Elkészült a freskó

A Cseh Károly Általános Iskola központi épületének felújítása során a régi épületszárnyban, az egykori zárdában jelentős művelődéstörténeti emlékek kerültek elől a meszelés alól. Többek között az egyik első emeleti tanteremben, amely egykoron Szent Józsefnek felszentelt zárdakápolna volt, ismét láthatóvá vált az Úr Jézust és Alacoque Szent Margitot ábrázoló, a teljes mennyezetet betöltő barokk freskó. Ennek a helyreállítását a közelmúltban fejezte be a nagykikindai Vladimir Kojić restaurátor és ikonfestő. Maksó Éva adai iskolaigazgató bejelentette, hogy a tantermet eredeti állapotába visszaállítva kápolnaként szeretnék berendezni és emlékhelyként működtetni, amit megnyitnának a látogatók előtt is.

Az adai általános iskola 1900-ban felhúzott régi szárnya egyébként zárdaként működött, ahol 1945-ig a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek női szerzetesrend tagjai magyar nyelven oktatták és nevelték a gyerekeket. Maksó Éva iskolaigazgató elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy megtalálták a mennyezeti freskót, amelynek helyreállítását támogatta a felújítást végző cég, a tervező és Ada község önkormányzata is.

– Külön hálás vagyok Gordana Prčić Vujnovićnak, a Szabadkai Műemlékvédelmi Intézetből, aki felügyelte és nagyon a szívén viselte a felújítást. Az ő kapcsolatrendszerére és szakmai tudására támaszkodtunk akkor is, amikor megtaláltuk a freskót. Majd ő segített a restaurálást előkészítő és elvégző szakemberek és művészek felkutatásában is. Az egész épület sorsát, de ezt a freskót különösképpen a szívén viselte, hogy mi, adaiak visszakaphassuk. Nagyon fontos ez az iskolának. Az iskola kincse a freskó, bár az eszmei és fizikai értéke sokkal jelentősebb, hiszen általa összekapcsolódik a múltunk és a jelenünk. Ez önmagában azt a nagyon erős üzenetet közvetíti azoknak a kisdiákoknak, akik innen kilépnek az életbe, hogy tisztelni kell azokat, akik előttünk jártak, és őrizni azt, amit ránk hagyományoztak. Nagyon szeretnénk eredeti állapotába visszaállítani és kápolnaként berendezni a helyiséget, amit nem fogunk oktatási célra használni. A terem egyébként kápolnaként működött, amelyet Szent József tiszteletére szenteltek fel. Már egyszer felszentelték, ezért nem kell újra, de szeretnénk ezt megújítani, amihez Szungyi Károly plébános segítségét fogjuk kérni. Szeretnénk visszahelyezni azokat a kegytárgyakat, a bútorzatot és a feszületet, amelyek itt voltak. Jó lenne, ha a helyiség hasonlóképpen nézne ki, mint eredetileg, mivel emlékhelyként szeretnénk működtetni, de megnyitnánk a látogatók előtt is. Szerintem ez Ada gyöngyszeme lesz, amivel méltón lehet majd dicsekedni – mondta az iskolaigazgató.

Vladimir Kojić nagykikindai restaurátor és ikonfestő egy hónapon át napi 9–10 órát dolgozott a mennyezeti freskó helyreállításán, amelyet nehéz feladatnak nevezett, mivel az alkotás nagyon lepusztult állapotban volt, de elégedett a munkájával.

– Először megszenvedtünk azzal, hogy megtaláljuk, mi volt felfestve a mennyezetre, mivel jelentősen károsodott az alkotás. Ez nehéz feladatnak bizonyult, mert szinte semmi sem látszott az eredeti falfestményből. Kínszenvedés volt megtalálni, hogy hol és milyenek voltak az ornamentumok, illetve milyen színárnyalattal festették fel. A képen szereplő alakok közül egyedül az Úr Jézust ismertük fel, ami félig látható volt, illetve alul egy szentnek látszott a lába. Végül a feltártak alapján egy művészettörténész megállapította, hogy a freskón egy, az 1600-as években élt francia apáca, Alacoque Szent Margit látható, akinek az Úr Jézus megmutatta a Szent Szívét. Ettől számítva létezik az a kultusz a katolikus egyházban, hogy az Úr Jézus megmutatja a szívét – mondta a restaurátor, ikonfestő.

Mindehhez ismertetőként tegyük hozzá: Alacoque Szent Margit kora újkori szentté avatott francia apáca. Nevéhez fűződik a római katolikus egyházban Jézus Szent Szívének tisztelete. Alacoque Szent Margit a franciaországi L'Hautecour helységben született 1647-ben. Huszonhárom éves korában lépett be a boldogságos Szűz Mária látogatásáról nevezett kongregáció paray-le-moniali kolostorába. Életrajzírói szerint az Üdvözítő az ájtatos és alázatos apácát rendkívüli kegyelemmel és csodás jelenésekkel tüntette ki. Legnevezetesebb volt az a jelenés, amelyben 1675. július 6-án meghagyta a jámbor apácának, hogy a Szent Szív ájtatosságát az emberekkel megismertesse, és elterjessze.

– A freskó barokk stílusban készült. Nekem ebben a stílusban kellett helyreállítani, viszont nagyon nehéz akrilfestékkel barokk stílusban festeni, mivel ez a fajta festék gyorsan szárad. Ha olajfestékkel dolgozok, akkor más lett volna a freskó, talán jobb is. Habár az eredetit is természetes színezőanyagokkal készítették el, amihez valószínűleg tojást használtak kötőanyagnak, mint ahogyan azt régen is csinálták. Igyekeztünk visszaállítani mindent az eredeti állapotába. A színárnyalatok szinte ugyanolyanok, mint az eredetin. Bár a képnél nem ismertük teljességében a tónusokat. Azt tudtuk, hogy az Úr Jézuson piros színű drapéria látható, illetve a feje fölötti rész látszott még. Nem tudom, hogy angyalok voltak-e a freskón, de én felfestettem őket – közölte Vladimir Kojić.