A forradalom vajdasági emlékezete

Tizenöt évvel ezelőttig az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Vajdaságban nem sok szó esett, legalábbis október 23-a csendben múlt el, hiszen nem volt hol emlékezni, pedig hatvan évvel ezelőtt a menekültek Vajdaság városaiban és falvaiban találtak menedékre, így az akkori események az itteni lakosság életére is kihatással voltak.

Ezeknek az eseményeknek a feltárását Kudlik Gábor indította útjára, majd pár éven belül a magyarországi Nagy Imre Társaság szabadkai szervezete is megkezdte működését. Az ő nevéhez fűződik a Délvidéki 56-os Műhely megalakulása is, mely elsőként foglalkozott a forradalom vajdasági vonatkozásaival, majd a magyarországi Nagy Imre Társaság szabadkai szervezetének beindítása is, melynek elnökségét Kudlik Gábor halála után fia, Kudlik Zoltán vette át, s aki édesapja nyomdokaiban járva igyekszik ’56 emlékezetét megőrizni és átadni a fiatal generációknak.

– Apukámat mindig is nagyon érdekelte a történelem, és amikor a ’90-es évek végén a politikából kiszállt és a civil szféra felé fordult, létrehozva a Nyitott Távlatok civil szerveztet, akkor kezdett komolyabban foglalkozni a forradalommal, illetve azzal, hogy a nemzeti ünnepek közül az 56-os forradalom a legkevésbé ismert ebben a térségben. Ekkor hozta létre a civil szervezet keretében a Délvidéki 56-os Műhelyt, aminek az lett a küldetése, hogy térségünkben feltárja az 56-os eseményeket. Felkérte a helyi helytörténészeket, hogy próbáljanak kutatásokat végezni a témában, illetve az addigi anyagokat feldolgozva 2001-ben elindított egy szakmai tanácskozást, melyre azóta is szinte minden évben sor kerül. Erre a helyi értelmiséget és azokat az embereket hívta meg, akik valamilyen formában az 1956-os eseményekkel foglalkoztak, többek között Vicsek Károlyt, Siflis Zoltánt, Mirnics Károlyt, Deák Ferenc írót, és megpróbálta összegyűjteni a Vajdaság és 1956 kapcsolatára vonatkozó információkat is. Ez közel sem volt egyszerű feladat, hiszen egyrészt ezekről az időkről alig van dokumentum, másrészt meg kellett találnia azokat az embereket, akik érintettek voltak és hiteles forrásként elmesélték volna az akkor történteket. A kutatás eredményeit és a tanácskozás anyagát az ’56 és a Délvidék címen meg is jelentették – tudtuk meg Kudlik Zoltántól.

Mint elmondta, a Délvidéki 56-os Műhely kezdeményezésére 2003-ban sikerült Bajmokon, a helyi közösség falán felavatni az első emléktáblát, mely egyben az első vajdasági 56-os emlékhely kialakítását is jelentette, és a következő években további emléktáblák kihelyezésére is sor került néhány olyan vajdasági településen, ahol a forradalom leverése után a menekülteket befogadták, így Zomborban, Kelebián, Muzslán, Horgoson, és az idén újabb emléktáblát avatnak Kishegyesen, de szeretnék, ha Szerbia délebbi részein is létrejöhetne 56-os emlékhely, hiszen a menekülteket később Jugoszlávia belső részébe telepítették át.

A szakmai tanácskozásra 2001-ben és 2003-ban is hívtak előadókat a magyarországi Nagy Imre Társaságból, mely egyben megalapozta, hogy 2005-ben megalakuljon a szabadkai szervezet is.

– A Nagy Imre Társaság a mártír miniszterelnök kultuszát és a forradalom emlékének ápolását, szellemiségének továbbvitelét tűzte ki célul, s ezt szeretnénk mi is itt továbbvinni. Ennek köszönhető, hogy Szabadkán van Nagy Imre utca és ott egy tábla, mely az ő emlékét őrzi, s amelyet minden évben megkoszorúzunk. A szabadkai szervezet 1956 kapcsán szervez szakmai tanácskozásokat, konferenciákat, melyre Magyarországról és Vajdaságból hívunk meg elismert előadókat, és mint említettem, emléktáblákat helyezünk ki, mely lehetővé teszi, hogy az embereknek itt Vajdaságban is legyen hol megemlékezniük 1956-ról, és minden évben szervezünk a középiskolások számára egy vetélkedőt is, melynek célja, hogy mivel egyrészt az iskolában a 20. századnak erre a részére nem helyeznek túl nagy hangsúlyt, így a vetélkedő által a fiatalok ismerete bővül, másrészt viszont ilyen módon próbáljuk a fiatalokhoz közelebb hozni ’56 szellemiségét, üzenetét. Az idén erre a vetélkedőre a határ menti települések, mint Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Bácsalmás, Mórahalom középiskolásait is várjuk. A társaságnak köszönhetően nemrégiben Zentán tudtunk dr. Rajky Márton emléke előtt tisztelegni egy emléktáblával, és szeretnénk a másik 56-os mártírnak, Sörös Imrének is emléket állítani Temerinben.

A Nagy Imre Társaság szabadkai szervezetének elnöke kiemelte, tovább folytatják küldetésüket, újabb emlékhelyeket terveznek kialakítani, illetve Nagy Imre kultuszát és a forradalom üzenetét vinnék tovább. Ezt a célt szolgálta például az a Nagy Imrét és a forradalmat bemutató kiállítás is, ami az idén volt megtekinthető a szabadkai Városi Múzeumban. Azonban a Délvidéki 56-os Műhely sem szűnt meg, sőt Kudlik Zoltán egy formális, bejegyzett szervezetté szeretné alakítani, egy olyan történelmi műhellyé, mely összefogná a szakembereket és történelmi szervezeteket, s amely tovább folytatja az 56-os és az egyéb hozzá kapcsolódó történelmi események feltárását, s amely lehetőséget adna a kutatásra, különféle rendezvényeket szerveznének és projektumok megvalósítására pályáznának.

– Édesapám halála után a forradalom szellemiségének őrzését én viszem tovább. Hatalmas a felelősség és kihívás is egyben, hiszen édesapám olyan lendülettel végezte ezt, olyan kapcsolatrendszert alakított ki, s olyan eseménysort hagyott hátra, amit nehéz ugyanígy folytatni, s ezen az úton tovább menni, de megtiszteltetés is, hogy a köztudatba bekerült 56-os forradalom emlékét és üzenetét tovább ápolhatom Vajdaságban és átadhatom az új nemzedéknek.