A zobnaticai lovasiskola oktatója, Mernjak Anikó lovasedző jelenleg hét haladó és négy kezdő növendékkel foglalkozik rendszeresen, de alkalomszerűen is fogadja a lovak és lovaglás iránt érdeklődőket. Tavasztól a tereplovaglásra is nyílik lehetőség Zobnaticán.
A lovasiskolában mindenekelőtt hat, ötévesnél idősebb, herélt félvér paripa, név szerint Lorko, Julije Zobnatički, Cvetko, Leon, Krf, Zeja várja a 9 évnél idősebbeket lovaglásra. Mernjak Anikó lovasedző oktatja ezen sport vagy rekreatív tevékenység alapjait. Haladó szinten is képzi növendékeit, kik legnagyobb számban az akadályugrás iránt érdeklődnek. Az utóbbi okból kifolyólag is a zobnaticai méntelep 2016 tavaszán jelentős beruházásokat tervez: a jelenleg egyetlen akadályuk mellé újabbakat szeretnének vásárolni, azokat kültéren elhelyezni, egy több akadályból álló parkourt kívánnak létrehozni. Májusban tervezett még az Ivana Milivojević, a Zobnatica Rt. idegenforgalmi részlegének vezetője irányítása alatt álló iskola részéről jelenlegi legeredményesebb, díjugratást tanuló növendéküknek, a 15 éves topolyai, Turuc Réka gimnáziumi tanulónak díjugrató versenyen való indítása, akinek – tanárnője legnagyobb örömére – immár az 1 méter 20 centiméteres akadály sem jelent kihívást. A felsoroltak mellett érdeklődés mutatkozott a terepi lovaglás iránt is, így rövidesen azt is állandó programjaik, ajánlataik sorába iktatják.
Nemrégiben, a téli szünidő utolsó napjaiban fejeződött a méntelep lovasiskolájának egyhetes téli lovastábora, amit harmadik alkalommal szerveztek meg. A következőt 2016 júniusának végére, a nyári szünidő kezdetére tervezik. A téli tábor résztvevőinek egy héten keresztül, egyéni képzésben és csoportos oktatásban is része volt, csakúgy mint pl. sétakocsikázásban is a tó körül. A fiataloknak egyaránt nagy élményt, közös szórakozást jelentett, amikor a lovakról lekerült a kengyel, a nyereg, az utóbbi helyére voltizs-nyergeket tettek, és lovastorna-oktatás vette kezdetét, vagyis a lovon végzett gimnasztikát és tornát gyakorolhatták. Ezekre a szórakozási, kivételes lehetőségekre elsősorban táborozási alkalmakkor kerülhet sor.
– A kezdők a tanulási folyamatot a belső, fedett lovardában kezdik, a haladók a kültéri lovaglókarámot is felkereshetik. Megtanítom őket a helyes nyergelésre, a szabályos testtartásra a lovon, a helyes ügetésre. Az ún. dresszúra alapjaira is oktatom őket, vagyis az állatidomítás, fegyelmezés lehetőségeire, amely az akadályugrás tanulásának bevezetése. Az a fiatal tanuló lovas, aki szeretne megtanulni akadályt ugrani, az később is marad az én szárnyaim alatt, aki a galopp iránt mutat érdeklődést, az az alapok elsajátítása után a méntelep galoppos istállójában folytathatja tanulmányait a telivérekkel való ismerkedéssel egyetemben. Én a lovasiskolában félvérekkel oktatok, herélt, öt évnél idősebb lovakkal, ugyanis azokat kiszámíthatóbbnak érzem. Jelenleg hét haladó és négy kezdő tanulóm van, akik hetente többször felkeresik az iskolát.
– A növendékek nemcsak Topolya községből érkeznek, Újvidékről, Becséről, Horgosról is jönnek tanulók, akik rendszeresen járnak. Réka, aki egy éve folyó tanulmányai alatt már olyan szintet ért el a díjugratás, akadályversenyzés terén, hogy versenykésznek minősül, hetente háromszor, négyszer, iskolai szünidőben szinte mindennap kijár hozzánk. Legfiatalabb növendékem kilenc, a legidősebb harminchárom éves. A lovaglás nem könnyű, és nem is olcsó sport, de rengeteg, az emberi fizikumra és a lélekre is ható pozitív hozadéka van. Nálunk, Zobnaticán, ahol adott az oktatáshoz a korszerű lófelszerelés és a növendékek kötelező bukósisak-használata is biztosított, a tanulók nemcsak a lovaglás módozatait tanulják meg, hanem a lovak ellátása terén is ismereteket szerezhetnek. A jelenlétemben kényeztetik, tisztítják, legeltetik, nyergelik is őket, esetleg futószáron, vezetőszáron futtatják, idomítják – nyilatkozta lapunknak Mernjak Anikó lovasedző.
Turuc Réka 2015 karácsonyán a fenyőfa alatt csomózott felszerelést, a lovak szabadidomításáról szóló DVD-ket is talált, ugyanis ezek a kiegészítők, szenvedélyéről, a lovaglásról szóló ismeretekhez segítő kiadványok még hiányoztak személyes kelléktárából. Réka a lováról sem feledkezik meg sohasem. Sem ünnepi alkalmakkor, sem a hétköznapok során. Egy következő alkalommal pataharanggal lepné meg lovát, árulta el, amikor a napokban beszélgetésre invitáltam. Több mint hét hónapja alkotnak egy párost a 11. életévébe lépett Lorkóval, akit jelenleg oktatóján kívül csak ő lovagol. Réka egy éve jár a zobnaticai méntelepre, ahová már nem teljesen kezdőként érkezett.
– Komolyan, állandó rendszerességgel edzeni Zobnaticán kezdtem, Anikó irányítása alatt, akinek személyében nagyon felkészült, lelkiismeretes edzőt és egy kedves, figyelmes embert ismertem meg. Bár korábban Kishegyesen, Moravicán és Kelebián is tanultam lovagolni, tőle tanultam a legtöbbet a lovaglás technikájáról, a lovakkal való helyes kommunikációról. Több mint hét hónapja alkotunk együttest Lorkóval. A temperamentumos félvér ugrólótól termete, ereje és jellemzői miatt a kezdeti időszakban tartottam. Kihívásnak éreztem azonban, hogy kiismerjem, „megszelídítsem”, és immár elmondhatom, érzem az egységünket, őt jelenleg csak én edzem, már-már a sajátomnak is tekintem. Mivel ő akadálypark-ugratására van kiképezve, akár a díjugratás terén is együtt tudunk majd bizonyítani. Vele ugrattam mostanáig a legmagasabb akadályaimat. Szívesen kipróbálnám a versengést ezen a téren is. Trükkökre is megtanítottam már: hogyan mosolyogjon, miként kaparjon a lábával. Iskolaidőben hetente háromszor, négyszer tudok kijutni a méntelepre, olyankor, ha nincs alkalmunk dolgozni, akkor is ellátom, kényeztetem Lorkót. Bizalomszintjén sokat haladtunk az elmúlt időszakban. Én magam türelmesebb, bátrabb, ugyanakkor talán visszafogottabb is lettem, ő megszelídült, hallgat az utasításaimra. Izgalmas a lovakkal való kapcsolatteremtés és fenntartás folyamata, úgy kialakítani az egységet, hogy a ló minden esetben érezze: a főnök a lovas – mondta Réka.
