Az ország területén egyre több termelő és egyre nagyobb területen foglalkozik biotermeléssel. Miután a mezőgazdasági minisztérium is felismerte a biotermelés jelentőségét, a támogatásoknak köszönhetően 2011-ben és 2012-ben ugrásszerűen megnőtt a biotermelés alatt levő területek száma. Így ma már megközelítőleg 10 ezer hektár területen folyik ilyen jellegű termelés. De még mindig az elsődleges cél a termés külföldre szállítása, ezért történhet meg az, hogy a nálunk található feldolgozott, kész biotermékek többsége behozatali áru, emelte ki Jelena Ivović, a szabadkai Terra's egyesület projektmenedzsere. Kiemelte, folyamatosan azon dolgoznak a termelőkkel, hogy ne a nyersanyag kivitelére fektessék a hangsúlyt, hanem ők maguk hozzanak létre olyan társulásokat, amelyeken keresztül lehetővé válik a termés feldolgozása. Így nem behozatali késztermékek lennének a boltok polcain, hanem hazait tudnánk venni, ugyanakkor a késztermékek kivitelével nagyobb haszonra tehetnének szert a termelők is.
– Tavaly 6000 hektár területén folyt biotermelés, de újabb területeket vontak biotermelés alá, így megközelítőleg 9-10 ezer hektáron folyik organikus termelés ma. Vajdaság területén elsősorban szántóföldi kultúrákkal foglalkoznak a termelők, míg az ország déli tájain a gyümölcstermesztésben jellemzőbb inkább a biotermelés. De több helyen éppen a konyhakerti növények mellett döntöttek a termelők. Az, hogy egyre nagyobb területen folyik a biotermelés, elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági minisztérium felismerte, állami támogatás nélkül ez a fajta mezőgazdasági termelés nem fenntartható. Az idén az állami költségvetésből 200 millió dinárt különítettek el az organikus termelés támogatására. Ugyanakkor további pénzeszközöket pedig a különböző ellenőrzések és a certifikátumok beszerzésére, hiszen a különböző ellenőrzések során felmerült költségek a termelőket érintik. A támogatás ebben az esetben is különbözik attól függően, hogy növény- vagy gyümölcstermesztésről, illetve állattenyésztésről van szó, de mintegy 30 százalékkal több támogatást kapnak a termelők ebben az esetben, mint a hagyományos termelésben.
Ahhoz, hogy egy termelő biotermesztéssel foglalkozzon, fel kell ismernie az üzleti lehetőségeket benne, ugyanakkor még ennél is fontosabb, hogy elkötelezetten végezze a munkáját. Mert nincs sablon ebben az ágazatban, a termelőnek magának kell kikísérleteznie a legmegfelelőbb növényvédelmi módszereket, folyamatosan követnie kell a termelés minden szakaszát. Valamint ezt mind jegyeznie kell, adminisztráció kell vezetnie a szántóföldre való kimeneteltől a termés leszedéséig minden lépésről. Itt van szerepe annak az ügynökségnek, amely a szükséges kontrollvizsgálatokat elvégzi. Természetesen ez a követelmény megnehezíti a termelők munkájukat, de a lépések, eljárások bejegyzése hozzátartozik ahhoz, hogy a fogyasztók biztonságos termékhez jussanak.
– Biztonságos termékhez...?
– Igen. Mindenekelőtt nem lehet kezelt semmilyen növényvédő szerrel, sem rovarirtókkal, sem gombaölő szerekkel, vagyis nem tartalmaz olyan vegyszereket, amelyeket ma a termelésben szinte korlátlan mennyiségben alkalmaznak. Az almafákat például sok helyen harminc alkalommal is megpermetezik. A biotermelésben organikus, természetes növényvédőket alkalmaznak, gyakran alkalmazzák a csalánt, a kakukkfüvet és más növényeket is. Ugyanakkor nem használnak műtrágyát, csak istállótrágyát.
Egyre nagyobb a kereslet a biotermékek iránt, hiszen egyre többen küzdünk valamilyen egészségügyi problémával, és most már egyre többen vannak azok, akik készek arra, hogy több pénzt áldozzanak a minőségi, egészséges élelmiszerre, hiszen ma már vitathatatlan, hogy a szájunkon keresztül fogyasztjuk az egészséget. Sajnos azonban még mindig gond ezeket a termékeket megtalálni. És még mindig nem rendelkezünk annyi termelővel és akkora területekkel, hogy a biotermelők el tudják látni termékekkel a nagyáruházakat, vagy a bioboltokat, piacokat.
