2024. november 25., hétfő

A szomszédét vidd haza!

Az óbecsei Jovanović Dániel gyümölcskertész helyi termelők összefogásával, a vásárlókkal való közvetlen kapcsolattal szeretné értékesíteni egészséges, adalékmentes termékeiket

Napjainkban egyre többször kerül előtérbe a helyi termék fogalma, amelynek mára fontos, „jövőrendező” feladata lett: kézzelfogható lehetőséget kínál azok számára, akik alternatívát keresnek a világot beutazó, környezetszennyezéssel járó, nagyüzemileg előállított egészségtelen élelmiszerekkel és a mesterkélten tökéletes gyümölcsökkel szemben. Olyan helyi alapanyagokat vagy azokból helyi munkaerővel előállított termékeket jelentenek, amelyeket helyi vásárokon, piacokon vagy háztól adnak el a termelők.

A 26 éves óbecsei Jovanović Dániel 2011-ben nagy fába vágta a fejszéjét: felhagyva ígéretes egyetemi tanulmányaival nagyszülei egykori gyümölcsösében elültetett ötezer eperpalántát.

– A nagyszüleim is ezzel foglalkoztak, tündérkertet varázsoltak a kétholdas gyümölcsösből. Amikor felhagytak vele, kiszedtük a fákat, és négy évig parlagon hevert a terület. Én egyetemistaként három év után besokalltam a nagyvárostól, hazajöttem. Az első pár évben télen-nyáron kint laktam a gyümölcsösben, és elkezdtem vele komolyan foglalkozni: egy ötezer palántás földieper-ültetvényt telepítettem, majd egy hektárnyi cseresznyével folytattam. Azóta szaporodott a földieper, de próbálkozni fogunk más kultúrákkal is, például meggyel – mondja Dániel.

Bár a gyümölcsös egész évben sok munkát ad, Dániel nem szeretne külföldre menni, szerinte ez a családi vállalkozás az ő útja. A hivatalos ügyintézésben és a pályázatírásban sokat segít neki az édesanyja, a felesége a feldolgozott termékek címkéinek a készítésében ügyes, míg jómaga a termesztésben, a feldolgozásban és az értékesítésben jeleskedik.

– Az eladást élvezem a legjobban, de szeretek metszeni is. Rendelkeztem némi ösztönös tudással, hiszen gyerekkoromban sokat segédkeztünk a nagyszülőknek a gyümölcsösben, utána is nézek a dolgoknak és kertészmérnök bátyámra is számíthatok. Az egész családra jellemző, hogy igyekszünk saját elképzeléseket megvalósítani, valamiben különlegesek lenni. Én például az eperből bort, likőrt, pálinkát készítek, az idén lett eperecetünk, ezenkívül szörpökkel, gyümölcslevekkel próbálkozunk, és lesznek majd lekvárjaink is – jelentette ki a gyümölcskertész.

Az idei évben különösen sokat fejlődött a családi vállalkozás, mivel a Prosperitati Alapítvány két pályázatán is sikerrel szerepeltek, és hitelt kaptak öntözőrendszer kiépítésére is. Az első pályázati ciklusban új ültetvény telepítésére kapott támogatást a Farkas Kertészet, ennek köszönhetően földieper-palántákat telepítettek, a második körben pedig gyümölcsfeldolgozáshoz szükséges eszközökre – tárolóhordókra, gyümölcsprésre, palackozógépre, filtergépre – pályáztak sikerrel.

-Mikor megérkezett a fölszerelés, azonnal ki akartam próbálni a prést, de csak alma volt itthon. Remek lett a végeredmény. Azóta egy helyi termelőtől vásárolom az almát, a frissen préselt almalevet pedig a piacon árulom – számolt be az eredményekről Dániel.

A Farkas Kertészet eper-, cseresznye- és almatermékeivel gyakran együtt jelenik meg a pultokon az Esztelecki család igen népszerű szeder-málna szörpje is, amelynek alapját ugyancsak Dániel almaleve adja. A két termékcsoport azonos látványtervvel, egy termékcsaládként jelenik meg a község piacain.

-Szeretnénk létrehozni egy helyi szintű összefogást, ebben egyelőre hárman vagyunk, csatlakozott hozzánk Milorad Pomorišac is, aki vörös- és fehérborral, valamint almaborral lépett piacra. A társaim ebben az összefogásban termeléssel foglalkoznak, én a termelés mellett értékesítéssel és termékfejlesztéssel is. Most azt szeretném például, hogy az almából cider is készüljön, ami adalékmentes formában újdonságnak számít. A mi termékeink frissek és tiszták, csak kipréseljük a gyümölcsök levét, semmit nem adunk hozzá. Idővel, az eltarthatóság érdekében, lesznek pasztőrözött gyümölcsleveink is. Local foodnak, azaz helyi élelmiszernek nevezett projektünk célja az, hogy a termelő és a fogyasztó között közvetlen kapcsolat alakuljon ki, és hogy az általunk földolgozott termékek minél kevesebb beavatkozáson essenek át. Arra is gondot fordítunk, hogy a mi egészséges termékeink elérhető áron legyenek hozzáférhetőek, hiszen ma még az, ami egészséges, másutt általában nagyon drága – állítja.

Dániel igyekszik alternatív értékesítési lehetőségekkel is élni, a személyes kapcsolatok, a piacok, fesztiválok mellett ügyesen él a közösségi felületekkel is: nyereményjátékot hirdet, reklámoz, kapcsolatot tart az interneten. Legutóbb a gyerekeket célozták meg az interneten mókásan felcímkézett szörpjeikkel, és a cégeknek is készítenek ajándékcsomagokat, karácsonykor pedig ünnepi díszbe öltöztették boraikat, pálinkáikat. Az internetes értékesítést tovább szeretné fejleszteni, elképzelése szerint egy webshopban lehet majd idővel házhoz szállítást rendelni tőlük.

Az értékesítésben sajnos nehéz felvenni a versenyt a nagy üzletláncokkal: egyre kevesebben járnak piacra, és egyre többen szupermarketba. De mindannyian ismerünk a közelünkben zöldség-, gyümölcs- vagy tejtermelőt –, a helyi termékeket támogató elképzelések célja az, hogy támogassuk őket azzal, hogy nem üzletláncokban, hanem közvetlenül tőlük, helyben vásárolunk.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás