Péntek óta jegyeztethetik be újra a termelők gazdaságukat a Kincstári Igazgatóság fiókintézeteiben. A folyamat április 30-val bezárólag ér véget. A korábbiakhoz képest a legfontosabb ezzel kapcsolatos újdonság az, hogy a gazdák kötelesek bejelenteni, mit termelnek egy-egy parcellán. A kötelezettségekkel szorosan összefüggnek a lehetőségek, hiszen a bejegyezett gazdaságok többféle támogatásra is számíthatnak. Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője a gazdaságok újrajegyzése és a támogatások mellett arról is szót ejtett lapunknak nyilatkozva, hogy mikor számíthatunk a növényi eredetű nyersanyag feldolgozását lehetővé tevő kistermelői szabályzat meghozatalára, emellett az idénymunkások bejelentésével kapcsolatos szabályokra is kitért.
Két hónap áll a gazdák rendelkezésére parcelláik újrajegyeztetésére (Gergely Árpád felvétele)
Az elmúlt két évben a gazdáknak nem kellett újrajegyeztetniük már bejegyzett gazdaságukat, a gazdaságok státusza a törvény erejénél fogva automatikusan meghosszabbodott, idén január végén azonban módosult a vonatkozó minisztériumi szabályzat, ez pedig azt eredményezte, hogy a gazdák március 1-je és április 30-a között kötelesek újrajegyeztetni gazdaságukat, ellenkező esetben „elesnek” számos lehetőségtől.
A szántóföldi növénytermeléssel foglalkozó gazdák akkor jegyeztethetik be gazdaságukat, ha legalább 0,5 hektár termőföldön gazdálkodnak, míg például a konyhakerti növénytermesztéssel, méhészettel, borászattal, vagy állattenyésztéssel foglalkozó gazdák ennél kisebb területet is bejegyeztethetnek. Új gazdaságot egész évben be lehet jelenteni, az újrajegyeztetés viszont kizárólag március 1-je és április 30-a között lehetséges. Amennyiben a bejegyzett gazdaság „hordozója” nem tesz eleget kötelezettségének, a gazdaság automatikusan passzív státuszba lép, ez pedig egyebek mellett azt jelenti, hogy a gazdaság semmilyen támogatásra nem tarthat igényt.
A KULTÚRÁT IS BE KELL JELENTENI
Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője a gazdaságok újrajegyzésének, azaz felújításának folyamatával kapcsolatban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének kereteiben működik a falugazdász hálózat, amelyet nemrégiben sikerült kibővíteni, így most húsz falugazdász áll a gazdák rendelkezésére Vajdaság-szerte. A falugazdászok nemcsak a különböző pályázatok és egyéb témák, hanem a gazdaságok felújításának a tekintetében is a gazdák rendelkezésére állnak, nyomatékosította a politikus, hozzátéve, hogy fontos mielőbb megejteni a gazdaságok újrajegyzését, hiszen ezzel számos jog és lehetőség áll összefüggésben. Mint az a beszélgetés folytatásában kiderült, amint a gazdák újrajegyeztetik gazdaságukat, a mezőgazdasági minisztérium ígérete szerint megkezdődik a gazdák irányába a támogatások kifizetése.
– Az is fontos, hogy a gazdák bejegyeztessenek minden területet, amit megművelnek, de az is, hogy pontosan azokat a kultúrákat jelentsék be, amelyeket egy-egy parcellán termelnek. Az évek múlásával mindinkább hódít a digitalizáció, ez a folyamat a mezőgazdaságot sem kerüli el. Magyarországon például már a jószágbejelentés is digitálisan történik, sőt a parcellákat is figyelemmel lehet kísérni digitálisan. Előbb vagy utóbb Szerbiában is erre kerül sor. Ilyen szempontból fontos, hogy a gazdák mielőbb felkészüljenek a digitális rendszerre, valamint az európai uniós támogatási rendszerre. Stratégiai célunk az európai uniós tagság, amely a gazdák számára csakis előnyökkel jár majd. A VMSZ abban érdekelt, hogy minél több családi gazdaságot sikerüljön megőrizni az európai uniós csatlakozásig, hiszen az uniós támogatási rendszer biztos, meghatározták azt a minimumot, amelyre minden egyes termelő számíthat. Hiszünk abban, hogy az EU berkein belül, az uniós támogatásoknak köszönhetően, gazdáink még erősebbek lesznek és tovább tudnak fejlődni – taglalta Fremond Árpád.
