A húsmarhában látják a jövőt

A vajdasági húsmarhatenyésztés egyik központjává válhat Törökfalu, miután a francia származású, nagytestű húsmarha, a Charolais népszerűsítésébe kezdett néhány éve a törökfalui Bálint Jenő elnök vezetésével a bácskai és bánáti termelőket tömörítő KASUM Húsmarhatenyésztők Egyesülete. Emellett szeptemberben a törökfalui Berze Tibor 12 darab, 18 hónapos Charolais üszőt hozott be Magyarországról tenyésztésre és hizlalásra.

– Az egyesületünk szeretné elérni, hogy az emberek megismerjék a húsmarhatenyésztést és a Charolais fajtát, hogy egyre többen tenyésszék ezt a húsmarhát, valamint törekszünk a meglévő, alacsony létszámú állomány genetikai javítására is – magyarázta Bálint Jenő, aki szerint jól halad a fajta népszerűsítése, hiszen a nyáron Törökfaluban színvonalas vajdasági húsmarha-konferenciát szerveztek, amelyen a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke és ügyvezető igazgatója tartott előadást. A konferenciának nagy visszhangja volt az egyesületen belül, de a többi tenyésztő részéről is. A jövőben évi rendszerességgel szeretnék megrendezni a konferenciát. Bálint Jenő szerint mostanság már megéri húsmarhatenyésztéssel foglalkozni, miután két éve az állam az anyaállatok után egyedenként 25 000 dináros támogatást biztosít a termelőknek, ugyanúgy, mint a fejőstehenek esetében.

– Érdemes húsmarha-tenyésztéssel foglalkozni, mert a fejőstehenek tartásával összehasonlítva sokkal előnyösebb. Sokkal kevesebb munkaerőt igényel, nem kell fejni és emiatt az etetés sincs időhöz kötve. A hízómarhák emellett lényegesen kevesebb takarmányt fogyasztanak, mint a fejőstehenek. A Charolais egyébként nagyon nyugodt vérmérsékletű és nagy a húshozama, nagyon jó a takarmány-hasznosítása. Nem igényli a nagyon erős, fehérjedús takarmányt, hanem felnevelhető tömegtakarmányokkal, szárral, szalmával és kevés silóval. Nagyon egyszerű a tartásuk, a szélsőséges körülményeket is jól viselik, ridegtartásra is alkalmasak, kiváló a legelőkészségük. A francia fajtákat, a Charolais-t, a Limousint, a Blonde D'Aquitaine-t gazdaságosan lehet hizlalni nagy súlyra, ellentétben az angolszász Angusal és Herefordd fajtákkal, amelyek gyorsan zsírosodnak. Az utóbbiakat 500 kilogrammig, a Charolais-t viszont 700–800 kilogrammra is gazdaságosan fel lehet hizlalni, mert a faggyúsodása kis mértékű. Más húsmarhákkal összevetve kiváló a vágóértéke. A csonthús kitermelése 70 százalékos, a legmagasabb színhúsarányt mutató fajták között található. Jól lehet értékesíteni, az állatkereskedők amikor meglátják a fehér teheneket és üszőket, mindjárt azokat akarják megvásárolni. Viszont egyelőre nem adunk el, mert szaporítjuk és fejlesztjük az állományt. A Charolais-t 2010-ben kezdtem el tenyészteni, miután megláttam a hódmezővásárhelyi kiállításon, korábban nem tudtam a fajta létezéséről. A kiállításon nagyon szép jószágokat láttunk és elterveztük, hogy belekezdek a tenyésztésbe. Az országban sikerült szaporítóanyagot találni, amivel szimentáli teheneket termékenyítettünk meg. Most már van hét tehén és nyolc üsző, szépen fejlődik az állomány – közölte Bálint Jenő, aki hozzátette, hogy mostanság már könnyű szaporítóanyagot beszerezni. Korábban mindössze két bikától lehetett szaporítóanyagot vásárolni, még Tito kapta a múlt század 70-es éveiben a franciáktól, és Temerinben őrzik. Most már hét állattól lehet szaporítóanyagot beszerezni, bár az országban egyetlen élő bika sem található.

Berze Tibor törökfalui magánvállalkozó és mezőgazdasági termelő más módját választotta az állomány gyarapításának. Szeptemberben 12 darab Charolais üszőt hozott be a magyarországi Akasztóról, egyedenként 1800 eurós áron. A gazda szerint a jószágok jelenleg 550 kilósak lehetnek.

– Ezek a jószágok anyagi és apai ágon tiszta francia vérvonalúak. Szeptember végén 18 hónapos korukban érkeztek meg Szerbiába, amiért négy hónapon át küzdöttünk az illetékes szervekkel. Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár és Fremond Árpád köztársasági képviselő segítségének köszönhetően sikerült ezt a helyzetet megoldani. Mindketten részt vettek már az egyesületünk összejövetelein, és látták, hogy van értelme a munkánknak. Számítunk a továbbiakban is az együttműködésükre az állami támogatások terén. Ezt a fajtát csak négy éve ismerték el hízómarhának, korábban nem járt utánuk támogatás. Miután az ország aláírta Törökországgal az együttműködést a húsmarhák kiszállítására és a húskivitelre, érdemes lenne ezt a fajtát támogatni. A hasas üszőket kellene behozni állami támogatással, ugyanúgy, ahogyan ezt a szimentáli tehenek esetében teszik. Jó lenne, ha közbenjárnának ebben az ügyben – közölte Berze Tibor, aki hozzátette, hogy az Agro-Berze cég rendelkezik behozatali engedéllyel, megfelelő karanténnal és tenyésztői kapcsolatokkal a tenyészállatok behozatalára, amit minimális nyereséggel bonyolítanának le a fajta hazai állományának növelése érdekében, ha lenne érdeklődő a fajta iránt a hazai állattenyésztők részéről. Megjegyezte, hogy Ausztriából 2400 euróért, Magyarországról 2000 euróért lehet beszerezni a hasas üszőt. A kisebb, 380 kilogrammos üszőt 1500 euróért lehet megvásárolni. Berze Tibor szerint az országban az állomány létszámának növekedése az állami támogatásoktól függ, mert üres istállók vannak, illetve ezek az állatok kicsaphatók a legelőre is.

A frissen szerzett állományból tenyészállatokat és hízómarhákat nevelne a törökfalui férfi: – Az üszők közé 24 hónapos korukig nem ajánlatos beengedni a bikát. A terveim között szerepelt egy tenyészbika behozatala Franciaországból. A jövő kérdése, hogy egy intézetbe kerüljön a szaporító anyag, vagy nálunk alakítsunk ki egy helyet, ahol az állatorvosok ki tudják azt nyerni. Mindenesetre az embereknek sokkal hitelesebb, ha látják, hogy melyik bikától szemezik be a teheneiket, és nemcsak a bika fotóját mutatják meg nekik – mondta Berze Tibor, aki szerint az állományának fejlesztése az anyagiaktól függ. A Prosperitati Alapítvány támogatásával szeretne újabb jószágokat vásárolni és fokozatosan növelni a jószágok számát.