2024. november 22., péntek

A salátától a kereskedelmi hangzásig

Tízéves a Pannon Rádió

A szabadkai székhelyű Pannon Rádió az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A rádió az utóbbi években nagy változásokon ment át, és mára az úgynevezett kereskedelmi hangzás vált a szerkesztők irányelvévé, rövid hírösszefoglalók, közérdekű információk és sok-sok zene, napjaink legaktuálisabb slágerei és a klasszikusoknak számító olykor több tíz éves alkotások. A jubiláló rádió kapta meg az idén a VMÚE szakmai díját elektronikus sajtó kategóriában.

Brasnyó Zoltán (Benedek Miklós felvétele)

Brasnyó Zoltán (Benedek Miklós felvétele)

Az elmúlt tíz évről beszélgettünk Brasnyó Zoltánnal, a Pannon Rádió fő- és felelős szerkesztőjének helyettesével és Zvekán Péterrel, a rádió zenei fő- és felelős szerkesztőjének helyettesével, akik Soós Georginával, a rádió jelenleg szülési szabadságon lévő főszerkesztőjével azon dolgoznak, hogy minél jobb műsorokkal szórakoztassák a nagyérdeműt.

Milyen elvek mentén valósul meg a szerkesztés?

Brasnyó Zoltán: Vajdaságban a rádiózás mindig is egy különleges szerepet töltött be, már csak azért is, mert nem volt lehetőség arra, hogy kizárólag egy csoportot célozzon meg, hanem minden rádiónak ki kellett elégítenie mindenféle igényt. Ez egy régi formátumú rádiózás, ami azt jelenti, hogy olyan műsorokat készítettek, amelyek egy része az idősebbeknek szól, más része közérdekű információkat tartalmaz, hírösszefoglalókat, híradókat sugároztak, aztán esténként vagy hétvégén jöttek a fiataloknak szóló műsorok. Ez a formátum nyugaton mára szinte teljesen megszűnt. Vajdaságban ilyen rádiók működtek. A rádiónak ma az a szerepe, hogy különféle társadalmi csoportokhoz szóljon; különféle rádiók működnek, amelyek egy-egy leszűkített célcsoportnak szólnak. Azáltal, hogy a Szabadkai Magyar Rádió is a Pannon részévé vált, lehetőség nyílt arra, hogy a Pannon Rádió specializálódjon. A Szabadkai Magyar Rádió egy talk rádióként működik, amelynél a lényeg a közérdekű információkon, a háttérműsorokon, bővebb elemzéseken, az interjúműsorokon van. A Pannon Rádió inkább a fiatalokhoz szól, és a ma már közhelyesen szólva rohanó életstílushoz próbál alkalmazkodni, ami azt jelenti, hogy az autóban, rövid ideig hallgatják, és nem szükségszerűen reggeltől estig. Ehhez az is szükséges, hogy a rádióhallgatási szokások megváltozzanak. Jelenleg nem látjuk, hogy ez mikor tud megvalósulni, minket is sokan reggeltől estig aktívan hallgatnak.

Zvekán Péter (Benedek Miklós felvétele)

Zvekán Péter (Benedek Miklós felvétele)

Zvekán Péter: Amikor én a Pannon Rádióhoz kerültem, akkor a rádió már működött, volt saját koncepciója, de teljesen más volt mint jelenleg, például rengetegen válogatták a zenét. Jóval később kezdtünk el igazán komolyan foglalkozni a zenei szerkesztéssel. Kezdetekben a Pannon Rádió azt az elvet próbálta követni, hogy mindenkihez szóljon. Ezt mi viccesen csak úgy emlegetjük, hogy saláta rádióként működött.

A közszolgálati jellegtől tehát elmozdultatok egy lazább hangzás felé. Hogy fogadták ezt a hallgatók?

Z. P.: Általánosan megfigyelhető, hogy ha valamit megváltoztatsz, akkor azt először nem fogadják pozitívan. Ha egy műsor nagy változásokon megy keresztül, az emberek felhördülnek, aztán viszont hozzászoknak. De nem csak a hallgatók vannak ezzel így, a műsorvezetők, szerkesztők sem minden esetben szeretik a nagy változásokat. Aztán viszont mindenki hozzászokik, főleg ha azt látja, hogy működik. Elmondhatjuk, hogy nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt, hisz a világ tele van trendekkel, példákkal.

B. Z.: Nem állítjuk, hogy valami teljesen új dolgot találtunk ki. Csak annyit tettünk, hogy elkezdtük hallgatni a külföldi rádióadókat, ami Vajdaságban korábban nem volt divat. A rádiózás is, mint minden más szakma, fejlődik. Ha a technikai feltételeid adottak, akkor ehhez tudsz alkalmazkodni.

