A múlt év végén kezdte meg működését Adán és Törökfaluban a települési értéktárbizottság a Vajdasági Magyar Értéktár keretében. A két értékbizottság eddig több mint ötven szellemi, emberi, tárgyi és természeti értéket gyűjtött össze Adán, Moholon, Törökfaluban, Valkasioron és Völgyparton.
Kezdve az adai Szentháromság-templom tornyától és a tájháztól, a moholi úrnapi virágszőnyegen és a völgyparti szélmalmon át a törökfalui kakaspaprikásig és a Török-könyvtárig. A települési értéktárbizottságok ezek közül tucatnyit már feldolgoztak és közzé tettek az ertektar.rs honlapon, de még sok munka vár rájuk.
Az értékmentésben fontos feladatuk van a települési értéktáraknak, mert a nemzeti értékek felkutatása az egyes településeken kezdődik, mivel a helyi értékeket a helyi lakosok ismerik a legjobban. Ezek összegyűjtése után a települési értéktárak kincseiből lehetnek a későbbiekben a tájegységi, a vajdasági magyar és a kiemelt nemzeti értékek, esetleg hungarikumok. A törökfalui értékbizottság részéről Nagy Rózsa és Molnár József vállalta fel a tanyavilág értékeinek összegyűjtését. Adán és Moholon viszont a bizottság a Szarvas Gábor Könyvtár közreműködésével végzi az értékmentést, amit Morvai Nagybali Tamara és Horváth Csilla könyvtárosok vezetnek.
– Ez a folyamat 2015 októberében kezdődött el, miután Vázsonyi Csilla és Varga Tamás azzal a kéréssel kerestek meg bennünket, hogy szeretnének egy bemutatót tartani az értéktár programról Adán, és keresik azokat az embereket, akik részt vennének az értéklista kialakításában. A Vajdasági Magyar Értéktár a magyarországi értéktárak és hungarikumok mintájára jött létre, és a vajdasági magyar értéktárbizottságoknak az a feladatuk, hogy a helyi értékeket rendszerezzék és őrizzék. Olyan helyi embereket kértünk fel, hogy vegyenek részt az értéktárbizottság munkájában, akik őrzik és ismerik a helyi értékeket. Ezek az információk a könyvtárba futnak be, a bizottság találkozóhelye is itt van. A bizottság megalakítása után javaslattevő űrlapokat töltettünk ki az emberekkel, így kikristályosodott, hogy melyek azok az értékek, amelyeket a helyi lakosok az Ada községi értéktárba javasolnak. Ezután összeállítottuk az ötvenegy értéket tartalmazó listát, majd megkezdődött az értékek adatlapjainak kidolgozása, amit az ertektar.rs weboldalra töltünk fel – magyarázta Morvai Nagybali Tamara, aki kiemelte: – Az értéktárral kapcsolatosan beszámolhatunk egy sikeres pályázatról is. Az adai Aranykapu Művelődési Egyesület sikeresen pályázott nyáron a magyarországi Hegyfalu községgel közösen. A két város értéktárbizottsága szerződést kötött, amely alapján az Aranykapu néptáncosai Hegyfalun vendégszerepeltek, a hegyfaluiak pedig Adán, az Ada-napokon mutatkoztak be. Ha lesznek még ilyen pályázatok, akkor azokon szeretnénk részt venni – mondta az adai értéktárbizottság tagja.
Az értéktárban bekerülő értékeket nyolc csoportba rendezik. Ezek az agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti és épített környezet, turizmus és vendéglátás. Morvai Nagybali Tamara elmondta, hogy a helybeliek csaknem minden kategóriából fel tudnak sorolni olyat, amit ők értékesnek tartanak, és az értéktárba javasolnak. Elmondta, hogy Adáról az értéklistára felkerültek többek között a napsugaras házhomlokzatok, a díszített kapuoszlopok, a helyi hagyományápoló egyesületek rendezvényei, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, az adai strandfürdő, a vadászturizmus, a Szentháromság-templom fémszerkezetű tornya, a tájház, az első Adán készült esztergapad, a Lovasvölgy. Továbbá a különböző népi kézművesek, köztük Orcsik Csaba gölöncsér, Szalma Sándor papucsos, Virág Mihály kosárfonó, valamint Tóth László tojás- preparált madár- és rovargyűjteménye. Megjegyezte, hogy a Tóth László-féle gyűjteményt javasolták a Vajdasági Magyar Értéktárba, mivel olyan különlegességet és ritkaságot tartalmaz, ami Vajdaságban egyedülálló. Emellett a listán szerepelnek olyan világhírű sportolók is, mint Galic Zita és Sterbik Árpád adai származású kézilabdázók. A moholi települési értékekről Horváth Csilla elmondta, hogy ezek között szerepel az úrnapi virágszőnyeg, a helyi zöldségtermesztés, az Orlovacsa gyógymocsár, valamint olyan élő mesteremberek, mint Zsótér Mihály kovács és Vastag János szűcs, továbbá Vlasity Károlyné Zélity Klára nótafa munkássága és Fodor Erzsébet mesehagyatéka. A törökfalui értékbizottság listáján szerepel a lóvontatású tűzoltókocsi, a kakaspaprikás, a Török-könyvtár, Banyári Ildikó hagyományos receptjei, a tanyavilág feszületei, valamint a törökfalui helyi közösség hármas ünnepségsorozata, mégpedig az arató és kenyérszentelő ünnepség, valamint a Jár a malom elnevezésű rendezvény, illetve a völgyparti szélmalom.
– Az értéktár elősegíti, hogy számba vegyük, hogy mennyi értékünk van és milyen kevés figyelmet fordítunk rá nap mint nap. Eszünkbe jutott, hogy ezeket az értékeket akár kiállítás formájában népszerűsítsük, illetve hiánypótló monográfia formájában, ha ezek az értéktár adatlapok elkészülnek, akkor kiadjuk, de addig még sok munka vár ránk. Mindez a helyi turizmus fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Az Aranykapu ME példája jól mutatja, hogy ezek az értékek pályázhatnak is. Azok az értékek, amelyek bekerülnek az értéktárunkba, a későbbiekben részt vehetnek a pályázatokon – közölte Morvai Nagybali Tamara.
