Biztos, hogy sokan ismerik a bonszait, és próbálkoztak is kisebb- nagyobb sikerrel a miniatűr fácska gondozásával, azzal a hittel, hogy ez csakis egy különleges japán vagy kínai fa, amely már eleve kicsi, és nem is nőhet nagyobbra, de valójában szilvafából is lehet bonszait nevelni, azaz minden fának és bokornak lehet miniatűr változata.
A virágüzletekben árusított bonszaiokat Hollandiából hozzák be, és azok a Távol-Kelet országaiban meghonosodott fák kicsi változatai. Térségünkben előforduló fákból, mint amilyen a galagonya, a tölgy vagy a gyümölcsfákból is lehet bonszait nevelni, csupán kiválóan kell ismerni a növényeket, tulajdonságaikat, szükségleteiket, valamint idő és türelem kell hozzá, és nem utolsósorban szeretni kell a kertészetet is. Erdős Anikó, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán fejezete be a tájépítészeti szakot, jelenleg a mesteri dolgozatát írja, emellett bonszait is nevel.
Miért esett a választásod a tájépítészetre, és valójában mi egy tájépítész feladata?
– Nem akartam irodában ülni, és szürke hétköznapi életet élni, inkább kint akartam lenni a természetben. A futaki Mezőgazdasági Középiskola elvégzése után, hogy szélesítsem tudásomat, a mezőgazdasági karra iratkoztam. A tájépítésznek az a feladata, hogy megvizsgálja a telket, ami lehet ház vagy szálloda előtt, vagy mögött, benzinkutaknál, óvodáknál, iskoláknál stb. Meg kell állapítani a talajminőséget, az elhelyezkedést, az éghajlatot. Az emberek ilyesmire kevésbe figyelnek oda, csak megveszik a facsemetét, beültetik és utána csodálkoznak, hogy fél év múlva kiszárad. A tulajnak az elvárásai nem mindig egyeznek meg a realitással, mert mondjuk egy óvoda udvarába nem mindegy, hogy tiszafát ültetünk vagy gyöngyvirágot, amit ha véletlenül megesznek a gyerekek, baj lesz belőle. Ezért vagyunk mi, hogy kianalizáljuk a telket, és eleget tegyünk a tulaj kérésének, valamint esztétikusan és funkcionálisan zöldesítsük a kertet.
Anikó és Ivana az Éjjeli Bazáron(Fehér Ildikó felvétle)
Mennyire keresett ez a szakma Szerbiában?
– Sajnos Szerbiában még nem igazán elismert. Az emberek szeretnének szép kertet, de nem hajlandóak rá költeni. Néha azt vágják a fejünkhöz, hogy a nagymamájuk kiválóan ismeri a kertészet fortélyait. Igen ám, de ilyen esetben lehet, hogy csak piros muskátlit meg árvácskát kapnak. Szeretném azt gondolni, hogy a jövőben nagyobb szükség lesz a tájépítészekre, mert Újvidék rohamosan épül, nagyon sok a beton, a nyarak egyre melegebbek, egyre több az autó, a por, és ezt mind nincs ami egyensúlyban tartsa. Egyre több gyermek asztmás, és csak csodálkozunk, hogy vajon miért. Remélem, hogy az emberek rádöbbennek, hogy milyen folyamatok részesei, és a jövőben egyre több figyelmet szentelnek majd a zöldterületeknek.
Honnan jött az ötlet, hogy bonszai fákat neveljél?
– Hobbiként indult, még a középiskolában tanultunk a bonszaiokról. Jómagam is nagy telekről jöttem be a városba, ahol nem lehet nagy fákat ültetni, mert nincsen elegendő hely, hogy a fa fejlődjön. Gondoltam egyet, miért ne ültetnék fákat kicsi cserépbe, és akkor azok kicsik is maradnak, bent lehet tartani őket a házban vagy a teraszon. Valójában így indult az egész. Az első próbálkozások nem voltak nagyon sikeresek, volt egy pár áldozat is, mire megtanultam, hogy a fákat mindennap kell locsolni, és oda kell figyelni rájuk, mint bármelyik másik szobanövényre.
Hogyan lehet egy fából bonszait nevelni?
– A bonszai fákat úgy neveljük, hogy kicsi cserépben, kicsi lombot hozzon, ha nagyobb cserépbe ültetjük, akkor nagyobbra nő, ha pedig kiültetjük a természetbe, akkor elérheti eredeti méretét is, ami 50 méter is lehet. Minden fából és bokorból, ami a természetben található, lehet bonszait nevelni. A galagonyának, a tölgynek, a hortenziának, a fuksziának, a vadrózsának, a szilva-, meggy-, almafának, a bodzának is lehet mini változata. A bonszait többféle módon lehet nevelni, lehet magról ültetni, ez a leghosszabb folyamat, hiszen abból csak öt év múlva lesz fa. A másik lehetőség az, hogy veszünk egy kisebb facsemetét, amelyet úgy nevelünk, hogy a gyökere és a lombja is kicsi maradjon. A természetből is ki lehet venni kisebb fákat, de itt vigyázni kell arra, hogy honnan vesszük ki, mert mondjuk a Fruška goráról nem szabad. Viszont, ha a kerítés mellett nő ki, és útban lehet, akkor azt a facsemetét meg tudjuk menteni. A kínaiaknak és a japánoknak saját bonszai-kultúrája van. Mivel a japán leírónyelv, így a bon alacsony edényt, tálat jelent, a sai meg fát. Szóval a bonszai jelentése japánul: lapos edényben fa. A japánok szinte a tökéletességig elsajátították a bonszai fák nevelését. A bonszaiok lehetnek 2–3 centiméteresek, valamint a kétméteres fa is lehet bonszai, ha széles, lapos tálban nevelkedik. Proporcionális kell, hogy legyen a gyökér és a lomb mérete.