Jöhetnek a hírek – Loboda Árpád hírszerkesztő és Tamasi Csaba technikus (Benedek Miklós felvétele)

Jöhetnek a hírek – Loboda Árpád hírszerkesztő és Tamasi Csaba technikus (Benedek Miklós felvétele)

Z. P.: Természetesen igyekszünk mindenkit kiszolgálni, de muszáj fejlődni, hisz az idősek igényei is változnak, a fiatalokéról nem is beszélve. A Pannon Rádió a 15 és 35 év közötti korosztályt célozza meg. Sokan azt kérdezik, hogy ezzel akkor mi a hatvanéveseket kizártuk? Nem erről van szó, hanem arról, hogy a 15 és 35 év közötti korosztály az, amelyik megadja a beszédtempót, a zenetempót, az egész rádiónak meghatározza a hangulatát, és innentől kezdve már az hallgatja a rádiót aki akarja, de az irányvonalakra szükség van.

B. Z.: A Pannon Rádió és a Szabadkai Magyar Rádió szétválása most is tart. Egy lassú folyamatról van szó, de hamarosan eljön az az idő, amikor nálunk már csak rövid, háromperces hírösszefoglalók lesznek, hisz más fajta hírműsorokat igényel az egyik fajta rádió, és mást a másik.

Egy kereskedelmi rádió esetében a zene maghatározó erővel bír. Milyen szempontok szerint válogatjátok a zenét?

Akcióban  a  Presszó  –  A  mik rofonnál  Búzás  Zsuzsanna (Benedek Miklós felvétele)

Akcióban a Presszó – A mik rofonnál Búzás Zsuzsanna (Benedek Miklós felvétele)

Z. P.: Nagyon fontos, hogy milyen slágerek szólnak. Soha nem volt olyan könnyű követni a zenei trendeket, mint manapság. Ma már nem csak a toplistákat nézzük meg, mert tudjuk, hogy nagy multinacionális cégek, a kiadóházak manipulálni tudnak vele. Ma már vannak olyan platformok, ahol követhető, hogy melyek azok a zeneszámok, amelyeket a legtöbben hallgatnak. Mindig lesznek akik azt mondják, hogy utálják ezt vagy azt a dalt, de mi nem arra az egy emberre kell, hogy koncentráljunk, hanem a másik tizenötre. Olyan, ami mindenkinek teszik és megfelel, nincs. Vannak örök érvényű slágerek, amik mindig hallgathatóak lesznek, amelyek kiállták az idő próbáját, és a mai slágerekből is látszik, hogy melyek azok, amelyek meg fognak maradni, és melyek kopnak ki idővel.

B. Z.: A rádiózásban nagyon nehéz úgy sikeresnek lenni, hogy szembe megyünk a trendekkel. Van rá példa, de igen kevés. Hiszen gondolni kell a reklámozókra, a befektetőkre, a szponzorokra. Nem lehet saját világot alapítani magunknak a saját frekvenciánkon. Olyan dalokat kell játszani, amire a nagy többség mondja azt, hogy ez egy jó dal. Minderre oda kell figyelnünk, de persze a sajátságos stílust és a vajdasági életérzést igyekszünk megtartani. Nem tehetjük meg például, hogy egész nap elektronikus zenét engedjünk, de tematikus, elektronikus zenei műsort lehet csinálni, hiszen ennek is van hallgatósága, és megvan a létjogosultsága. Az ilyen stílusú zene a péntek esti Csendháborítás című műsorunkban kap helyet.

Jelenleg hányan alkotják a Pannon Rádió csapatát?

Z. P.: Mivel egy helyen vagyunk a tévével, egy csomó minden közös, például a teljes hír- és információanyagunk. Ugyanakkor a munkatársaink is több területen dolgoznak, de természetesen olyanok is vannak közöttük, akik elsősorban a rádióban dolgoznak. Ezek száma 10 és 20 közé tehető. Ezt elsősorban a műsorvezetők, illetve szerkesztők alkotják. Köztük vannak idősebb rádiósok is, de a gárda nagy része fiatalokból áll.

Korábban említettétek a folyamatos fejlődés fontosságát. Ezt milyen módon tudjátok megvalósítani?

Z. P.: Mindhárman nagyon fontosnak tartjuk a folyamatos fejlődést. Amellett, hogy folyamatosan figyeljük a zenei trendeket, folyamatosan dolgozni kell azon is, hogy minél tökéletesebben szólaljunk meg. A végtelenségig ki lehet elemezni az elhangzott szövegeket, tanulni a légzéstechnikát, odafigyelni a beszédtempóra. Erre az egyik jó módszer, ha rendszeresen visszahallgatjuk magunkat. A folyamatos képzéseket kezdetben nehezen fogadták a kollégák, de előbb-utóbb belátták, hogy szükség van rá, mivel látványosan elkezdett javulni mindenki.

B. Z.: A Kossuth Rádió szakembereitől, beszédtanáraitól, és egyéb magyarországi kereskedelmi rádiók munkatársaitól sokat tanultunk, emellett rendszeresen járunk Budapestre az MTVA stúdiójába.

Hol tudnak benneteket hallgatni az emberek?

