A szórakoztató bábelőadáshoz jó mese kell, több formás és mutatós kesztyűbáb, látványos és odaillő díszlet paravánnal, valamint a bábjáték és a gyerekek iránti rajongás. Az óvodapedagógusi végzettségű moholi Mészáros Enikő rendelkezik ezekkel az eszközökkel és készségekkel, és segítségükkel már tizenkét éve tart egyedül vagy többedmagával bábelőadásokat vajdasági óvodákban, általános iskolákban, művelődési házakban és könyvtárakban magyar nyelven, de olykor szerbül is.
Mészáros Enikő vezetésével működik a tavaly bejegyzett Jancsi Bohóc Bábszínháza Egyesület Adán. Ez egy amatőr kis bábszínház, amely óvodai és kisiskolás közönség részére ismert és saját költésű bábjátékokat mutat be interaktív és zenés bevezetővel, meglepetésekkel a mese elején és végén.
A harmincas éveiben járó, négygyermekes Mészáros Enikő szívébe még elemista korában lopta be magát a bábozás, amikor ellátogatott Jakobovics Margit nyugdíjas óvónő bábelőadására az adai könyvtárban, ahova keresztfiát kísérte el. Ez úgy megtetszett neki, hogy ezután havi rendszerességgel látogatták a bábelőadásokat. Évekkel később férjhez ment Moholra, ahol óvodásoknak tanított hittant, és a foglalkozásra meghívta Jakobovics Margitot bábozni. Mészáros Enikő végül a 2000-es évek elején a nyugdíjas óvónő biztatására és vele közösen kezdett el bábozni. Mint mondta, hiányzott a faluból a bábozás, ezért úgy gondolta, ha nem viheti a gyerekeket bábszínházban, akkor majd maga csinál bábszínházat. Ezután összefogtak a falubeli Orovec Cecília óvónővel, akivel a Csobolyó Művelődési Egyesületben tartottak havonta tematikus jellegű bábelőadásokat. Eleinte kezdetleges körülmények között, felfordított asztalnál és függönnyel báboztak. Mészáros Enikő az elmúlt hat évben bejárta a bábelőadásokkal a Tisza mentét és környékét. Hamarosan Magyarittabén lépnek fel egy bábelőadással Györe Szuzanna óvónő társaságában.
– A bábozáshoz hagyományos kesztyűbábot használok, ritkán síkbábokat is. A közönségünket három és kilenc év közötti gyerekek alkotják. Az óvodásoknak általában állatmeséket mutatunk be, mert azokat kedvelik. A népmeséket is tündérmeséket inkább az iskolásoknak adjuk elő, mivel ezekben már emberi szereplők és képzeletbeli lények is vannak – magyarázta Mészáros Enikő. – A kedvenc mesefeldolgozásom mindig az, amit éppen csinálunk. A farsang alatt egy állatmesét mutatunk be a nyuszival és farkassal. Nagyon tetszik a gyerekeknek, akik szeretik az ellentéteket. A nyuszi háza című régi orosz mesét szintén nagyon kedvelik. A jó pártján állnak, védik, kiabálnak, beleszólnak az előadásba. Sőt, a segítségüket kérem ahhoz, hogyan menthetnék meg a kis nyuszit, hogy a róka ne zavarja ki a házából. A gyerekeket teljesen be lehet vonni a bábelőadásba. Inkább arra kell ügyelni, nehogy túlpörögjenek, mert annyira védik a szereplőt, hogy igazából nem tudom irányítani a mese fonalát. Tudni kell, hogy a bábnak mikor nem szabad szólni hozzájuk, mert ők teljesen azonosulnak a szereplőkkel. Abban a percben megszűnik a személyem, amikor bebújok a paraván mögé. Teljesen beleképzelik magukat a mesevilágba, ők akkor már a nyuszi barátai, a farkas ellenségei. Van néhány mese, amelyek nem a jó győzelmével zárulnak. Valahol nagy életigazságokat tanulhatunk a mesékből, amelyekben általában a jó győz és a barátság, de sokszor történik fordítva is. Ha nincs szerencsés befejezés, akkor általában kimegyünk a paraván mögül a bábokkal, és a gyerekek számon kérik a bábokon, hogy ezt hogyan képzelte, például, amikor a nyúl megette a sün káposztáját. Ha a bábelőadás vége jól alakul, és a rossz elnyeri a méltó büntetését, akkor a jó együtt örül a gyerekekkel, akik simogatják és szeretgetik. A báb és bábszínház komplex hatású, mert a gyerek eleve zenei nevelést kap, a szép díszlet által az esztétikai érzékük fejlődik, valamint fejleszti a beszédkészségüket, illetve az érzelmi világukat. A gyerekek nagyon kedvelik a bábszínház világát, a báb elvarázsolja őket. A bábszínház nevel és tanít, játékosan megtanulják az ünnepköröket és az évszakokat. Az előadásokon hangszereket is használok, gitárt, dobot, xilofont, és igyekszem a gyerekekkel egy-két rövidebb, az adott évszakra vonatkozó dalt megtanítani. Kis rövid versikéket is tanulnak, a Jancsi bohóc találós kérdéseket tesz fel, azokat megválaszolják. Én minden alkalommal interaktív bevezetőt tartok vagy mesezsákkal, ami évszakra jellemző, vagy esernyővel, ha esik, akkor azzal kapcsolatosan beszélgetünk – részletezte a bábos.
Mészáros Enikő elmondta, a bábokat többnyire Jakobovics Margit varrja, de ő maga is készít bábokat. A díszletet viszont maga varrja, és minden mást elkészít, ami szükséges az előadáshoz. Jelenleg negyven bábja van, ezért ha valami hiányzik, akkor azt Jakobovics Margittól szokta kölcsönkérni, akinek 200 darabból áll a készlete. Mészáros Enikő megjegyezte, hogy a gyerekei a legjobb kritikusai, akik egyenesen megmondják, hogy a bábokon mit kell változtatni, hogy szebb legyen, illetve a bábelőadáson mit kell módosítani, hogy jobb legyen. A szülőket pedig arra biztatja, ha nem báboznak a gyerekeiknek, akkor vigyék el őket bábelőadásra, vagy esténként olvassanak nekik mesét.
