A számítástechnika, a számítástechnikai eszközök használata és a robotika már a gyerekek vérében van – állítja Göblös Péter adai osztálytanító, aki szerint a programozás hamarosan legalább olyan fontos kompetencia lesz, mint az írás, az olvasás és a számolás. Az alsós kisdiákoknak ezért legórobotok építésén és vezérlésén keresztül játékosan mutatja be a számítástechnikát és a programozást. Az év elején adományként került hozzá az a legókészlet, ebből azóta tíz-egynéhány robotot épített, majd a diákokkal közösen feladatokkal tesztelt a törökfalusi általános iskolában, ahol harmadik osztályosokat tanít.
– A Lego Mindstroms EV3 készletből építem a robotokat. A készlet harmadik generációs, programozható robotcsaládot tartalmaz. Ez a szett 2013-ban jelent meg, tavaly ismerkedtem meg vele Henzel György felvidéki tanító jóvoltából – magyarázta Göblös Péter. – Van egy Interaktív iskola elnevezésű YouTube-csatornám, ahova az interaktív táblával, a kvízjátékkal és a kiterjesztett valósággal kapcsolatos videókat töltöm fel. Ezen talált rám a felvidéki tanító, majd felkeresett és megbeszéltünk egy közös Skype-órát. Henzel György és a tanítványai ugyanis a témahétre készültek robotépítéssel, amit már több éve csinálnak, és több készletük is van. A Mars bolygóval kapcsolatos témát dolgozták fel. Készítettek egy makettasztalt, amelyre a különböző, többek között hőmérsékletet mérő, kamerázó vagy furatokat fúró robotokat építettek a Lego Mindstroms készletből. Ez nekem nagyon megtetszett és szerettem volna beszerezni egy készletet, csakhogy az drága dolog. Közben Göblös Szabolcs unokatestvérem, aki Budapesten vállalkozóként él és dolgozik, felajánlotta, hogy támogatná az iskolánkat. A programozható robotcsaládot kértem tőle, amelyet donációként megkaptunk. A készlettel januártól ismerkedek, mert előtte nem használtam, bár légóztam gyerekkoromba, és később a fiammal is. A robotot a Lego Technik elemeiből lehet megépíteni. Azzal, hogy ehhez jár az úgynevezett kocka, amely Linux alapú kis számítógép. Erre kerül fel a program, ez értelmezi a dolgokat, illetve irányítja a különböző motorokat és szenzorokat. A készletben található két nagymotor, mindkettő általában a robotok mozgatására szolgál, illetve egy közepes motor, amely a precíz mozgásért felel. Emellett van egy mozgásérzékelő, egy szín- és fényérzékelő, illetve egy nyomásérzékelő szenzor – közölte a tanító.
Göblös Péter eddig tizennégy robotot épített meg otthon, mivel ezt nem lehetne kivitelezni az iskolában, a diákokkal közösen. Az egyszerű robotokat egy-két óra alatt, a bonyolultabbakat általában három-négy óra alatt építi meg. Eddig legtovább a Rubik-kockát kirakó robot elkészítése tartott, nyolc-tíz órát vett igénybe.