Z. P.: Jó lenne, ha egész Vajdaságban tudnák fogni a Pannon Rádió műsorát, de ez sajnos nincs így. Újvidéken és Temerinben nem tudnak bennünket hallgatni. A rádiózás technikai részével nem mi foglalkozunk, erre van egy külön csapat, de a lényeg az, hogy az egészet nem úgy kell elképzelni, hogy van egy torony, ami koncentrikus körökben sugározza az adást, hisz például Kishegyesen nem igazán tudnak bennünket hallgatni, viszont Zentán minden gond nélkül.

B. Z.: Dél-Magyarországon is tudnak bennünket fogni. Ez is nagyon fontos, hisz ott konkrétan vannak kis rajongói klubok, akik szeretik a Pannon Rádiót, és akik már többször vendégül láttak bennünket. A határőröktől, a vámosoktól rengeteg visszajelzést kapunk, és amikor a személyi igazolványomat intéztem, autogramot kért tőlem a hölgy. Vajdaságban ez nem történhet meg, ez egy más közeg, itt nincsenek sztárok, a rádiós az nem sztár. A rádiós egy olyan ember, akinek azon a hullámhosszon kell lennie, mint a hallgatója, azt kell megélnie, átélnie, amit a hallgatójának, barátnak kell lennie, de nem sztárnak.

A világhálón is jelen vagytok. A rádióműsor online is hallgatható a nap 24 órájában. Ez kihatott a szerkesztéspolitikátokra?

Z. P.: A műsorszerkesztésre abszolút nem hatott ki. Ez csak egy plusz lehetőség volt. Azt tudni kell, hogy az egész Pannon RTV az utóbbi időben kezdett nagyobb hangsúlyt fektetni az online jelenlétre. Mindig volt weboldalunk, azonban annyira modern, és a mai trendeknek megfelelő oldalunk, mint amilyen most van, korábban nem volt. A reggeli műsornak már régebb óta saját Facebook-oldala van, míg a Presszónak nem olyan régen indult az oldala. Az online rádiózás azt tette lehetővé, hogy olyanok is hallgassanak bennünket, akik máshogy nem tudnak. Például Temerinben van egy lányokból álló csapat, akik kitartóan minden reggeli műsort meghallgatnak, de voltak visszajelzéseink Kanadából, Amerikából, Ausztráliából, Dubaiból, Angliából, Budapestről is. Azt mondják, hogy azok közül, akik külföldre mentek, sokan a rádiót kapcsolják be, amikor nosztalgiázni akarnak.

Melyik a legnépszerűbb műsorotok?

B. Z.: Szerintem mindenféleképpen a reggeli műsorunk a legnépszerűbb. A rádiózásban egyébként is a reggeli műsorsáv a leghallgatottabb. Az első kiemelkedő eredményt reggel hét előtt érjük el, hiszen sokan hétre mennek dolgozni, a másikat pedig nyolc óra előtt. Erre egyébként tudatosan készülünk is, úgy hogy erre az időpontra időzítjük a legütősebb témát. Emellett általánosságban elmondható, hogy azok a műsorok a leghallgatottabbak, amelyek mindennap rendszeresen mennek. Így a Pannon Presszó és a Hangár című műsorunk is népszerűnek mondható. Ugyanakkor meg kell említeni a Szkocsovszki László – Szkofi által vezetett legendás rockműsort, a Rock Idillt, amit csütörtök este hallhatnak a hallgatók. Fontos megemlíteni, hogy a műsorainkban nem politizálunk, a hangsúly a szórakozáson van, igyekszünk görbe tükröt tartani az emberek világa elé, a vajdasági emberek hétköznapjai elé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elhallgatjuk a problémákat, de igyekszünk nem a dolgok politikai oldalát kihangsúlyozni, hanem az egyszerű emberek tapasztalatait, élethelyzeteit.

Mik a jövőbeli tervek? Lesznek-e további újítások?

B. Z.: Célunk a még több tanulás, a még erősebb online jelenlét, és a hangzásvilágban is igyekszünk minél jobban a fiatalok felé tendálni. Emellett szeretnénk kitölteni azokat az üres helyeket, ahova új műsorokat lehet tenni. Tervezünk új műsorokat, és reményeink szerint ezek az elkövetkező egy évben el tudnak indulni. Ami számunkra nagyon nagy dolog és újdonság, hogy technikailag is megújul a Pannon Rádió, és egy új stúdióban tudunk dolgozni, ami lehetővé teszi, hogy hangzásban is még jobbak legyünk.

Z. P.: Fantasztikus, hogy nem úgy kell dolgozni, hogy te már meghaladtad a technikai lehetőségeidet, és be vagy zárva, hanem valójában neked kell felnőnöd az adott lehetőségekhez. Így sokkal izgalmasabb. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy a műsorvezetők nem a fán teremnek. Ha valaki érzi magában a lehetőséget, hogy rádiós műsorvezető legyen, az ne habozzon, bátran jelentkezzen.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás