Hosszú évekig tartó hanyatlás után újra életre kelt a cseneji reptér, és az itt székelő Aeroklub, amely az új vezetőség kinevezése után egymás után szervezi az ejtőernyős bajnokságokat, rendbe rakták a romos állapotú objektumokat, nemsokára a vám- és a határrendőrség is helyiségeket kap, így nemzetközi járatok is landolhatnak majd.
A cseneji Aeroklubot a múlt század elején alapította meg Dunđerski Gedeon és az újvidéki városi tanács. A sportszervezet 1923 óta működik, pilóták, ejtőernyősök képzésével foglakozik.
Nagybábi Ferenc, az Aeroklub igazgatóbizottságának a tagja és a motoros szekció elnöke a nyolcvanas évek óta pilóta (Dávid Csilla felvétele)
A cseneji repteret 1952-ben kezdték építeni, 1953-ban befejezték, és azóta kisebb-nagyobb intenzitással működik. Az utóbbi időben több terv készült a reptér felújításáról, de konkrét lépésekre sokáig nem került sor annak ellenére, hogy nagy szükség lenne egy regionális reptérre.
Nagybábi Ferenc, az Aeroklub igazgatóbizottságának a tagja és a motoros szekció elnöke a nyolcvanas évek óta pilóta, elmondta lapunknak, egy másik reptér is működött sokáig Újvidéken, a Jugovićevót 1965-ig használták, ott volt az ejtőernyősök országos kiképzőközpontja is, de a város rohamos növekedésével nem lehetett többé használni. Híres ejtőernyősök kerültek ki a központból, sok világrekord született a versenyek során, amelyek közül ma is sok érvényes. Ezután a cseneji reptérnek egyre nagyobb lett a szerepe.
– 1965 után lassan elkezdődött a mezőgazdasági repülőgépek beszerzése, a hitelből vásárolt gépek segítettek abban, hogy az Aeroklub eltarthassa magát, hiszen a permetezésekből bejövő összeg a klub kezében maradt. A kiképzések folyamatosak voltak, minden évben újabb generáció került ki a motoros repülőgép- és a vitorlázópilótákból, valamint az ejtőernyősökből. A cseneji reptéren több mint 20 JAT-pilóta nevelkedett, egyesek a legmagasabb rangú pilótákká váltak – mondta Nagybábi.
A múlt század háborús időszaka beköszöntével, a kilencvenes évek után hanyatlásnak indult az egykor híres reptér és az Aeroklub. A sportszervezet élén egymást váltogatták az igazgatók. Ha visszatekintünk a közelmúltba, láthatjuk, hogy többszörös botrányok követték egymást Csenejen. Például zűrös időszaknak mondható a 2009-es is, amikor Stanislav Novakovićot nevezték ki az Aeroklub élére, aki a Demokrata Párt kádere volt, és Bojan Pajtić komájaként mutatkozott be sok helyen. 2010-ben az Aeroklubot átírták a Vajdasági Sportügyi Intézet nevére, az újvidéki kataszteri hivatal azonban megállapította, hogy törvénytelen volt az eljárás, de semmi jogi következménye sem lett az egésznek.
Momčilo Radivoje az Utva 75 típusú repülőgépet javítja, ezzel vontatják a vitorlás repülőgépeket (Dávid Csilla felvétele)
A demokraták politikai játékainak újabb fejezetében összehívták az Aeroklub gyűlését, előzőleg azonban a párt ifjúsági szervezetéből tömegesen csatlakoztak a klub tagságához, majd kvázi többséggel leváltották Novakovićot, és kinevezték Aleksandar Marićot az Aeroklub új igazgatójává. Akkor az volt a tartományi szervek terve, hogy magánosítják a repteret. Marić idejében több gyanús pénzügylet történt, megszüntették a klub kereteiben működő Aerokomerc vállalatot, amely részben légi permetezéssel tartotta el a repteret, részben pedig sportesemények szervezésével járult hozzá a klub kasszájához.
Marić, aki közben a Ciklonizacija igazgatója is volt, eladta a klub egyik repülőgépét, annak ellenére, hogy a Ciklonizacija éppenséggel az Aeroklubtól bérelte őket. A bonyodalmak addig folytatódtak, amíg 2014-ben a tagok kérésére rendkívüli ülést hívtak össze, és leváltották a klub vezetőségét, majd Stevan Popovot választották meg az igazgatóbizottság elnökévé. Ezután lassan kiderült, hogy az elmúlt évek alatt teljesen tönkretették az Aeroklubot és a cseneji repteret, Popov azonban 2015-ben öngyilkosságot követett el, így újra bizonytalanná vált a reptér sorsa.
A városi hatalomváltást követően az önkormányzat viszonyulása megváltozott, egy idő után kinevezték Dragoljub Samardžićot az Aeroklub elnökének, aki egyben az újvidéki polgármester tanácsadója is. Az új elnök és az új igazgatóbizottság megkezdte a reptér felújítását, áldatlan állapotok jellemezték az egész létesítményt, benőtte a kóró, a gaz, az áramot kikapcsolták az óriási adósságok miatt, lepusztult volt az egész környék. A régi tagok azonban nem hagyták annyiban az egészet, lassan sikerült az adósságokat visszafizetni, a reptér objektumait kitakarították, kimeszelték, az előző vezetőség piszkát eltüntették.
Egy melléképületben vendégszobákat alakítottak ki, így kisebb rendezvények esetén van hova elszállásolni a résztvevőket. Megkezdték a szakosztályok újraélesztését, regisztrálták az egyik repülőgépet, és elkezdték a permetezést, ezzel természetesen pénzt kerestek, majd több ejtőernyős bajnokságot szerveztek, és pár héttel ezelőtt megtartották a Siklóernyős Európa-kupát. Július 7-én pedig újabb rangos versenyre kerül sor Csenejen, itt tartják meg ugyanis a vitorlázóbajnokságot, amelyre a hazai résztvevőkön kívül érkeznek Csehországból, Németországból, Magyarországról, Horvátországból és Szlovéniából is.