Fremond Árpád (Gergely Árpád felvétele)
Azokkal az állításokkal kapcsolatban, hogy az illetékes szervek műholdas felvételek segítségével tudják ellenőrizni – és fogják is ellenőrizni –, hogy a gazdák a parcellákon valóban azt a kultúrát termelik-e, amelyet bejelentettek, beszélgetőpartnerünk kifejtette, nem szabad ijesztgetni a gazdákat, viszont az ellenőrzés elméletileg lehetséges. Szerbia részt vett egy uniós pályázaton, amelynek segítségével az elektronikus kataszter kialakításának a folyamatában digitális formában, GPS segítségével mérték be, hogy pontosan hol helyezkednek el a parcellák, magyarázta Fremond Árpád, majd kiemelte, hogy a visszaélések elkerülésének céljával ellenőrizhető, hogy egy-egy bejegyzett földterületet valóban megművelnek-e, vagy sem.
– A múltban megtörtént, hogy egyesek felvették a támogatást, de valójában nem művelték meg a földterületet, az ilyen visszaéléseket szeretnék meggátolni ezzel a rendszerrel. Ha adott esetben valahol esetleg ellenőrzésre kerülne sor és a valós állapotok, illetve a tények nem felelnek meg a bejelentettnek, akkor akár passzív státuszba is helyezhetik a gazdaságot, az pedig azzal jár, hogy a gazdaság nem tarthat igényt semmilyen támogatásra. Ám ismétlem, nem szabad elrettenteni a gazdákat és nem is indokolt, hogy a gazdák bármitől féljenek, viszont azt is újfent szeretném aláhúzni, hogy a gazdák a valóságnak megfelelő tényeket jelentsék be, ha pedig bármilyen változás történik, mondjuk más kultúrát vetnek el, azt legkésőbb egy hónapon belül jelentsék be. Ez vonatkozik a másodvetésre is. Ha valaki például a búza, vagy az árpa learatását követően konyhakerti növényt, vagy akár kukoricát vet a parcellába, azt szintén be kell jelenteni. Ez az IPARD pályázatok, vagy egyéb támogatások tekintetében is fontos, hiszen fontos megteremteni annak a lehetőségét, hogy a pályázatot elbírálók nyomon tudják követni a pályázó gazda tevékenységét – fogalmazott Fremond Árpád.
A MEZŐGAZDASÁGOT KIEMELTEN TÁMOGATJÁK
A mezőgazdasági minisztérium teljes idei költségvetése több mint 51 milliárd dinárt tesz ki – tavaly 44 milliárd dinár volt –, ez az összeg gyakorlatilag 5 százaléka a teljes köztársasági büdzsének. A közvetlen kifizetések 2018-ban 34 milliárd dinárt tettek ki, míg idén 41,5 milliárd dinárra növekedtek. Mint arról már lapunkban is olvashattak, a tavalyi köztársasági büdzsében rendelkezésre álló eszközökhöz viszonyítva az idei költségvetés kiemelkedően kedvezményezett ágazatai elsősorban a védelem, az oktatás és a mezőgazdaság, azaz az ezeknek a területeknek az irányításáért felelős tárcák. A különböző területeken rendelkezésre álló, vissza nem térítendő támogatások 2018-hoz képest 10 milliárd dinárral növekedtek, ebből 7 milliárd dinár a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe került.
A vissza nem térítendő támogatások témájában a legaktuálisabb mindenféleképpen az üzemanyag-támogatás. Ezen támogatásra – ugyanúgy, mint a területalapú támogatásra – azok a gazdák lesznek jogosultak, akik legfeljebb 20 hektárt művelnek meg, és bejegyeztették, azaz újrajegyeztették gazdaságukat, erősítette meg Fremond Árpád, hozzátéve, hogy értékelése szerint belátható időn belül növelni kellene nemcsak a területet, amelyhez a területalapú támogatást kötik, hanem a támogatás összegét is.
– A területalapú támogatás maradt 4 ezer dinár hektáronként. Ehhez jön még hozzá az üzemanyag-támogatás. A gazdáknak semmit nem kell tenniük ahhoz, hogy megkapják az üzemanyag-támogatást, nem szükséges gyűjtögetniük a számlákat, csupán arra van szükség, hogy bejelentsék, illetve újrajegyeztessék gazdaságukat. Hektáronként 1200 dinár jár üzemanyag-támogatás címén. Mindennek mentén a legfeljebb 20 hektáron gazdálkodó földművesek arra számíthatnak, hogy miután újrajegyeztették gazdaságukat, hektáronként összesen 5200 dinárt kapnak. Ez a pénz közvetlenül a gazda számlájára érkezik majd– részletezte Fremond Árpád.
