A Prosperitati Alapítvány segítségével sok kezdő vállalkozó válthatja valóra álmát, hogy saját céget nyisson. Magyarkanizsán is többen vannak, akik éltek a lehetőséggel és pályáztak azért, hogy megalapíthassák rég áhított cégüket. A kishomoki származású, de már Magyarkanizsán élő fiatal jogásznő, Szabó Klaudia és párja is pályázott egy saját sajtüzem létrehozására.
A vállalkozás beindításához a Prosperitati által kínált lehetőség adta az ötletet vagy csak plusz segítség volt?
– Ezt az ötletet pár évvel ezelőtt a szüleim adták, mielőtt egyetemista lettem. Nagyon sokat gondolkodtunk egy mini tejfeldolgozó üzemen, mivel ők 25 éve tejtermeléssel foglalkoznak, így nagy tapasztalat és segítség lett volna a hátam mögött, ám én szerettem volna az elsődleges álmomat megvalósítani, ami a jogtudomány elsajátítása volt. Eközben megismerkedtünk Gáborral, a párommal, és felmerült a téma, mivel ő nagyon szereti a műszaki dolgok megrajzolását, elkészítését. Egyik alkalommal, felvetve minden tényezőt, előállt egy kész üzleti tervvel, ami a sajtkészítésről szólt. Így komolyabbra fordult a helyzet, s mivel bátorítást, lendületet kaptunk a Prosperitati Alapítványtól, nem is tanakodtunk tovább.
Milyen vállalkozásról van szó?
– Kézműves sajtkészítő üzemről, pontosabban az egynapos sajtokra szeretnénk összpontosítani. Mivel nem kezdtük még el az üzemeltetést, így előbb a piacot kell kialakítanunk. Repertoárunkban a későbbiekben a tervek szerint nem csak sajt fog szerepelni, de egyelőre egyféle lesz a palettán, mégpedig a kačkavalj. Jómagam 2016-tól vagyok bejegyzett mezőgazdasági termelő, gazdaságom állományát tíz szarvasmarha képezi, melyek idén október-novembertől fognak fejőstehénné válni. Szüleim, mint már említettem, tejtermeléssel foglalkoznak, mintegy 250 egyedes szarvasmarha-állománnyal, testvérem szintén állattenyésztéssel foglalkozik, 28 ezer pecsenyecsirke nevelésével, szóval nem áll messze tőlem ez az ágazat sem.
Milyen piacokra számít?
– A sajtüzem piaca elsősorban az éttermeket, pékségeket és a lakosságot érintené, az udvarunkban lévő garázs mellett építjük a műhelyt, mivel nem igényel ipari területet. A gépek nem adnak zajt, az üzem pedig nem fogja a forgalmat növelni, így a törvényesen előírt engedélyt gördülékenyen meg is kaptuk. Négy helyiségből áll majd az épület, melyben helyet kap a termelőhelyiség, ott lesz egy hűtő, egy laktofríz, pasztörizátor, pneumatikus prés, vákuumgép, tehát minden, ami kell a folyamathoz. A másik helyiségben a hűtés történik, ahol már a kész termékek állnak. Szeretnénk továbbá egy irodahelyiséget és egy öltözőt. A lakóházunk udvarában építjük meg a sajtgyártásra alkalmas üzemecskét itt, Magyarkanizsán, ahol senkinek se fog semmilyen kellemetlenséget okozni.
Miért képvisel kuriózumot helyben?
– Véleményem szerint azért, mert a kézzel gyártott termékek rendkívül megcsappantak. Tradicionális módszert fogunk használni, ami a házias ízeket fogja képviselni. Mindennemű szintetikus anyagok használata nélkül. Számításaink szerint napi 400 liter tejet tudunk majd beszállítani Kishomokról, ami egy nagyobb rakterű személyautóban is elfér. Ebből napi negyven kiló sajtot tudunk előállítani. Egyelőre csak egy fajtát, aztán meglátjuk, hogy mire lesz igény.
Mi ösztönözte az itthon maradásra, arra, hogy itthon nyisson céget?
– Manapság a világ egyik részén sem könnyű a megélhetés, a minőségi élet megteremtéséhez nem elég a napi nyolc óra munka… Párommal egyértelmű volt a helyben maradás, mi mindig is itt képzeltük el az életünket a családunk és barátaink közelében, szüleinktől azt láttuk, hogy abból kell kihozni a maximumot, amivel rendelkezünk, akár ha napi 14–16 óra munkát is igényel. Mindketten egyetemi diplomával helyezkedtünk el a szakmánkban, ám egyikünk sem veti meg a kétkezi munkát, biztos jövőt szeretnénk alapítani leendő családunk és magunk számára, ezért ez a lehetőség a legjobbkor jött.
Miben lát perspektívát?
– Vajdaságban erős a gazdaság és a termelés, jó minőségű szántóföldek, minőséges termény terem, a takarmány viszont hatalmas szerepet játszik a tejíz-képződéshez, és a végtermék, azaz a sajt ízéhez, ezeket a természet adta kincseket ki kell használnunk. Perspektívát szakmánktól eltekintve a termelésben látunk. 2018. január 1-től törvénybe lépett az új szabályzat, mely lehetőséget ad arra, hogy a kistermelők a családi gazdaságokon belül a megtermelt javakat fel tudják dolgozni és értékesíteni is, akár helyben vagy a közeli boltokban eladni.
Hogyan képzeli el a vállalkozás működését?
– Eleinte délutánonként fogjuk készíteni, igénytől függően. Terveinkben szerepel a munkalehetőség nyújtása is. Az épületet önerőből finanszírozzuk, a gépek egy részét pedig a Start Up program általi támogatási összegből. Magyarkanizsa önkormányzata támogatást nyújt az iparosok számára tanácsadással, közgazdasági és joggal kapcsolatos kérdésekben, ami szerintem szintén hatalmas segítség az új és a régebb óta működő vállalkozások esetében is.
Miért éppen kézműves a gépesített világban, mutatkozik rá igény?
– Talán mert az emberek annyira rohannak a mindennapokban, hogy néha-néha egy ebéd elkészítésére sincs idő, nemhogy sajtot, esetleg más kézműves ételt készítsenek, amellett, hogy hiányoznak a házias ízek és ételek, sajnos ezt nehezen lehet kivitelezni. Mi egy újvidéki szakembertől sajátítottuk el a technológiát, a sajtkészítés csínját-bínját, aki szintén biztatott bennünket, hogy a minőségre igenis van igény!
Milyen tervekkel vág neki a munkának?
– Motiváltak vagyunk és hálásak. A Prosperitati által nyújtott támogatás nem csak magunk, hanem több ezer család és gazdaság számára nyújtott hatalmas segítséget, tudást és lendületet.