A cseneji reptér bejáratánál egy F–84G Tunderbolt vadászrepülőgép várja az érkezőket. Az idő vasfoga már nyomot ütött rajta, az ötvenes években még bevetésen volt a koreai háborúban (Dávid Csilla felvétele)
A reptér „életre keltésének” egyik újabb fejezete a vitorlás repülőgépek felújítása. Nagybábi szerint országszerte nagy gondot jelent, hogy a Planik vitorlásgépeket fel kell újítani, mert egy halálos kimenetelű szerencsétlenség miatt az Európai Unió azt követeli, hogy a repülőgépeken elvégzett minden kisebb modifikációért 11.000 eurót köteles fizetni a tulajdonos.
– Nálunk 11 vitorlás repülőgép vár javításra, hogy újabb pilótákat nevelhessünk ki. A mi mérnökeink most feltérképezik, mi szükséges a javításokhoz, de egyelőre nincs meg még az anyagi fedezet. Sajnos az Európai Unión belül egy lobbi működik, az a céljuk, hogy azokat a gépeket, amelyek jó minőségűek, kitartók, ne lehessen sokáig használni, hanem újat vásároljanak az emberek.
Az Aeroklub vezetősége már megtette az első lépéseket, hogy a cseneji reptéren kereskedelmi járatok közlekedjenek. Elmondásuk szerint elődjeik túl nagy fába vágták fejszéjüket, amikor 2,5 kilométeres felszállómezőt akartak építeni, ez nem volt reális, mert a nagyobb repülőgépek Belgrádban szállnak le. Jelenleg az jelenti a legnagyobb gondot a fejlesztések terén, hogy nincs vám. Például, ha egy repülőgép Szegedről Újvidékre szeretne jönni, akkor a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy először a Nikola Tesla Repülőtérre kell leszállnia, ott elvégzik a vámvizsgálatot, a határrendőrség is elvégzi a vizsgálatot, és csak azután jöhet Csenejre. A belgrádi reptérnek sem érdeke a sok kisebb repülőgép fogadása, mert ha például tíz nagy repülőgép várakozik a leszállással, akkor a kis repülőgépek nem kapnak engedélyt, addig köröznek, még a nagyobbak le nem szállnak. Persze ez pluszköltségekkel jár, mert ilyenkor terven kívül is fogy az üzemanyag – magyarázta Nagybábi.
Dragoljub Samardžić, az Újvidéki Aeroklub elnöke elmondta lapunknak, a vajdaságiaknak és az újvidékieknek szükségük van a cseneji reptérre, nem holmi rövid távú ötletekről vagy divatozásról van szó.
– Ha az újvidékieknek szükségük van egy reptérre, akkor azt meg kellene kapniuk. Természetesen a realitások talaján kell mozognunk, csak megvalósítható és szükséges célokat érhetünk el. Olyan repteret szeretnénk megépíteni, amely kiemelkedő jelentőségű lesz a régióban. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a vajdaságiaknak és az újvidékieknek többé nem kellene Belgrádba utazniuk annak érdekében, hogy eljussanak Szalonikiig, Zágrábig, Dubrovnikig vagy Banjalukába. Ha Niš kiváló gazdasági eredményeket ér el, akkor megfelelő árakkal Újvidék is jó eredményeket érhetne el.
Ennek függvényében a polgároknak valóban szükségük van a reptérre, de reálisaknak kell lennünk annak tekintetében, mit mikor valósíthatunk meg. A repteret nem lehet egy-kettőre felépíteni, de az elkövetkező években nagy valószínűséggel elkészülhet. Természetesen, hogy ez megvalósulhasson, elengedhetetlen az állami segítség, valamint a külföldi befektetők bevonása, de ez a köztársasági kormány feladata – magyarázta az Újvidéki Aeroklub elnöke.
Ferenc gyorstalpaló tanfolyamot tart munkatársunknak (Dávid Csilla felvétele)
Az Aeroklub Novi Sad berkein belül komoly előkészületek folynak, hogy a cseneji reptér nemzetközi légikikötővé váljon, amely alkalmas a kisebb méretű repülőgépek, illetve a sport- és kereskedelmi járatok fogadására. Jelenleg munkálatok folynak a vám- és a határrendőrség objektumainak kiépítésén, azok, akik itt szeretnének leszállni, 24 órával előbb be kell majd jelentkezniük, hogy megkapják a szükséges engedélyeket. Samardžić kifejtette, a munkálatok nemsokára befejeződnek, és ezután nemzetközi járatok is landolhatnak Csenejen.
– Ez volt az első jelentős lépésünk egy komoly reptér kialakítása felé, mert ha elkezdjük kihasználni az adott lehetőségeket, akkor felgyorsulhat annak a kezdeményezésnek a megvalósítása, amely szerint Újvidéknek széles körűen használható repülőtérre van szüksége. Ez a realitás, megszereztük a gazdasági kamara jóváhagyását, a protokolláris részét befejeztük. Szóval, ha az olasz vadászok Bélamajorba (Karađorđevóra) szeretnének eljönni, akkor miért repülnének Batajnicára, sokkal több időt vesz igénybe. Emígy pedig landolnak Csenejen, és gyorsan eljutnak Bélamajorba. Külön hangsúlyt helyezünk az idegenforgalomra és a bizniszszektorra, mert az emberek számára az idő pénz – tette hozzá Samardžić.
