2024. július 17., szerda

Bogárinvázió a tél beállta előtt

Két nem őshonos rovarfaj is elszaporodott a környezetünkben

Az elmúlt hetekben nagyon sok vándorpoloska és harlekinkatica jelent meg közvetlen környezetünkben, s nemcsak a kertekben találkozhattunk velük, hanem az otthonunkat is birtokba vették. A melegebb napokon a házfalakon, járdán napoztak vagy a bejárati ajtó közelében gyülekeztek és várták az alkalmat, hogy odabenn menedékre leljenek a hideg időjárás elől, és átteleljenek a fűtött lakásban. Ha veszélyt nem is jelentenek az emberre, jelenlétük igen kellemetlen.

A két rovarfaj mindössze néhány éve jelent meg és szaporodott el ezen a vidéken, korábban egyáltalán nem volt jellemző, hogy az őszi hónapokban a mostanihoz hasonló inváziót figyelhettünk volna meg. A vándorpoloskák a kertekben okoznak kárt, emellett nagyon jellegzetes, erős és átható szaguk van, amit főleg akkor érzünk, ha összenyomjuk, összetapossuk őket, ezért is okoznak kellemetlenséget, az ázsiai katicabogarak, azaz a harlekinkaticák pedig a nálunk őshonos hétpettyes katicabogarakat veszélyeztetik és egyesek azt állítják róluk, hogy csípnek is.

Bognár Pásztor Hajnalka növényvédelmi mérnök a vándorpoloska kapcsán elmondta, az szeptember és október folyamán jelenik meg, amikor a paradicsomfélék beérnek, s kiszívva a növény nedvét jelentősebb károkat okoz a kertekben, de más növények sincsenek tőle biztonságban, s ilyenkor már vegyszeres védekezésre sincs igazán mód.

A zöld vándorpoloskák azelőtt nem jelentkeztek nagy számban, persze éltek poloskák a környezetünkben, de közel sem voltak annyian, mint mostanában. Főleg az elmúlt két évben szaporodtak el, s most már gazdasági károkat is okoznak. Szerintem nagy számuknak elsősorban a klímaváltozás az oka, ugyanis a telek sokkal enyhébbek, vagy legalábbis biztosan adódott valamilyen környezeti feltétel, ami segítette az elszaporodásukat, sőt ők is gyorsan alkalmazkodtak a körülményekhez, és mindez oda vezetett, hogy rendkívül sokan vannak. A poloska általában az avarban telel át, és az enyhe tél miatt nem fagy meg, így tavaszra nem csökken a populáció és csak tovább szaporodik, emellett nemcsak a kifejlett egyedek, hanem a lárvák és az imágók is kárt okoznak – mutatott rá a szakember.

A poloskák ellen a növény megfigyelésével lehet valamelyest védekezni, vagyis követni kell a vándorpoloska jelenlétét, és a petecsomókból kikelő lárvákat kellene irtani, és élelmezés-egészségügyi várakozási idejű kontakt vegyszereket lehet használni ellenük, hiszen a vándorpoloskák egyelőre nem fejlesztettek ki rezisztenciát, vagyis ellenálló képességet ezekre a vegyszerekre. Mint Bognár Pásztor Hajnalka elmondta, úgy tudja, kifejezetten vándorpoloska elleni növényvédő szert még nem is fejlesztettek ki, hiszen egyelőre még új kártevőnek számít, másrészt nagyon drága lenne a bejegyeztetése, s nem éri meg olyan kártevőre kifejleszteni növényvédő szert, mely szórványosan fordul elő. A gazdasági károk mellett egyéb kellemetlenségeket is okoznak azzal, hogy behúzódnak a lakásba. Ilyenkor ugyan nem szaporodnak és nem is okoznak semmilyen kárt a házban, azonban nem szívesen vagyunk velük egy fedél alatt, főleg, ha elkezdenek zúgni a lakásban. Ha nem akarjuk elviselni a kellemetlen bűzt, a legjobb, ha a poloskát kidobjuk a lakásból, és odakint tapossuk össze őket, más védekezés, természetes riasztó nincs ellenük.

Az elmúlt napokban a katicabogarak is mintha megszaporodtak volna környezetünkben. Ezek viszont nem a nálunk őshonos katicabogarak, hanem Ázsiából érkeztek Európába, mára pedig szinte mindenhol elterjedtek. Olyan fajról van szó, melyet biológiai védekezés céljából fejlesztettek ki, hogy a káros rovarokat, például a levéltetveket elpusztítsa, azonban nem csak a jótékony hatásáról kell szót ejteni.

A harlekinkatica sokkal agresszívebb és falánkabb fajta, ebből a szempontból valóban hatékony a növényvédelemben. Csakhogy ezek a katicák kicsúsztak a termesztők irányítása alól és ellenőrizetlenül terjedtek el, illetve nagy mértékben elszaporodtak, ami egyben azt is jelenti, hogy kiszorítják a mi őshonos katicáinkat az élőhelyükről. A harlekinkatica agresszívebb és jellemző rá a kannibalizmus, hiszen megeszi akár saját fajtársát, sőt olyat is hallottam, hogy ezek a bogarak csípnek is, bár ezt megerősíteni nem tudom. Nálunk mind a négy faj jelen van, egyeseknek több másoknak kevesebb mint hét pöttyük van, és találkozhatunk olyannal is, amelyik fekete és az oldalán van két piros pötty. A harlekinkaticák úgyszintén eldugott helyeken, növényi maradványokon telelnek át, lakott területen pedig behúzódnak az otthonainkba. Ahogy pár napra megenyhült az idő, ismét előjöttek, ennek voltunk most tanúi, és persze igyekeznek a melegre, azaz be a lakásokba, ahol nem csinálnak semmilyen bajt vagy kárt, de persze az ember nem szereti, ha bármilyen bogár van a lakásában, ezért ha sokan vannak odabent, valamilyen rovarölő szert lehet használni ellenük, bár ennek is megvan a maga negatívuma.

Mint a növényvédelmi mérnök elmondta, a legnagyobb baj az ázsiai katicabogárral, hogy most már nem tudjuk kontroll alatt tartani a szaporodását, és bár előfordulhat, hogy teljesen kiszorítja az őshonos hétpettyeseinket, reményét fejezte ki, hogy a természet közbeszól és létrehoz bizonyos mechanizmusokat, hogy visszaállítsa a korábbi egyensúlyt.