– Az iskolában keddenként van szabad aktivitás és A játéktól a számítógépig elnevezésű óra. Ezek keretében kétszer 45 percben bonyolítom le a robotozást, az összes alsós diák részvételével. Nagyon sokféle robotot készítettem már, volt köztük rajzoló, karkötőkészítő és cukormáznyomó. A Rubik-kockát kirakó robot volt talán a legösszetettebb és a legérdekesebb. A morze robot a morze jeleket a rátöltött programon keresztül tudta értelmezni és betű formájában leírni, a tojásfestő robot pedig különböző mintákat festett a tojásra – mesélte Göblös Péter, aki a robotok működéséhez szükséges egyszerűbb programokat maga írja, a bonyolultabbakat viszont letölti az internetről. – A robotépítési ötleteket az internetről gyűjtöm, viszont magából a készletből is ki lehet rakni öt robotot, ezeket szintén megépítettem: lánctalpakon sétáló robotot, a skorpiót formáló és a csápjával lövő robotot, a tárgyakat mozgató több funkciós robotot és az emelő robotot. A közelmúltban kígyó alakú robotot építettem, első látszatra nem tűnt különlegesnek, holott az egyik legérdekesebb szerkezet lett. Szenzor volt a fején, ha valaki odanyúlt, akkor lecsapott, akárcsak egy kígyó. Az öt robothoz tartozik egy szoftver, vagyis egy mobilos applikáció. Így mindet lehet irányítani telefonnal is, bluetooth-on keresztül. Ezek a robotok rendelkeznek gyárilag készített küldetéssel is. A gyerekekkel úgy dolgoztunk, hogy a küldetéseket végigcsináltuk, ezenkívül mindig kitaláltunk valamilyen játékot. Például fakockák felhasználásával építettünk tereppályát az emelőrobotnak, amely terhet szállított egy adott pontra. A gyerekek versenyeztek, hogy ki teljesíti leggyorsabban a feladatot. A karkötős robottal mindenkinek készítettünk karkötőt. A tojásfestő robotnál mindenki hozott otthonról tojást, amit befogattunk és a robot filctollal gyönyörűen rárajzolta a kiválasztott mintát. A tanítási óra mindig arról szól, hogy kipróbáljuk a robotokat, ha valakinek van ötlete, akkor azt is megkíséreljük megvalósítani. A rajzoló robotnál egy kicsit a programozásba is belementünk, hiszen ha az egyik motort gyorsabban forgattuk vagy lassabban, akkor más-más alakzatokat rajzolt. Ezzel is szórakoztak a gyerekek, akik ültek a számítógépnél és állítgatták az értéket, aminek eredményeként különböző rajzok születtek. A gyerekek nagyon élvezik a robotos órákat. Mindig kérdik, hogy mi lesz a jövő heti robot. Az órákon nem a programozást tanuljuk, inkább a kedvcsinálásról van szól. Ezt sikerült elérni, hiszen élvezik és lelkesedve várják, hogyan néz ki az új robot, és mit tud. Mindig átnézzük és megbeszéljük, hogyan működik és melyik elem hol található. Képben vannak, és ez olyan alapot jelent nekik, ahonnan már el lehet indulni a komolyabb programozás vagy robotépítés irányába. A szülők nem biztos, hogy örülnek a robotozásnak, mert a diákok közül többen mondták, hogy születésnapra szeretnének ilyen készletet, ami körülbelül 350 euróba kerül – közölte az osztálytanító, aki úgy látja, hogy a robotos foglalkozásoknak megvan a maguk haszna a gyerekek számára:
– Én úgy látom, hogy a programozás szép lassan ugyanolyan fontos kompetencia lesz, mint az írás, olvasás és a számolás. Ezért már gyerekkorban nem árt elsajátítani, és ha felnőttként kikerülnek a munkaerőpiacra, akkor ezzel felvértezve talán könnyebb lesz munkát találniuk. A világon nagy a kereslet a programozók iránt. A robotozás ugyanis programozás is egyben. Ezen a módon érdekesebbé lehet tenni a programozást, mintha csak kódokat vagy parancsokat irkálnánk. A programozás esetünkben grafikai módon van megoldva, mivel grafikai elemeket húzgálunk ki, rakunk egymás mellé, kötünk össze, és adunk ki értékeket. Látványosabb és érdekesebb, ráadásul a gyerekek azonnal látják az eredményt, hiszen össze vannak kötve a robottal, amit utasíthatnak, hogy mit csináljon. Én ezért tartom fontosnak és érdekesnek a robotok alkalmazását az oktatásban – nyilatkozta Göblös Péter.
Az osztálytanító szeptembertől újabb robotokat is tervez bemutatni a diákoknak. Ehhez szeretné beszerezni a 2017-ben megjelent Lego Boost robotcsaládot, amelyet sokkal egyszerűbb és érdekesebb programozni, ezért az új tanévben már nagyobb hangsúlyt fektetne a programozásra is.