Az újvidéki Danijela Sabljar a Pavle Savić Műszaki Szakközépiskola befejezése után arra a döntésre jutott, jelentkezik egy óceánjáró hajóra. A 21 éves lány, aki pincérsegédként dolgozott a hajón, nemrég tért haza nyolc és fél hónapnyi ottlét után. Jelenleg második szerződéses időszakára készül, ami következő héten veszi kezdetét. Ez már rövidebb lesz, ugyanis mint elmondta, mindig az első szerződés a leghosszabb.
Danijela a Carnival Glory óceánjáró hajóval
Ösztönzőleg hatott rá az a tény, hogy a szakmájában nem talált munkát, illetve az, hogy az internetes keresgélés után rátalált a Carnival Cruise Lines cégre, majd a szükséges jelentkezési körök után az Employment Power közvetítő cég segítségével munkához is jutott. Ő maga is ledöbbent, hogy sikeresen végig csinálta az interjúkat, az egész jelentkezési folyamatot. Mindezek után némi félelem is eluralkodott rajta, hiszen még sosem utazott a nagyvilágban – kezdte a beszélgetést Danijela.
Milyenek voltak az első benyomások?
– Az első szerződésemmel kapcsolatos benyomások nagyon pozitívak. Számomra ez inkább kaland volt. Természetesen sok stresszel járt, mivel az egész időszakot egyfajta nyomás alatt végzi el az ember. Mégis számomra nagyon pozitív volt, hiszen a sok munka és kevés alvás mellett a rengeteg látnivaló mindenért kárpótolt. Csodálatos élmény volt Miami, ahonnan az óceánjáró hajó indult, a mexikói Consumel, továbbá Belize szigete, a Puerto Ricó-i San Juan, San Thomas, Half Moon Cay a Bahama-szigeteken, a hondurasi Roatan sziget, a Kajmán-szigetek, a 193 négyzetméternyi Karib-tenger déli részén található Aruba szigete, ami formálisan Hollandiához tartozik, Antigua sziget és még jó néhány hely. Minden kikötő a maga módján gyönyörű.
Melyek a negatív jellemzői egy ilyen munkának?
– Sokan rövid idő után visszatérnek a hajókról. Az ilyen munkát az jellemzi, hogy pszichikailag sokkal megterhelőbb, mint fizikailag. Nagyon sokan emiatt hamar ott is hagyják. Mindenkit a főnöke, a szupervízor felügyel árgus szemekkel, és bármennyire is törekszik az ember, mindig talál hibát a munkában. Viszont ez mindannyiunk érdekét szolgálja, legyen az ember pincérsegéd, felettes vagy éppen a vendég.
Egyenruhában
Ilyen feltételek mellett az embernek szüksége van olyan módszerre, amellyel képes enyhíteni a benne felgyülemlett stresszt...
– A legfontosabb, hogy az ember megtanulja rendszerezni a mindennapjait. Számomra ez volt a megoldás. Az első két hónapban én is haza akartam jönni, mert nem láttam értelmét annak, hogy a jól elvégzett munkám után, amit a kollégáim is annak ítéltek meg, mégis van valaki, aki az ellenkezőjét állítja. Amikor valaki ok nélkül szólta le a munkámat, amihez teszem hozzá joga van, a bennem felgyülemlett rossz érzést a kollégáimmal vicc formájában dolgoztam fel. Velük volt lehetőségem kikapcsolódni. Így sikerült elfelejtenem mindazt, ami előzőleg felgyülemlett bennem. Mindezek után pedig kibírtam ezt a 8,5 hónapot, és hiszem, hogy másképp nem ment volna. Természetesen az ilyenfajta viccelődés nem zárja ki, hogy maximálisan oda kell figyelni az általunk végzett munkára. Viszont ha az ember mindent a szívére vesz, akkor egyszerűen nem bírja. Emellett gyakran a reggeli váltásom után egyedül kimentem a kikötőbe, és ott megkávéztam, mert egyszerűen szükségem volt az általam megteremtett nyugalomra. Ez után pedig sokkal nyugodtabban tértem vissza a hajóra, és jobban végeztem a munkámat.
Gyönyörű helyeken jártál, melyik fogott meg legjobban?
– Számomra a legszebb a Puerto Ricó-i San Juan volt, melynek régi városrésze gyönyörű. Mexikó szépsége pedig az emberekben rejlik, akik mindig vidámak, soha senki nem néz csúnyán, ha pedig valamire szükségünk van, ők nagyon szívesen segítenek. Emellett nem kell attól félni, hogy átvernek bennünket. Például, ha az ember a kikötőtől messzebb szeretne menni, azt városi taxival teheti meg. Kimondatlan alapszabálynak számít, hogy a szolgáltatásért előre kell fizetni a sofőrnek, majd ő ezután mond egy időpontot, amikor visszajön. Számomra ez először felfoghatatlan volt, egy idő után mégis rászántam magam, és kifizettem a viteldíjat előre. Ő abban a pillanatban névjegykártyát nyomott a kezembe, amelyen minden szükséges információ ott szerepelt, ha esetleg nem jönne vissza értem, ugyanis ott emiatt fel is lehet jelenteni őket. Megdöbbenten tapasztaltam, amikor a sofőr percre pontosan megjelent.
Miben változtatott meg ez a munka, és mit vársz a következő szerződéses időszaktól?
– Pszichikailag sokkal erősebb lettem. Természetesen mindenki a jobb kereset reményében vág neki egy ilyen munkának, emellett pedig az előrelépés lehetőségét is szeretném kihasználni. Mindezek után pedig nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy óceánjáró hajón vállalok munkát. Ezt fogom tenni mindaddig, amíg meg nem valósítom a kitűzött célomat.
