A május 26-án megtartandó európai parlamenti választás a sokadik alkalom lesz, hogy a külhoni magyar állampolgárok a Magyarországon megtartandó választásokon vehetnek részt. A korábbi európai parlamenti választásokhoz képest ezúttal egy jelentős változás lép életbe a külhoni magyarok számára, nevezetesen ezúttal azok is hozzájárulhatnak szavazatukkal az Európai Parlament, majd az EU egyéb intézményei következő összetételének a megválasztásához, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. A választójog kiteljesedésének a feltételeiről, valamint az egyéb gyakorlati tudnivalókról dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja nyilatkozott lapunknak.
A külhoni magyar állampolgárok közül szavazóként ki vehet részt az európai parlamenti választásokon?
– Gyakorlatilag minden külhoni magyar állampolgár szavazhat az európai parlamenti választásokon. A külföldön élő, az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a magyar szavazáson szavazhat. Amennyiben valaki korábban már regisztrált az előző – magyarországi – választások alkalmával, és a magyar lakcímnyilvántartás adatai szerint Európai Unió területén kívüli – például vajdasági – lakóhellyel rendelkezik, akkor nincs teendője, automatikusan felkerül a levélben szavazók névjegyzékére, a korábbi kérelmében megadott adatokkal. Amennyiben egy határon túli magyar állampolgár adatai nem szerepelnek a lakcímnyilvántartásban – például nincsen lakcímkártyája –, akkor a külföldi lakóhelyének a címét is meg kell adnia. Ebben az esetben legkésőbb 2019. május 1-jéig kell bejelenteni a magyar lakcímnyilvántartásba az EU területén kívüli külföldi – például szerbiai – címet. Aki még nem kérte felvételét korábban a magyar választói névjegyzékbe, az a 2019. május 26-ára kiírt EP-választásokon csak abban az esetben vehet részt, ha a szavazást megelőző 25. napig, vagyis 2019. május 2. napjáig regisztrációs kérelmet nyújt be és kéri a központi névjegyzékbe való felvételét. A regisztrációs kérelemnek a Nemzeti Választási Irodához, papír alapon vagy az online felületen, a szavazást megelőző 25. napig, azaz 2019. május 2. napjáig kell, hogy beérkezzen.
A külképviseleteken, csakúgy mint az országgyűlési választáson, nem feltételen szükséges személyesen leadni a válaszborítékot (Fotó: Gergely Árpád)
Mire van szükség ahhoz, hogy a külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával?
– A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően megküldi a szavazási levélcsomagot, amely tartalmazza majd a levélszavazással kapcsolatos tudnivalókat.
Mit kell tennie annak a polgárnak, aki egyszer már regisztrált? Melyek azok az adatváltozások, amelyeket érdemes, vagy elkerülhetetlen bejelenteni?
– Egy korábbi választási regisztráció tíz évig érvényes, mely megújul, amennyiben valaki a szavazáson részt vesz vagy módosítja az adatait. Ha a regisztrációt követően megváltozik a választópolgár értesítési címe, vagy a szavazólap átvételi módján változtatni szeretne (például korábban lakcímre kérte, de mégis valamely külképviseleten szeretné átvenni a szavazási levélcsomagot, vagy mondjuk a Szabadkai Főkonzulátusra kérte azt megküldeni, de most mégis a lakcímén szeretné azt megkapni), ezt a változást be kell jelenteni. A változást be lehet jelenteni papír alapon egy nyomtatvány kitöltése útján, illetve online is, a http://www.valasztas.hu/adatmodositas linken.
A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint március 19-én 57 914 olyan fő szerepelt a levélszavazóként nyilvántartásba vettek névjegyzéken, akik szerbiai értesítési címet adtak meg (Fotó: Gergely Árpád)
Tudni-e, hogy pillanatnyilag hány külhoni magyar állampolgár szerepel a választói névjegyzékben és közülük hányan vajdasági illetékességűek?
– A március 19-i adatok szerint 391 184 fő szerepel a levélszavazók névjegyzékén, azonban itt minden bizonnyal olyan személyek is szerepelnek, akik valamely EU-tagállamban (például Németországban vagy Romániában) rendelkeznek lakóhellyel, tehát olyan szavazók, akik majd a helyi, adott országban érvényes szabályok szerint szavaznak. A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint március 19-én 57 914 olyan fő szerepelt a levélszavazóként nyilvántartásba vettek névjegyzéken, akik szerbiai értesítési címet adtak meg.
Milyen módon és kire, illetve mire lehet majd voksolni?
– Akinek magyarországi lakcíme van, az személyesen, a lakóhelye szerinti szavazókörben vagy külképviseleten tud szavazni a szavazás napján. Külképviseleten az a választópolgár szavazhat személyesen, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, és előzetesen kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. Külföldön élő, az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár szavazhat oly módon, hogy levélszavazóként vesz részt az európai parlamenti választásokon. Szavazni magyarországi pártlistára lehet majd.
