Futak

Futakon kevés magyar él. A 2002-es évi népszámlálás adatai szerint, a 18 582 lakosból, 16 828 személy szerbnek (90%) és mindössze 279 személy (1,50%) vallotta magát magyarnak. Azóta valószínű, hogy még jobban lecsökkent a magyarok számaránya. Felkerestük Kű Ferenc történelem szakos tanárt, aki többek között a futaki mezőgazdasági középiskolában is tanít, hátha útba tud igazítani. A tanár úr a középiskolában várt ránk és rögtönzött előadásában bevezetett Futak történelmébe.

– A településnek várkastélya volt, melyet 1422-ben említenek a Garaiak birtokaként, akik 1400 körül szerezték meg a kihalt futakiak birtokait. 1456-ban itt tartott országgyűlést a király, amelyen a várak Hunyadiaktól való visszavételét határozták el. 1462-ben itt verte meg Rozgonyi Sebestyén az országra törő törököket, kiszabadítva 17 000 foglyot. 1487-ben Corvin János birtoka volt. Vásárai messze földön híresek voltak, ahova a Dunán a Fekete-tengerről is eljöttek az idegen kereskedők áruikkal – tudtuk meg Kű Ferenctől.

A település nevét a régi magyar Futak személynévből kapta, az pedig a futár főnévből ered. 1848. szeptember 6-án véres csata volt itt a honvédsereg és a szerb felkelők között. 1910-ben Ófutaknak 5976 lakosából 2595 német 2483 szerb, 551 magyar és 282 szlovák volt. Újfutaknak 3568 lakosából 2115 német, 907 magyar, és 502 szerb volt. A trianoni békeszerződésig mindkét település Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott.

– Ami a magyar vonatkozású történelmi eseményeket, épületeket illeti, Futakon élt egykor és halt is meg 1790. március 12-én, gróf Hadik András császári tábornagy. Ő építette fel az első római katolikus templomot. Annak a helyén most a Jézus szíve római katolikus templom található. Állítólag az első templom alatt temették el. Továbbá azt is meg kell említeni, hogy a mezőgazdasági szakközépiskola és középiskolai diákotthon is a Hadik család egykori birtokán, illetve kastélyában helyezkedik el. A magyar kultúra lovagjai minden évben március 12. körül meg szokták koszorúzni a katolikus templomban található gróf Hadik András márványtábláját – mondta a tanár úr, aki a 2005-ös év, a magyar tannyelvű tagozat létrejötte óta tanít a futaki mezőgazdasági középiskolában.

Az iskola eredetileg egy kastély volt, amelyet 1777-ben Hadik András épített. 1805-ben a kastély a Chotek család birtokába került és 1922-ig ők vezettek róla számot. A kastély 1947 óta a futaki Mezőgazdasági Iskola Diákotthonnal főépületeként szolgált, majd 2001-ben kultúrörökséggé nyilvánították.

Almásy Csilla, a középiskola tanárnője fogadott bennünket a magyar nyelvű mezőgazdasági technikusi szakra járó 8 diákjával egy szűk tanteremben.

– Az itt tanuló diákok családjainak otthon nagy gazdaságai vannak, és azért vannak itt, hogy ehhez a munkához szakképzésben részesüljenek. Néhány diák bevállalja a napi utazást, de a többségük itt lakik a diákotthonban. Bácsföldvárról, Tordáról, Temerinből és Törökbecséről vannak tanulóink – mondta a tanárnő. Szóval egy futaki sincs közöttük, állapítottuk meg magunkban.
A kastéllyal, illetve az iskolával szemben található a kéttornyú római katolikus templom, ahol Antun Kopilović plébános várt bennünket.

– A templom, az iskola és a plébánia után 1777. augusztus 12-én Futakon helyezték le kastélyának alapkövét. Gróf Hadik kívánságára a futaki barokk stílusú templom főbejárati küszöbe alatt levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A templom 1906-os átépítésekor Hadik csontjait, valamint feleségének és egyik gyermekének maradványait az új templom jobb oldali tartófalának alapzatába, az oltár közelébe helyezték el. A helyet sírfelirat jelöli – mutatta meg az atya.

– Amikor a templomot építették, a német és horvát hívők is beszéltek magyarul, majd a misék magyarul és németül folytak. Mivel Veterniken nincs katolikus templom, ezért a hívők Futakra jönnek misét hallgatni, valamint a begecsiek is idejárnak. 1998 óta vagyok Futak katolikus plébánosa, akkor ezek a padok mind tele voltak. A fiatalok azonban elmentek a városba és a hívőimnek mintegy felét, kb. 300-at eltemettem az itteni szolgálatom ideje alatt. Mintegy 40 évvel ezelőtt még voltak magyar nyelvű misék a futaki templomban, ma már csak a búcsú idején van.

A vallási élet szempontjából nagyon jelentős, hogy a római katakombákból szereztek egy szent ereklyét. 1777-ben gróf Hadik kérésére VI. Piusz pápa jóváhagyta, hogy az exhumált Szent Jenő vértanút Futakra szállítsák. Hadik azt akarta, hogy a vértanú, mint egy lelki érték, a településre vonzza az embereket és így is serkentse a betelepülést – fejezte be beszámolóját Kopilović atya.

Ezután következett a magyar lelkek felkutatása a káposztájáról messzi földön híres Futakon. Az egyik kisebb mellékutcában belebotlottunk a hatéves forma Robiba, aki miután meghallotta, hogy milyen nyelven beszélünk, ő is mondott egy-két magyar szót, majd elvezetett az édesanyjához. Bosznai Anikó a férjével és két fiával él Futakon.

– Az idősebb fiam, Zoltán magyar nyelven járt iskolában Újvidéken. Tíz évvel ezelőtt Futakra költöztünk és szerettem volna, hogy ha már nincs magyar nyelvű tanítás, akkor legalább magyaróra lett volna. De valójában az sincs. A kisebbik fiam generációjából vannak mások is, akik kicsit beszélnek magyarul, és jó lenne, ha ezek a gyerekek valahol megtanulnának írni és olvasni magyar nyelven. Most már a szülők is kevesebbet beszélnek, így aztán a gyerek nem tudja sehol megtanulni az anyanyelvét. Nem hiszem, hogy 5-6-nál több magyar család élne Futakon, ahol semmilyen kulturális esemény nem zajlik magyar nyelven – közölte velünk Bosznai a sivár tényeket.

A Duna bal partján levő település utolsó állomása Kószó Edit és férje, István takaros otthona volt.

– Korábban Újvidéken éltünk, és 20 évvel ezelőtt építettünk Futakon házat. A településen vannak vegyes házasságok, de azokban csak szerbül beszélnek. Három magyar családot ismerek Futakon. A szomszédságban az apa magyar de egyik gyerek se beszél magyarul. Mivel a Magyar Szó terjesztőosztályán dolgoztam, ezért tudom, hogy 15 évvel ezelőtt egy előfizetője volt itt a lapnak – mesélte Kószó Edit.

– Magyar nyelvű kulturális egyesületre nincs igény, mivel nagyon kevés magyar lakik itt és a fiatalok már mind szerbül beszélnek. A lányom férje is szerb, van három unokám, de egyik se tud magyarul. Ebben a közegben a fiatalok magyar nyelven nem tudnak érvényesülni – vonta le a szomorú tanulságot Kószó István.