A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége az idén immár hetedik éve szervezi meg Vajdaságban a Magyarok Kenyere program keretében a búzaadományok begyűjtését, és az előzetes számítások alapján idén minden korábbinál több, nagyjából 9 tonna búzára számítanak. Az összeöntött adományból egy kis mennyiséget kivesznek, amit augusztus első felében adnak át az Összeöntési Ünnepségen, az ebből begyűjtött búzát lisztté őrlik, majd az augusztus 20-i nemzeti ünnepre ebből készül el a nemzet egységének szimbóluma, a Magyarok Kenyere.
Koletár Teréz (szakács), Fehér Ágota, Boja András, Boja Ilona, Juhász Hermina (nevelő), Fehér Szabina (Fotó: Fehér Rózsa)
A Vajdaságban begyűjtött búzából is liszt lesz, amelyből egyformán jut majd a Poverello Alapítvány által működtetett Lurkóházaknak, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületnek és a szabadkai Kolevkának.
Vajdaságban Dreán, Hajdújáráson és Óbecsén működik Lurkóház, közülük az első 2006-ban Dreán, ebben az Óbecséhez tartozó kis faluban nyitotta meg kapuit. A napközi formájában működő házakban nevelők és önkéntesek segítenek a nehéz körülmények között élő gyermekeknek a felzárkózásban, az integrálódásban, a tanulásban, valamint az öltözködési és tisztálkodási szokások kialakításában is. Ottjártunkkor Dreán – szünidő lévén – már alig volt gyerek a házban, és a nevelők is az augusztus közepéig tartó kapuzárásra készültek.
A kezdetekről Boja András nevelőt, a Poverello Alapítvány kuratóriumi tagját faggattuk.
– Marisztella nővér Gunarason szolgált, és Dreán is tanított hittant, neki tűnt fel, hogy a faluban sok a nagycsaládos, ahol elkelne a plusz figyelem és törődés. Marisztella nővér Böjte Csaba atyához fordult azzal, hogy Dreán is létre kellene hozni egy, a dévai intézményhez hasonló gyermekvédelmi házat. A ferenceseknek akkor már működött az Assisi Szent Ferencről Poverellónak (Szegény emberke) elnevezett alapítványa, és Böjte atya hozzájuk irányította őt. Az alapítványon keresztül sikerült létrehozni a dreai gyermeknapközit és annak a Lurkóház nevet adták. Kezdetben 17 nehéz családi körülmények között élő gyerek járt ide, azóta a létszám és a ház is bővült. Az idei tanévet 23 gyerekkel zártuk – mondta el Boja András.
Húsvéti terítés Dreán (Fotó: Fehér Rózsa)
Felesége, Ilonka, 2013 óta látja el a Lurkóház házfelelősi teendőit, előtte önkéntesként dolgozott itt.
– Az évzáró ünnepséget az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskolával közösen tartottuk, a gyerekeink ugyanis oda járnak felső tagozatokba. A tanárok meglepődve látták, hogy az iskolában problémás gyerek a mi műsorunkban szépen helytállt. Nincs ebben semmi titok: a szeretet a legfontosabb, ez a mi gazdagságunk, és mi a gyerekekből szeretettel igyekszünk kihozni a legtöbbet. Sajnos vannak olyan szülők, akik azért fosztják meg gyereküket ettől a lehetőségtől, mert tartanak a megbélyegzéstől. Pedig erre semmi okuk nincs – mondja Ilonka.
Látogatásunkkor a Boldizsár és a Fehér nővérek voltak csak ott, mindkét családban nyolc gyerek van. Boldizsár Krisztina tíz éve lurkóházas, ő már középiskolás, szakácsnak tanul, Ketina húga pedig ugyancsak az óbecsei Közgazdasági-Kereskedelmi iskolába jár kereskedelmi szakra. Idősebb testvéreik nem járhattak még a Lurkóházba, legidősebb bátyjuk nem is fejezte be az általános iskolát, egyik nővérük pedig csak nyolc osztályt végzett. Azt állítják: lurkósokként nagy valószínűséggel ők is tovább tanultak volna. Bár eredetileg csak általános iskolásokat fogadott be az intézmény, a két lány a mai napig szeret ide járni: jó a közösség és a tanuláshoz is olykor elkél a segítség.
– Mi többet tudunk velük foglalkozni, mert a szülők sokszor nem tudnak ehhez megfelelő körülményeket biztosítani. A legnagyobb kihívást számunkra ezeknek a gyerekeknek a tanulásra való ösztönzése jelenti: amikor idekerülnek, nincsenek kialakult munkaszokásaik, de a társadalom sem fordít gondot a stimulációra, ezeknek a gyerekeknek a zömét egyszerűen a perifériára szorítja. A közösségnek sokkal jobban oda kellene figyelnie ezeknek az intézményeknek a működtetésére, hiszen a tapasztalatok szerint a Lurkóházak biztonságot is jelentenek a családok és a települések számára. A falubéliek is megerősíthetik: amióta létezünk, kevesebb a faluban a rossz magaviseletű gyerek – jelenti ki András.
Húsvéti terítés Dreán (Fotó: Fehér Rózsa)
A dreai Lurkóháznak ma már saját veteményese is van, ahol szinte minden zöldség megterem, és a pár éves gyümölcsfák is termőre fordultak. András azt szeretné, ha pályázati támogatásból a kertben három fóliasátrat is föl tudnának állítani, az nem csak a konyhára teremne többet, de munkát is adna a volt védenceiknek és eladásra is jutna a zöldségből.
Egy házra mindig kell költeni, így van ez a Lurkóházzal is: elkelne egy biztonsági rendszer, a központi fűtés is renoválásra szorul, és nagy szükség lenne egy többszemélyes járműre is a gyerekek szállításához. Ha lenne saját kombijuk, eleget tudnának tenni a vidéki meghívásoknak, néptáncoktatásra is eljárhatnának és kirándulhatnának a gyerekekkel. A játszóteret is újítani és bővíteni kell, most erre szeretnének pályázati támogatást szerezni. Őszre hat középiskolásuk lesz, és mivel a havi buszbérletnek csak a töredékét támogatja az önkormányzat, a teljes bérletárhoz több mint ötezer dinár hiányzik, ami óriási megterhelés az itteni családoknak.
A Lurkóházak állami támogatás nélkül működnek, az étkeztetésre és a mindennapi szükségletekre elsősorban helyi és magyarországi jótevőktől kapnak támogatást, míg a bérek kifizetését a bécsi ferences segélyszervezet teszi lehetővé. Azok, akik adománnyal vagy önkéntes munkával segíteni szeretnék a Lurkóházakat, minden információt megtalálnak az alapítvány honlapján (www.poverello.org.rs).