A jószágtámogatással kapcsolatban a beszélgetés folytatásában kiderült, hogy a tejprémium 7 dinárt tesz ki literenként, a fejősteheneként kifizetendő támogatás 25 ezer dinárt, a hízómarhák után szintén 25 ezer dináros támogatásra számíthatnak a gazdák, a borjat nevelő szarvasmarhák után 20 ezer dináros támogatásra, a hízóbikák után 15 ezer dináros támogatásra – itt a húskivitel ösztönzésének céljával történt növelés –, az anyakocák után 15 ezer dinárra, a hízósertés után ezer dinár, a juhok és a kecskék után 7 ezer dinárra, a bárányok és a kecskegidák után 2 ezer dinár a támogatás, a ponty után 500 dinár, a pisztráng után 300 dinár, a nehezebb hízótyúkok után 60 dinár, a tojótyúkok után 100 dinár, a pulykák után 300 dinár, a méhkaptárak után pedig 720 dinárt tesz ki a támogatás.
Várhatóan még az idén megszületik a növényi eredetű nyersanyag feldolgozását szabályozó dokumentum (Gergely Árpád felvétele)
– Ezen közvetlen kifizetések mellett számos pályázat nyílt meg, vagy nyílik meg a gazdák számára. Vannak olyan gazdaságok, amelyek beruházásaik egy részének a visszatérítésére pályázhatnak a minisztériumnál, és azok, amelyek az IPARD rendszerében pályázhatnak. A támogatott fejlesztések elsősorban gyümölcsösök telepítésére, a termelés fejlesztésére, gépek vásárlására, továbbá az állattenyésztés digitalizációjára, vagy akár a jószágok törzskönyveztetésére vonatkoznak. A minisztériumnál 50–60 százalékos visszatérítések érhetők el. A bortermeléssel, vagy pálinka, esetleg élelmiszer készítéssel foglalkozó gazdák szintén 50–60 százalékos visszatérítésre számíthatnak. A különböző károk elleni biztosítás tekintetében 40–45 százalékos visszatérítés igényelhető. A biotermeléssel, vagy organikus termeléssel foglalkozó gazdák számára 120 százalékos a visszatérítés. A silókban való tárolásra megmaradt a 40 százalékos visszatérítés. A minisztérium a hitelprogramokat is folytatja, így a 40 évnél fiatalabb termelők és azok a nők, akik gazdaságot jegyeztetnek be, 1 százalékos kamattal igényelhetnek hitelt a mezőgazdasági minisztériumtól, az összes többi termelő pedig 3 százalékos kamattal. A 40 évnél fiatalabb gazdák számára egy másik program is indult, ők 75 százalékos költség-visszatérítésre számíthatnak a különböző fejlesztések esetében. Mindez annak köszönhető, hogy idén az összes többi minisztériumhoz viszonyítva a mezőgazdasági tárca büdzséje növekedett a legnagyobb arányban. A 7 milliárd dinárból valósulnak meg a támogatások, egyebek mellett az üzemanyag-támogatás, de a jégvédelmi rendszer működtetésére is különítettek el eszközöket, valamint az öntözőrendszerek korszerűsítésére és az IPARD-ra is. Persze lehet vitatkozni arról, hogy a különböző támogatások összege megfelelő-e, ugyanakkor úgy vélem, hogy minden egyes dinár, amit a gazdák az államtól kapnak, fontos. Bízom a fejlődésben és a növekedésben, valamint hiszem, hogy a támogatások évről évre növekednek majd. Azt is fontosnak tartom, hogy a kormány nem ígérget felelőtlenül, csupán azt ígéri, amit meg is tud valósítani – fogalmazott Fremond Árpád, aki úgy tudja, hogy a következő hetekben a tavalyi év vonatkozásában megítélt, ám eddig ki nem fizetett jószágtámogatást is folyósítják a gazdáknak.