– Folyamatosan arról beszélünk, hogy a biotermelés a mezőgazdaság jövője, hiszen a biotermés az, amit minden mennyiségben el tudunk adni a külföldi piacon. De a haza piacon is egyre nagyobb a kereslet irántuk. Miért nem találjuk ezeket a termékeket?
– A külföldi piac minden mennyiségben kész felvásárolni a biotermékeket. Sajnos azt kell mondanom, hogy a biotermés jelentős részét külföldre szállítjuk. Elsősorban nyersanyagot szállítunk ki, nagyon kevés feldolgozott készterméket. De arra kell törekednünk, hogy elsősorban a saját piacunkat elégítsük ki, hiszen a külföldi piac ebben az esetben nyitott a mi termékeink felé. Sajnos most az jellemző, hogy mi kiszállítjuk a nyersanyagot, és késztermék formájában az visszakerül hozzánk. Nem lenne szabad kiszállítani a termést, hanem itt kellene feldolgozni, természetesen be kellene fektetni a feldogozó-iparba. Vannak kezdeményezések, fantasztikus finomságokat készítenek, savanyúságokat, lekvárokat, gyümölcsleveket Dél- Szerbiában.
Szabadkán már nincsenek megjelölt helyen a biotermékeket, miután ugyanis a termelők kialakítottak egy állandó vásárlókört, házhoz szállítják a terméküket. Azt gondolom, hogy ez nem éppen a legjobb megoldás, hiszen nincsenek a biotermékek szem előtt, és aki ki szeretné próbálni azokat, nem teheti meg. A bioboltokban is lehet találni organikus termékeket, de nem mind az. Újvidéken külön piac létezik a bioáru számára, csakúgy mint Belgrádban. Belgrádban van a legnagyobb piaca a biotermékeknek, éppen ezért a termelőknek megéri elvinni oda a termékeiket. A fővárosban éttermet is nyitottak már, ahol az étlapon szerepelnek bionyersanyagból készült ételek is.
– Mi vásárlók tudjuk, mi a biotermék?
– Annak ellenére, hogy egyre többen keresik a biotermékeket, még mindig nagyon kevesen tudjuk azt, hogy mi számít bioterméknek. Sokan kételkednek is abban, hogy a bioélelmiszer elkészítése során nem történik vegyszerkezelés. A sok ellenőrzés eredménye, hogy a teljesen vegyszermentes termékeket megjelölik. A fogyasztónak meg kell néznie, hogy rajta van-e a biotermést jelölő logó, de ez nem elég, a terméken rajta kell lennie azon vállalat bárkódjának (RS-ORG-001, -002), amely az ellenőrzést elvégezte. Vagyis nem elég bemenni egy boltba, gondolva, hogy ott csak egészséges élelmiszereket vásárolhatunk, meg kell keresnünk a terméken a fent említett jelzéseket. A friss terméseknél pedig el lehet kérni a termelő certifikátumát, ugyanakkor javasoltuk már, hogy a termelők csomagolják be a termést is, és így már rákerülhet a jelzés is, elkerülve ezzel a visszaéléseket, amire már korábban volt példa.
– A héten Szabadkán megtartott organikus termékek fesztiválja, a Biofest egyik központi témája a kooperáció létrehozása volt. Az effajta társulás miben segítene a termelőknek?
– Ma már szükség van a biotermelők társulására, nemcsak az érvényesülés miatt, hanem a fennmaradás miatt is. Elkezdtük elemezni azokat a társulási formákat, amelyek az elmúlt években működtek az országukban, így a szövetkezeteket is. Annak ellenére, hogy rendkívül jó tapasztalatok mutatkoztak a szövetkezeten keresztül, mégsem működnek minden helyzetben. A kölcsönös szabályzat kidolgozására ugyanis ők maguk nem képesek, nincs bizalmuk, és idejük sincs rá. Nincs lendületük, és nincs, aki irányítsa őket, aki lendületet adjon neki. Vagyis segítségre van szükségük. A törvények nagyon kevés fajta társulási formát ismernek, így jelenleg olyan társulási formákat keresünk, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki végezze a saját munkáját, de együtt lépjenek fel a piacon, és közösen mutathassák be termékeiket. Jelen pillanatban készül egy üzleti terv, amely azokat a termelőket tömöríti, akik tagjai az egyesületünknek. Egyelőre 15 termelővel dolgozunk majd együtt, hogy lássunk, hogyan tud fennmaradni egy kooperáció. Az ő példájuk alapján tudunk majd tapasztalatokat szerezni a társulásról.
