Amikor az elmúlt század kilencvenes éveinek vége felé a Vajdaságban is mozgolódni kezdtek az újdonsült borászok, imitt-amott megmérettetéseket, házibajnokságokat is tartottak. Ebből az indíttatásból érlelődött a gondolat, hogy Temerinben is borversenyt lehetne szervezni, hiszen még régebbről voltak a falunak jó borászai. Ám annak érdekében, hogy minden rendben történjen, a borverseny megtartásához egyesületet kellett alakítani. Az ügyben megszólítottak támogatták Majoros Pál kezdeményezését, és rábízták, hogy hívja össze az alakuló közgyűlést.
A tagság (aki éppen ott volt) a Kertészlak előtt
Ez meg is történt 1997. január 30-án, megválasztották a vezetőséget, melynek élére egyhangúlag dr. Petri József kertészkedő orvost választották. Megállapodtak abban is, hogy az egyesület viselje a Kertbarátkör elnevezést. Dr. Petrit dr. Gergely Lajos állatorvos követte az elnöki székben, az ő irányítása alatt tartották meg az első borversenyt és borkóstolót 1998. január 24-én. Huszonhét borász 29 mintát állított versenybe. A véletlen úgy hozta, hogy a bírálatra felkért két anyaországi borász bora is részese volt a rendezvénynek, ezzel már az első verseny nemzetközivé sikeredett. Az egyesület alapítása óta immár húsz év telt el, a Vince-napi borverseny pedig, mint a résztvevők, mint pedig a minták számát tekintve a legnagyobb lett ezen a vidéken. Az idei megmérettetésre például 615 borminta érkezett.
Mielőtt azonban Snejder Sándort, a Kertbarátkör jelenlegi elnökét és napilapunk mezőgazdasági mellékletének, a Magvető 500. jubileumi száma alkalmából megtartott élőújság házigazdáját megkérnénk, hogy foglalja össze az egyesület szerteágazó tevékenységét, szóljunk néhány szót az egyesület idillikus környezetben levő székházáról.
A több mint kétszáz éves egykori kastélykertet (ma városi park), az uraság alakította ki barokk stílusú kastélya (ma középiskola) körül. A visszaemlékezések szerint az uraság szerényebb kivitelben ugyan, de ismert kastélyparkokat kívánt utánozni, amikhez díszkertészetben jártas szakértőket is alkalmazott. A park területe a második világháború után egyre zsugorodott. Mostanra a húszholdas kertnek már csak a töredéke maradt fenn. Ám a hatvanas években a parkban a kertész és családja számára egy kisebb házat építettek. Ennek már csak a homlokzatára kiírt Kertészlak jelzi, hogy itt valamikor kertész lakott. Az enyészetre hagyták, ám végül ismét a közjót szolgálja. Jelenleg ugyanis Temerin legerősebb civil szervezete, a Temerini Kertbarátkör lakja, miután 2001-ben 99 évre bérbe kapta az önkormányzattól. A kertbarátokon kívül mindenki megelégedésére helyet kaptak itt más civil szervezetek is.
Sneider Sándor (Kép: Góbor Béla)
– Az egyesület megalakulása óta aktívan tevékenykedik – mondja Snejder Sándor. – Köreinkben vannak borászok, gyümölcs- és virágtermelők, kertészek, ökológusok, mezőgazdasági termelők és kézimunkázók. Vajdaságban talán az egyik legnagyobb politikamentes civil szervezetnek számítunk. Tagságunk száma meghaladja a 200 főt, ám tömegbázisunkat a több száz kertes házban lakó, és több száz zártkertben tevékenykedő, és kisárutermeléssel foglalkozó család képezi. 2008 óta alapító tagja vagyunk az Észak-vajdasági Agráregyesületek szövetségének, 2007 óta pedig tagja a magyarországi Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének, amely 2016-ban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, országosan 132, határokon túlról pedig 2 kertbarátkör tartozik a tagság sorába. Ezek közül az egyik a temerini.
– Az egyesület tevékenységének, munkájának gerincét a tagság és a lakosság részére a gazdaképző szakelőadások, tanfolyamok szervezése jelenti a mezőgazdasági termékek, a konyhakerti vetemények, a szőlő- és a gyümölcstermesztés, valamint a növényvédelmi témakörökben csakúgy, mint tájékoztató szaktanácsadási szolgáltatások nyújtása.
– Az idén már 20. alkalommal szerveztük meg a Vince-napi nemzetközi borversenyt és borkóstolót, és folynak a téli szakelőadások. Szorosan együttműködünk a Karlócai Szőlészeti és Borászati Intézettel, az Újvidéki egyetem Technológiai Karával és a Kecskeméti Kutatóintézettel. Társszervezői vagyunk az Illés-napi rendezvénynek, szervezzük a Temerini Töknapokat és a Dél-bácskai Tökfesztivált, a mezőgazdasági és konyhakerti termékek és termények bemutatóját. Fontosnak tartjuk a kastélykert gondozását és eredeti állapotának visszaállítását, a környezetvédelmet és a Jegricska Természeti Park népszerűsítését.
– Részt vállalunk a hagyományőrzésben, aratóversenyekre járunk, és hagyományos disznóvágást tartunk. Igen aktív a kézimunka-szakcsoport, évente kiállítást tartanak, és megszervezik a tagság gyerekeinek a Mikulásvárást. Kapcsolatban állunk mintegy száz civil szervezettel itthon és külföldön. Részt veszünk a borversenyeken, az egyházi ünnepségeken, bálokon, kirándulásokon.
Az egyesület céljairól beszélgetőtársunk elmondta, hogy azok a mezőgazdaság, a gyümölcsészet, a szőlészet, a zöldségtermelés és a virágtermesztés fejlesztéséhez való hozzájárulás, a kistermelőkkel való kapcsolattartás, a velük való kölcsönös együttműködés és segítségnyújtás. Céljuk megismertetni a tagságot a mezőgazdaság területén elért újdonságokkal, és biztosítani a kis szőlőskertek és gyümölcsösök korszerű fejlesztését, megismertetni a tagságot az új szőlő-, gyümölcs- és virágfajtákkal.
Végezetül Snejder Sándor elmondta, hogy amit elértek az elmúlt 20 évben, az annak köszönhető, hogy a tagság elkötelezett önkéntes munkája nem ismer határokat, és hogy jó kiépített kapcsolataink vannak. A Magyarországi Borrendek a szőlő- és borkultúra megőrzéséért, a különböző nemzetiségek egy közös nemes cél érdekében történő összefogásért, a borversenyek és egyéb ünnepélyes rendezvények szervezésében végzett kiemelkedő tevékenységért a Kertbarátkört 2013-ban Pro Vino Hungarico 2013 díjjal tüntették ki. A napokban tartották meg a tisztújító közgyűlést, március 25-én pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, azaz védőszentjük napján megtartják a jubileumi megemlékezést.
