Topolyától nem messze, a Kishegyes felé vezető út mellett található a Kinga tanya, amely a topolyai Pósz család tulajdonában van. Ez a környék legöregebb élő tanyája, 1889-ben épült, és az Üveges család tulajdonát képezte. Tőlük vásárolta meg Pósz Ferenc, a mostani elnevezést pedig Ferenc lányáról, Kingáról kapta. Kihasználva a tanya adottságait, a Pósz család falusi turizmussal kezdett foglalkozni, idén pl. harmadik alkalommal szerveztek birkanyíró versenyt. Az esemény igen komoly szintre nőtte ki magát, ebbe az évben 72 csapat nevezett be, kb. 1000 látogatója volt, és a hazai nevezők mellett indultak magyarországi, romániai, csehországi, szlovéniai, valamint macedóniai csapatok. A birkanyíró versenyen kívül új tartalmak bevezetésével is próbálkozik a Pósz család, s természetesen a tanyát is folyamatosan fejlesztik. Ferenc elárulta, hogy lánya hatására kezdtek falusi turizmussal foglalkozni.
– A lányom falusi turizmus szakon végzett Hódmezővásárhelyen, s mivel megvolt a tanyánk, adódott az ötlet, hogy a falusi turizmus révén hasznosítsuk. Korábban a topolyai tó karbantartásával foglalkozó cégnél dolgoztam, és már ott is szerveztem birkanyíró, libakopasztó, valamint birkapörkölt főző versenyeket. Az itt szerezett tapasztalataimat kihasználva a tanyán is birkanyíró versenyt szerveztünk. Az idén harmadik alkalommal tartottuk meg, és kb. 1000 látogatónk volt – mondta el Ferenc, majd arról is beszámolt, hogy idén először szerveztek lovastábort.
– Idén lovas iskolát is szerveztünk, amelynek 32 résztvevője volt. Ezzel elégedettek vagyunk, de úgy látjuk, hogy jövőre nagyobb lesz az érdeklődés, ezért 3 lovas tábor megszervezését tervezzük. Emellett szeretnénk kézműves tábort is tartani, ahol majd lesz kosárfonás, üvegfestés, gölöncsér-foglalkozás, szövés stb.
– A különböző tartalmak mellett mire fektetnek nagy hangsúlyt?
– Igyekezünk autentikus tanyasi környezetet biztosítani az ide látogatóknak. Már minden ismerősünk tudja, hogy szívesen elfogadunk olyan régi, nem használt dolgokat, amik beillenek a tanyasi környezetbe. Az egész tanyát szeretnénk régi stílusban berendezni, pl. a tetőfedőként csak kis cserepet vagy nádat használunk.
Érdekességként felújítottunk egy morzsológépet, taligát, egy melegvízzel működő keltetőgépet stb. A tanyán látványosságként többfajta jószágot is tartunk, van liba, kacsa, kecske, birka, ló, és most állítottunk be néhány mangalicát.
– Tervezik-e a kapacitásuk bővítését?
– Jelenleg 10 hálóvendéget tudunk elhelyezni, de szeretnénk további bungalókat építeni, hogy egy egész busznyi vendéget el tudjunk helyezni. Természetesen ezek hosszú távú tervek, mert ehhez pénz kell. Sajnos, a falusi turizmus nálunk még gyerekcipőben jár, és az életszínvonal sem kedvez neki. A hazai turistákra nem igazán tudunk építeni, a külföldiek fogadásához viszont az EU követelményeihez kell alakítanunk a tanyát.
– Különböző szinteken sok szó esik a falusi turizmus támogatásáról, de a valóságban mi a helyzet?
– Több pályázatot is átadtunk, de nem voltunk sikeresek. Idáig csak a topolyai helyi közösség nyújtott segítséget a birkanyíró és -főző verseny megszervezésében. A Szerbiai Juh Szövetség alelnöke vagyok, s rajtuk keresztül is megpróbáltunk segítséget kapni, de még az is nagyon gyerekcipőben jár.
Sajnos, azt kell mondanom, hogy nálunk a falusi turizmus támogatása még nincs komoly szinten, néhány évnek el kell telnie, hogy előrelépést tapasztalhassunk. Egyelőre csak kulloghatunk az európai falusi vendéglátók nyomában, akik magas szinten művelik a falusi turizmust – mondta el Ferenc, majd még hozzáfűzte, hogy ha kapnának egy-két pályázati támogatást, akkor sokkal komolyabb szinten tudnának foglalkozni a falusi turizmussal. Megfelelő szakember is van a családban, csak az anyagiak hiányoznak – véli.
A Kinga tanyán alakult meg a Vajdasági Amatőr Királyi Szakácsok Rendje. Ferenc több éve tagja az ennek keretében működő Mátyás Király Lovagrendnek, ezért aktív szerepet vállalt a vajdasági rend megalapításában, amelynek már 18 tagja van. Szorgalomból és ötletekből tehát nincs hiány, s talán az anyagiak is előbb-utóbb előteremtődnek hozzá, hogy a topolyai Kinga tanya egy komoly falusi vendéglátóhellyé váljon.
