Péterváradon XVII. századi kaszárnyák maradványaira bukkantak az archeológiai ásatások során, az objektumokat rekonstruálják, konzerválják, és a terv szerint nyílttéri múzeummá alakítják át.
Siniša Jokić, a Műemlékvédelmi Intézet igazgatója elmondta lapunknak, hogy Pétervárad óvárosában tavaly áprilisban kezdődtek régészeti ásatások, még jóval a vízvezeték-hálózat, a szennyvízcsatorna és az úthálózat felújítási munkálatai előtt, valamint a Vladimir Nazor, a Vatroslav Lisinski és a Mihaldžić esperes utcák rekonstrukciója előtt.
Mit tudhatunk a legújabb leletekről?
– Az óvárosban folytatott ásatások során a legrégebbi leletek a rézkorból valók. Az időszámításunk előtti korból származó leleteken kívül sok tárgyra bukkantunk a római korból, valamint a középkor második feléből. Emellett számos lelet származik a török hódoltság idejéből, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből.
Hol találtak rá az újonnan felfedezett objektumokra?
– Nagyon sok épületet, objektumot találtunk Pétervárad óvárosának különböző időszakaiból, és 5 sírhelyet tártunk fel, amelyek közül kiemelkedik egy fiatal lány nyughelye, amelyre a Mihaldžić esperes utca nyugati részén bukkantunk rá. A lány csontvázán kívül nagyon jó állapotban van a ruházata, a fejdísze, melyet bronzból készítettek, és a késő középkor időszakára tehető.
A Mihaldžić esperes utca keleti részén két objektumra leltek az ásatásokon dolgozók, mindkét objektum kaszárnya volt. Az első kaszárnya alapjai a Vladimir Nazor utca sarkánál kezdődnek, falait tört kőből, téglából építették, agyagot és földet használtak kötőanyagként. A nagyobb objektum hosszúkás, téglalap alakú, dimenziói 29,50x11,40 méter, amelynek 12 helyisége van, és amelyek kétoldalt húzódnak. Az objektum belsejében az elválasztófalakon láthatóak a tűzhelyeknek kialakított mélyedések. Az első kaszárnya padlózata egyes helyeken épségben van.
A második kaszárnya az elsővel egy vonalban helyezkedik el, 5,90 méteres távolságra. Ennek az objektumnak is épségében megmaradt az alapja, látszik, hogy ugyanazon típusú épület mint az előbbi, hasonlóképpen építették. A második kaszárnya padlózata jobb állapotban van, egy része malterból és vízszintesen lerakott cserépből áll, a másik része pedig padlódeszkákból lett kialakítva. Az objektum alapfalai felett köves utat találtunk, amelynek egy része kocka alakú kövekből és szórt kavicsokból áll, és a járdarész is jó állapotban van, amelyet cserépszerű lapokból alakítottak ki, és az objektumokhoz vezető XVIII. században kiépített szennyvízelvezető-hálózatok is épségben megmaradtak.
Tudták, hogy kaszárnyákra lelnek, vagy véletlenül találtak rá?
– Nem voltak pontos adataink ezekről a kaszárnyákról, csupán egy tervrajzban szerepeltek, ezért nem tudhattuk, hogy csak tervek maradtak, vagy valóban megépítették őket. A régebbi tervrajzok ugyanis sok olyan objektumot tartalmaznak, amelyeket soha sem építettek meg.
Mindkét kaszárnyát egy középkori (XIII–XV. századi) település maradványaira építették. A kaszárnyák az osztrák uralom idejéből származnak, pontosabban a Péterváradi vár tüzérségi erődje megépítésének az idejéből (1692–1720). Egy laktanyakomplexum részét képezik, amelyet a Dunai bástya és a Ferences kolostor közelében építettek. Ezeknek az objektumoknak a tervrajza egy 1720-ban készített térképen is szerepel. A XVIII. század 30-as éveiben a kaszárnyák egy részét lebontották, és helyükbe egy modernebb nagy laktanyát építettek a Mihaldžić esperes utcában.
Mekkora felfedezésről van szó?
– Tekintettel az építésük időpontjára (XVII–XVIII. század) rendkívül jelentős leletekről van szó. A két kaszárnya azt bizonyítja, hogy a Péterváradi vár korai építkezési fázisában is a legmodernebb építészeti megoldásokat alkalmazták. A két laktanya építésének az időpontja egybeesik más modern kaszárnyák építésével Európa-szerte. Ezek a leletek jelentik a Péterváradi vár első barokk jellegű épületei építésének a kezdetét, és kiegészítik az egész várkomplexum egyediségét, amely az európai erődök mintájára készült, és amely kiváló építészeti és mérnöki munkáról, nagyszerű katonai stratégiáról és taktikáról tanúskodik.
Mi történik ezután, mit kezdenek a felfedezett objektumokkal?
– A leletek értékének és állapotának a felmérésével arra jutottunk, hogy az első kaszárnya objektumának az alapfalait megfelelő módon tartósítják és megjelölik, valamint a környéken járdákat alakítanak ki a környezethez illő módon. A második kaszárnyát csak konzerválják, de nem végeznek rajta és környékén semmi változtatást – magyarázta Siniša Jokić.
Pétervárad óvárosát az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat keretében újítják fel, új köntösben várja majd a 2021. évet, amikor arra számítanak, hogy rengeteg turista érkezik majd Újvidékre. A tervek szerint a Péterváradi várban több archeológiai pontot alakítanak ki, ezeken a helyeken eredeti állapotban lesznek megtekinthetők a felfedezett tartalmak. A feltárt, XVII. századi kaszárnyákból nyílttéri múzeumokat alakítanak ki, amelyeket az Európa Kulturális Fővárosa projektum keretében mindenki megtekinthet majd.
A régészeti leletek alapján elmondható, hogy a Péterváradi vár környékét az őskor óta folyamatosan lakják, rengeteg értékes felfedezés történt ezzel kapcsolatban. Mivel rengeteg nép és kultúra váltotta egymást ezen a területen, biztosan rengeteg értékes felfedezés lesz még a jövőben is, valóságos archeológiai kincsestár ez a környék.