotok számára. Új fogalom született korunkban: a robotadó. Nagy figyelmet keltett Bill Gates megnyilvánulása, amikor kifejtette, véleménye szerint a kormányoknak úgynevezett robotadót kellene kivetniük az automatizálás lassítása érdekében. A folyamat ellenőrzése végett, illetve a foglalkoztatás alternatív módozatainak kialakításához lenne szükség azokra a pénzügyi forrásokra, melyeket a robotadó által lehetne biztosítani.
A történelem során a technofóbia, a gépek iránt érzett ellenszenv visszatérő motívumnak tekinthető. A szakirodalomban a luddizmusról olvashatunk, mint a korai munkásmozgalom egyik megnyilvánulási formájáról. Gyakran említett példa, amikor a takácsok összetörték a szövőgépeket, a munkahelyüket féltve. Pedig akkor még nem igazán félhettek attól, hogy a szövőgép elkezd majd a „saját eszével” gondolkodni, és mint haszontalan, káros, tévedésre hajlamos fajt, megpróbál bennünket kiiktatni.
Nyitókép: Fotó: PC World
