Érkeznek a szavazócédulák

Áder János köztársasági elnök a népszavazást október 2-ra tűzte ki. A 2016-os népszavazás kérdése így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A népszavazáson részt vehetnek a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is. 

Dr. Rusz Radovánnal, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzuljával elsősorban a határon túli szavazással kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk.

Vajdaság a magyar állampolgárság könnyített eljárással történő igénylésében a kezdetektől fogva  világviszonylatban az élen jár. Eddig hányan igényelték a magyar állampolgárságot és mit mutat ez a tendencia? Azt látjuk, hogy a szabadkai magyar külképviselet előtt mindennap eskütevésre várakoznak az emberek.

– Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán 2011-től 2016. augusztus 30-ig több mint 106-ezren kérelmezték egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar állampolgárság megszerzését. Állampolgársági esküt több mint 96 ezren tettek Szabadkán. A 106 ezres kérelmezői számba azok is beletartoznak, akik nem a szabadkai külképviseletünk épületében nyújtották be a kérelmüket, hanem kihelyezett konzuli fogadónapok keretében, különböző vajdasági helyszíneken jelentek meg kérelmezőként. A fenti számokhoz hozzá kell még adni azokat a vajdasági embereket, akik a belgrádi magyar nagykövetségünkön vagy egy másik országban működő magyar külképviseleten, illetve Magyarországon éltek az egyszerűsített honosítás lehetőségével, illetve tettek ott állampolgársági esküt. Szóval a honosított vajdasági magyarok száma jóval meghaladja azt a számot, mint ahányan esküt tettek Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán. 

Érkeznek a népszavazási szavazócédulák a Délvidékre. Hány ilyen levelet kézbesítenek a napokban Vajdaságban?

– A Nemzeti Választási Iroda vezet nyilvántartást, és naprakész adatokat közöl a honlapján. Azt a számot látjuk ezen a honlapon, hogy hány választópolgár jelölt be szerbiai postacímet értesítési címként.  Ezen felül minden bizonnyal vannak olyan vajdasági magyarok is, akik magyarországi vagy akár más országbeli postacímet adtak meg értesítési címként, vagy éppen csak e-mail-címet adtak meg. Értesítési címként ugyanis postai címet, e-mail címet vagy fax-számot is meg lehet jelölni. A regisztráció, a választói névjegyzékbe való felvétel egyébként folyamatos.

Itt szeretném kiemelni, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, őket is megilleti a választójog, azonban ahhoz, hogy szavazhassanak, kérniük kell a választói névjegyzékbe való felvételüket. Ahhoz, hogy az október 2-i népszavazáson részt vehessen a lakcímmel nem rendelkező választópolgár, szeptember 17-ig regisztrálnia kell a Nemzeti Választási Irodánál. Ha valaki ezt követően regisztrál, akkor felveszik ugyan a névjegyzékbe, de az októberi népszavazáson már nem vehet részt, majd csak egy következő országgyűlési választáson vagy országos népszavazáson élhet választójogával.

Hogyan történik a regisztráció? Az eskütétel után azonnal beadható a kérelem?

 – Két útja van a regisztrációnak: az egyik, hogy interneten keresztül, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján található útmutatás szerint kéri felvételét a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár a választói névjegyzékbe, a másik lehetőség pedig, hogy kitölti a vonatkozó regisztrációs nyomtatványt. Ez utóbbit postai úton kell eljuttatni az NVI címére. Arra is van mód, hogy valaki a regisztrációs kérelmet tartalmazó lezárt borítékot leadja a külképviseletünkön, és mi továbbítjuk azt az NVI-nek. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy aki szeretne részt venni a népszavazáson, ne várja meg az utolsó napot a regisztrációval, amennyiben lehetséges, mielőbb nyújtsa be regisztrációs kérelmét.

 Hol szerezhető be a regisztrációs kérelmet tartalmazó nyomtatvány?

– Az eskütétel után a magyar állampolgárok a honosítási okirat és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) mellé kapnak egy ilyen nyomtatványt. Persze a nyomtatvány letölthető Nemzeti Választási Iroda honlapjáról is (valasztas.hu), illetve át tudunk adni ilyen nyomtatványt a Szabadkai Főkonzulátuson is. Hangsúlyozom, hogy regisztrálni elektronikus úton is lehet. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a regisztrációs nyomtatványon a magyar okmányokban szereplő adatokat kell feltüntetni, így a lakcímkártyán szereplő adatokat, ennek hiányában a magyar útlevélben, honosítási okiraton vagy állampolgársági bizonyítványon szereplő adatokat kell pontosan feltüntetni.  