A minisztériumi pályázatokon 50–60 százalékos vissza nem térítendő támogatás kapható (Gergely Árpád felvétele)
ONLINE IDÉNYMUNKÁS-BEJELENTÉS
Tavaly fogadták el és idén év eleje óta alkalmazzák az idénymunkát szabályozó törvényt, amellyel az állam megpróbálja rendezni az idénymunka igencsak „szürke” ágazatát. A jogszabály egyrészről pontosan definiálja, hogy mi tekinthető idénymunkának, továbbá ki és meddig, milyen feltételek mellett alkalmazhat idénymunkást, illetve ki alkalmazható idénymunkásként.
A törvény számos változást eredményez az idénymunkások bejelentésének vonatkozásában, Fremond Árpád szerint ezek a változások elsősorban a nagyobb mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok számára járhatnak előnyökkel, hiszen mostantól online felületen gyorsan és felesleges bürokrácia nélkül jelenthetik be az idénymunkásokat. A szóban forgó internetes bejelentési rendszer az Adóhivatal keretében működik. A bejelentést naptári hónap vonatkozásában lehet megtenni, azzal, hogy idénymunkást ennél rövidebb – vagy a törvényes kereteken belül hosszabb – ideig is alkalmazhat a gazdaság. Ha az alkalmazott személy délelőtti váltásban dolgozik, az első munkanapon legkésőbb délelőtt tíz óráig köteles a gazdaság megejteni az online bejelentést az Adóhivatal rendszerében – délutáni váltás esetében legkésőbb 15 óráig –, a kijelentést pedig az alkalmazás utolsó napját követő napon, legkésőbb délelőtt 10 óráig kell megejteni. Az idénymunkások nem létesítenek munkaviszonyt a gazdánál, az idénymunka munkaviszonyon kívüli foglalkoztatásnak tekintendő. Az órabér tekintetében a törvény egyedül azt szabta meg feltételként, hogy az nem lehet alacsonyabb a minimális órabérnél.
– A gazdaságok legfeljebb 180 napig foglalkoztathatnak idénymunkást. Bárkit alkalmazhatnak, aki nagykorú – kiskorú személyt a különleges törvényes szabályokkal összhangban –, kezdve a munkavállalóktól a nyugdíjasokon át a rokkantnyugdíjasokig. A munkáltató az idénymunkás után az államnak összesen napi 303 dinárt fizet adó, illetve különböző járulékok címén, függetlenül attól, hogy mekkora az idénymunkás órabére. Ismétlem, az online bejelentés elsősorban a nagyobb mezőgazdasági vállalatok számára jelent lehetőséget, hogy akadálymentesen bejelentsék idénymunkásaikat. A rendszeresen idénymunkásokat alkalmazó közepes, vagy esetleg nagyobb családi gazdaságok számára ez a törvényes lehetőség szintén jó megoldás lehet. A szóban forgó törvény kizárólag a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban dolgozó idénymunkásokra, illetve az ezekben az ágazatokban tevékenykedő munkáltatókra vonatkozik. Az idénymunkások bejelentésére kidolgozott online felület rendkívül felhasználóbarát, akár okostelefonról is be lehet jelenteni a munkást. Természetesen annak semmi akadálya, hogy a kisebb családi gazdaságok betakarítás, vagy egyéb, nagyobb munkák esetén a rokonság, vagy barátaik segítségét vegyék igénybe – magyarázta Fremond Árpád.
A folytatásban a beszélgetés a nyersanyag feldolgozására terelődött, hiszen a szakemberek és a mezőgazdaság ágazatának alakítói az elmúlt években gyakran hangoztatták, hogy a megtermelt nyersanyag feldolgozásával sokszorosára növelhető a haszon. Tavaly év elején megkezdődött az állati eredetű nyersanyag feldolgozását lehetővé tevő kistermelői szabályzat alkalmazása, míg a növényi eredetű nyersanyag feldolgozását lehetővé tevő szabályzatot egyelőre meg sem hozták. Fremond Árpád elmondása szerint jók az esélyek arra, hogy ne kelljen már sokáig várni. Jövő héten kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, ezen az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosítása is napirendre kerül, és ez teszi majd lehetővé, hogy a jövőben a szóban forgó kistermelői rendeletet is meg lehessen hozni, tette hozzá Fremond Árpád, mondván, hogy amennyiben minden a tervek szerint alakul, még idén megkezdődik a növényi eredetű nyersanyag feldolgozását lehetővé tevő kistermelői szabályzat kidolgozása. Ez a VMSZ egyik választási ígérete, ezért a párt és annak parlamenti képviselői külön odafigyelnek erre a témára, amelyre a gazdaságok megtartása egyik alappilléreként tekintenek, emelte ki a politikus.