Milyen feltételt kell megteremteni a lakásban a fának?
– Télen, ha megtehetjük, tegyük hűvösebb folyosóra vagy konyhába, fürdőszobába, ablak mellé, semmiféleképpen a fűtőtest mellé. Kicsi az edény, száraz a levegő a lakásban, ha még fűtőtest mellé tesszük, akkor elszárad. Nyáron mindennap kell locsolni, és alkalmanként permetezni a növényt. Sokan nem is tudják, hogy nemcsak öntözni lehet a fákat, hanem beletehetjük egy lavór vízbe, 15 percre, hogy a föld megszívja magát vízzel, és valójában ez a legjobb módja az öntözésnek. Télen két-három naponta kell locsolni. Fajtától függ, hogy milyen föld kell neki, az erdei fának, mint amilyen a galagonya, bükk vagy a tölgy, savanyú föld kell, míg a melegebb égtájakról származó fáknak, mint például a citrusfélék, inkább homokos föld kell. Mivel kicsi a tál, kevés a föld, trágyázni is kell. A legjobb, ha azokat a kis zöld botocskákat használjuk, melyet csak bele kell szúrni a földbe, ennél arra kell figyelni, hogy ha kevés a föld, akkor fél botocska is elég, mert ha sok a tápanyag, akkor elsavasodik a föld. Ez nem jó a növényeknek, elkezdenek sárgulni a levelek, úgyhogy a tápanyaggal sem szabad túlzásba vinni. Mohát kell tenni a gyökerére, az megtartja a nedvességet. Ha jól érzi magát a fa, akkor ki is virágzik.
Meddig élhet egy bonszai?
– A bonszai, természetesen attól függően, hogy mennyire viselik gondját, körülbelül fele annyit él, mint amennyit a természetben. Japánban vannak olyan bonszai fák, amelyek 100–120 évesek.
Ezek a fák úgymond, császári neveltetésben részesültek, mindegyik növénynek van saját kertésze, akinek csak az a dolga, hogy napi szinten a fát ápolja, nevelje. Ha nem is ültetjük nagyobb cserépbe, akkor is kétévente földet kell cserélni. A friss földet nagyon meg fogja hálálni, ha meg azt szeretnénk, hogy nagyobbra nőjön, akkor átültetjük nagyobb tálba.
A bonszai iránti szeretetből egy vállalkozás is született.
– A MAI bonszai létrehozása az egyik barátom ötlete volt. Hárman vagyunk a csapat tagjai, Milan Stanić, Ivana Sandžakov és jómagam. Az elnevezés pedig valójában a nevünk kezdőbetűiből állt össze, ami éppen olyan japánosan hangzik. Minden vállalkozásnak a kezdete nehéz, de szerintem jó irányba haladunk, mert nemcsak bonszaiokat nevelünk és árulunk, hanem az embereket is neveljük. Amikor elmagyarázzuk az embereknek a fák szükségleteit, akkor már bátrabban is vásárolnak. Arra törekszünk, hogy olyan fajtákból neveljünk bonszaiokat, amelyek megszokták a hazai éghajlatot.
Szerencsénk van, hogy itt vagyunk a kontinentális és a mediterrán éghajlat között, úgyhogy elég széles a palettánk. Most a téli időszakban a fák még alszanak, üvegházban vannak. Megvárjuk a tavaszt, a melegebb időjárást, és akkor kezdjük újra a stílus beállítását. Megfigyeljük a változásokat, leszedjük a drótokat stb. Arra törekszünk, hogy kineveljük a fákat, hogy megtanítsuk őket a bonszai életre, és csak azután árusítjuk őket. Főleg az interneten és a közösségi oldalakon árusítjuk a fákat, valamint részt veszünk az Éjjeli Bazárokon is, és tervezünk különféle virágpiacokon is megjelenni. Az árak 700 dinártól mondjuk 3500 dinárig terjednek, de ez természetesen függ a fa nagyságától és korától. A cserepeket, tálakat donációként kapjuk a jótevő anyukáktól, nagymamáktól, barátoktól, valamint a bolhapiacon szerezzük be. Önerőből indultunk, még a vállalkozás elején járunk, ezért így boldogulunk. Nemrégiben elindultan egy gölöncsér tanfolyamra, és a jövőben már saját magam tervezem elkészíteni a lapos tálakat a bonszaioknak.