Akik nem most, hanem már a korábbi években megkapták a magyar állampolgárságot és szavaztak is, azoknak kell-e aggódniuk amiatt, hogy esetleg nincsenek rajta a magyar választói névjegyzéken, noha annak idején regisztráltak?

– Azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek van magyarországi lakcímük, nem kell külön regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a választói névjegyzékre. Azok viszont, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, regisztrálniuk kell. Aki ezt megtette korábban, ez a regisztrálás 10 évig érvényes. A 10 éves határidő számítása újra kezdődik, amennyiben valaki szavaz, adatait módosítja vagy kezdeményezi a határidő meghosszabbítását. A határidő kérdése egyelőre még nem aktuális… Tehát, nincs teendő, amennyiben a regisztráció során rögzített adatokban nincs változás. Ilyen változás például, ha valakinek változott az értesítési postacíme, mert ezt is jelezni kell, mégpedig szeptember 17-ig az erre szolgáló nyomtatványon vagy interneten keresztül. Fontos, hogy mindenki emlékezzen arra, hogy amikor korábban választópolgárként regisztrált, hova kérte a szavazási levélcsomag megküldését, mert most is ugyan ide fogják azt megküldeni. 

Meg kell említeni azt is, hogy a magyar állampolgársággal járó kötelezettség, hogy a családi állapot változásával járó körülményeket, események (pl. gyermek születése, házasságkötés, válás, hozzátartozó elhalálozása) jelezzék a magyar hatóságoknak. Ezeknek az eseményeknek a hazai (magyarországi) anyakönyvezését kezdeményezni kell. Ugyanis ha egy ilyen eseményre – a magyar közigazgatás szempontjából – külföldön kerül sor, akkor erről főszabály szerint a magyar hatóságok nem értesülnek hivatalból. Ezért fontos, hogy ezt az érintett – jellemzően magyarországi lakcímmel nem rendelkező – magyar állampolgárok kezdeményezzék. A választói névjegyzékből egy elhunyt személy csak akkor kerül ki, amennyiben a haláleset hazai anyakönyvezésére sor kerül. Kegyeleti okokból is fontos, hogy bejelentsék (anyakönyveztessék) egy hozzátartozó elhalálozását, mert nem szerencsés, ha egy elhunyt hozzátartozónak is kipostázzák a szavazási levélcsomagot. A magyar hatóságok ugyanakkor hivatalból nem értesülnek a külföldön történt ilyen eseményekről, házasságkötésről, elhalálozásról… Az ilyen események hazai anyakönyvezését természetesen a Főkonzulátuson is lehet kezdeményezni.

Mi a teendő? Postázni kell a szavazólapokat vagy esetleg a magyar külképviseleteken is felállítanak szavazóládákat, ahová bevihető a szavazócédula?

– Aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a magyar választási jogszabályok értelmében levélben szavazhat. Ez azt jelenti, hogy a kért postacímen megkapja a szavazási levélcsomagot. A levélben szavazók kérhetik egy adott (magyarországi vagy külföldi) postai címre a szavazási levélcsomagot, de az a lehetőség is adott, hogy kérjék, hogy a levélcsomagot bizonyos magyar külképviseleteken személyesen vehessék át. Szerbia esetében a belgrádi nagykövetségünkön vagy a szabadkai magyar főkonzulátuson lehet – személyesen – átvennie a levélcsomagot annak, aki ezt a regisztrációs folyamat során így kérte. Itt szeretném megjegyezni, hogy a szavazási levélcsomagot csak személyesen lehet felvenni, az átvételkor ellenőrizzük az illető személyazonosságát, amit magyar vagy külföldi (ez esetben szerb) személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel lehet igazolni, de kérjük, hogy a lakcímkártyát is hozzák magukkal a szavazópolgárok. Aki azt választotta, hogy a szabadkai főkonzulátuson veszi át a levélcsomagot, ezt szeptember 19-e és szeptember 30-a között tudja megtenni. A főkonzulátus ebben az időszakban meghosszabbított munkaidőben tart nyitva: munkanapokon 7.30-tól 18 óráig fogadjuk azokat, akik fel kívánják venni a levélcsomagjukat, és ugyanebben az időben lehet leadni a külképviseleten a válaszborítékokat, melyek tartalmazzák a levélszavazatot. A szavazólapot nem lehet kitölteni a külképviselet épületében. Egyébként a levélszavazatokat térítésmentesen fel lehet adni szerbiai vagy magyarországi postán egyaránt. Amikor megkapja a szavazópolgár a levélcsomagját, postán azonnal visszaküldheti a válaszborítékot, fontos, hogy a szavazást megelőző napig, legkésőbb október 1-jéig érkezzen meg az NVI címére a küldemény. Le lehet adni a levélszavazatot a fent említett időszakban (szeptember 19-30.) a főkonzulátuson is. Ezen kívül, a népszavazás napján október 2-án, a főkonzulátuson reggel 6 és este 19 óra között is leadható a levélszavazat, valamint ezen a napon bizonyos magyarországi településeken is leadható az, (egyéni választókerületek székhelyén), szintén 6-19 óra között.

