Országunk a külkereskedelmi árucsere-forgalom több mint 60 százalékát az Európai Unió országaival valósítja meg. Németország Szerbia legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Valójában exportorientált ország Szerbia, s ezt jól illusztrálja az is, hogy 2022-ben 66,6 milliárd eurós külkereskedelmi forgalmat valósított meg, ami meghaladja az ország GDP-jének nagyságát. Ez természetesen azért lehetséges, mert a külkereskedelmi forgalom a kivitelt és a behozatalt is magában foglalja. A szerb áruk és szolgáltatások legnagyobb vásárlója továbbra is az Európai Unió, a legjelentősebb külkereskedelmi partner pedig évek óta Németország, amellyel tavaly nem kevesebb mint 8,2 milliárd eurós forgalom valósult meg. A második helyen Kína áll, 5,8 milliárd euróval. Mindkét országgal negatív a mérlegünk, ami azt jelenti, a behozatal nagyobb a kivitelünknél. A legnagyobb szufficitet évekre visszamenően a régió országaival valósítjuk meg. Tavaly Montenegróval csaknem egymilliárd eurós, Bosznia-Hercegovinával 843 millió eurós, Észak-Macedóniával 459 eurós bevételi többlet valósult meg Szerbiában.
A tapasztalatok azt mutatják, egy ország gazdaságára jelentős befolyással bír az, ami a partnereinél történik. Amennyiben tehát a legjelentősebb partnereinknek jól megy, az általában minálunk is megmutatkozik. Amikor pedig nekik rosszul megy, azt rendre mi is megérezzük. Bizonyos esetekben ugyan kompenzálhatja, ha egyik partnerrel visszaesik a forgalom, de a másikkal megnő. Arra viszont oda kell figyelni, mert biztosan kihat majd a hazai történésekre is, hogy mi történik az EU-ban és annak vezető gazdasági nagyhatalmában, Németországban.
Beteg, de még felépülhet?
A Bloomberg hírügynökségben megjelent elemzés szerint az Európai Bizottság tavaszi előrejelzései alapján az idén csak Észtországban kedvezőtlenebbek a növekedési kilátások, mint Németországban. Nemcsak Szerbiának, de a régió országainak is a legnagyobb külgazdasági partnere Németország. A közelmúltban közzétett friss német külkereskedelmi adatok enyhe aggodalomra adhatnak okot. Egyes, túlzásokra hajlamos médiumok gazdasági kilátásai alapján már beteg embereként kezdik emlegetni Németországot.
Az Európai Központi Bank bizonyos bejelentések szerint júliusban kamatszigorításba kezd. Azt viszont nem tudni, milyen ütemben zajlik majd az, de a gazdaság valószínűleg minden tagországban megsínyli. Az Európai Unió szankciós politikája kezd valóban visszafelé elsülni. A magas infláció mellé még egy recessziót is sikerül „begyűjteni”. Az exportvezérelt, és az orosz energiától hagyományosan erősen függő német gazdaság különösen nehéz helyzetbe került, ennek jelei azonban korábban is megmutatkoztak. A német szövetségi jegybank, a Bundesbank napokban közzétett friss, féléves előrejelzésében is olvasható, hogy a német gazdaság várhatóan zsugorodik az idén. Az inflációt is 2 százalék feletti szinten jósolják, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank (EKB) már nyolcadik alkalommal emelt kamatot, és további szigorítást ígért. A jövőt viszont már fényesebben látja a Bundesbank: jövőre 1,2 százalékos, 2025-ben pedig 1,3 százalékos gazdasági növekedést vár Németországban. A legfrissebb előrejelzés szerint a német infláció az idén 6 százalék, jövőre 3,1 százalék, a rá következő évben pedig 2,7 százalék lesz. Az EKB inflációs célja egyébként 2 százalék, amitől még viszonylag távol vannak.
Az energiaárak okozzák elsősorban a gondokat
A magas energiaárak sokban hozzájárultak ahhoz, ami a német gazdaságban történik. A német ipar számára az olcsó orosz energiahordozók jelentős versenyelőnyt jelentettek, az arányok azonban már az ukrajnai konfliktust megelőzően is kezdtek eltolódni. A magas energiaárak miatt aggódik a Német Vállalkozások Szövetsége (BDI) is. Egyik közelmúltban készített felmérése szerint mind több vállalkozás helyezné át termelését Németországon kívülre. Sajtóinformációk szerint a megkérdezett középvállalkozások 16 százaléka már tett lépéseket üzleti tevékenysége egy részének áthelyezésére, további 30 százalékuk pedig fontolgatja. A megkérdezett vállalatok csaknem kétharmada az energia- és nyersanyagárakat tartja a legnagyobb kihívásnak. A Németország gazdaságával és globális versenyképességével kapcsolatos aggodalmak egyre hangsúlyosabbak. A közelmúltban az Európai Bizottság azt jósolta, hogy az ország 2023-ban az eurózóna leglassabban növekvő gazdaságai közé fog tartozni a magas energiaköltségek hatásai miatt.
Végül érdemes felhívni a figyelmet egy nem mellékes fejleményre is. A Biden-adminisztráció ugyanis kedvezményekkel csábítja a külföldi beruházókat, akiknek olcsóbb energiát és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírásokat kínálnak az Egyesült Államokban, mint Németországban. Ezzel egyrészt elszipkázza azokat, akik esetleg korábban Németországban terveztek beruházni, de nem mellékesen, még a német cégek egy részének vonzóvá válik Amerika.
Nyitókép: Illusztráció