Az NVI hétfőn megkezdte a levélcsomagok kipostázását. 224 ezren postán kapják meg a csomagot, és körülbelül 40 ezren a külképviseleteken veszik azt át, jelentette az NVI elnöke. Miből áll a szavazási levélcsomag?

– A szavazási levélcsomag tartalmaz egy szavazólapot, egy kis borítékot, egy azonosításra szolgáló nyilatkozat nyomtatványt, a szavazás módját tartalmazó tájékoztatót, és egy nagy válaszborítékot. A szavazópolgár kitölti a szavazólapot, a szavazólapot be kell tenni a kis borítékba és azt le kell zárni. Ki kell tölteni (a magyar okmányokban szereplő adattartalommal!) és alá kell írni a nyilatkozatot. A nagy válaszborítékba kerül az azonosítást szolgáló (kitöltött és aláírt) nyilatkozat és a lezárt kis boríték (mely tartalmazza a szavazatot), és ezt követően kell lezárni a nagy válaszborítékot. Egy válaszborítékba csak egy szavazólap és egy azonosító nyilatkozat kerülhet, ellenkező esetben minden abban szereplő szavazat érvénytelen lesz. Kiemelném, hogy míg a szavazási levélcsomag átvételekor a külképviseleteken ellenőrizzük a személyazonosságot, addig a szavazatok leadásánál, ha a külképviseleten történő leadást választja a polgár, már nem ellenőrizzük a személyazonosságot. Egy személy több levélszavazatot is leadhat a főkonzulátuson.

Azok, akiknek van magyarországi lakcímük, nem szavazhatnak levélben, de van-e mód arra, hogy Szabadkán vagy Belgrádban adják le voksukat?

– Akinek van magyarországi lakcíme, az abban a választókerületben szavazhat, amelyhez a magyarországi lakcíme szerint tartozik. Amennyiben Szabadkán a főkonzulátuson vagy a belgrádi nagykövetségen szeretné leadni a voksát, kezdeményeznie kell, hogy átkerüljön a külképviseleti választói névjegyzékbe, ahol pontosan meg kell jelölni, hogy melyik külképviseletre szeretne „átjelentkezni”. Ezt megteheti interneten keresztül (választás.hu), vagy ezt a kérelmet el kell juttatni a lakóhely szerinti választási irodához. Ennek a határideje szeptember 24-e. Akik ilyen módon szeretnének élni választójogukkal, a szabadkai főkonzulátuson a szavazás napján, október 2-án, reggel 6 és este 19 óra között adhatják le voksukat. Külképviseleti szavazás esetén viszont csak a magyar hatóságok által kiállított okmányokkal igazolhatja magát a szavazópolgár, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy magyar vezetői engedéllyel. Az a magyar állampolgár, aki magyarországi lakcímét megszünteti, annak regisztrálnia kell, tehát kérelmeznie kell azt, hogy – levélszavazóként – felkerüljön a választói névjegyzékre.   

Ha valaki nem kapja meg a szavazócéduláját, hol és meddig jelentheti ezt be?

– Ha ez megtörténne, akkor ezt mielőbb jeleznie kell, ne várja meg szeptember 17-ét. Megteheti a magyar külképviseleteken vagy a Nemzeti Választási Irodánál.