A Vince-napi venyigeszentelés apropóján látogattunk el a bácskossuthfalvi szőlészekhez, borászokhoz, akik negyedik alkalommal elevenítették fel ezt az idő- és termésjóslással egybekötött hagyományt. Bika Lajossal, a helyi Rizling Szőlész és Gyümölcsész Egyesület elnökével a tavalyi termésre való áldomásivást követően beszélgettünk el. Témánk a bácskossuthfalvi borászat és borok voltak.
– Egyesületünk 1997 óta létezik, és jelen pillanatban 79 aktív tagja van. Abból a célból alakult, hogy a borkedvelőket, illetve szőlészeket és gyümölcsészeket tömörítse. Elsődleges célunk a barátkozás, de emellett a dolog szakmai részét is komolyan vesszük – mondta el Bika, majd azzal folytatta, hogy Bácskossuthfalván nagy hagyománya volt a szőlészetnek-borászatnak.
– A második világháború előtti időszakban sokkal nagyobb szőlős területek voltak, mint jelenleg. A háború után bizonyos okból kivágták a szőlőket és a gyümölcsösöket. A Rizling egyesület célja, hogy újra felélessze ezt a kettőt. Nagyobb sikereket érünk el a gyümölcsészet terén, sok fiatal megélhetési lehetőséget lát ebben.
A szőlészet kicsit akadozik, itt még van tennivalónk bőven – mondta el az elnök, majd arról is beszámolt, hogy Bácskossuthfalván főként kis parcellákon és régi megművelési módszerrel folyik szőlőtermesztés. Táj-jellegzetes, bácskossuthfalvi szőlőfajtákat termesztenek, az újabbak közül megtalálható a rajnai rizling, az olaszrizling, a Bácska, a kékfrankos és a merlot. Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szőlős- és gyümölcsöskertek takaros rendben követik egymást az út mentén, s a földek vége egy völgyben ér véget, amely kiváló búvóhely a külvilág gondjai elől. Részben ezért tölthetnek itt sok időt a szőlősgazdák.
Amint Bikától megtudtuk, nemcsak a kertek takarosak, hanem a bácskossuthfalvi borok is egyre jobbak.
– A bácskossuthfalvi borok egyre minőségesebbek, köszönhető ez részben a Rizling egyesületnek. Szakmai téren is igyekeztünk fejlődni, és most már olyan szinten vagyunk, hogy belföldi és külföldi versenyeken is igen szép eredményeket érünk el, érmekkel térünk haza. Igaz, nem extra minőségűek a boraink, hiszen csak amatőr borászok vagyunk, és klasszikus módszerrel dolgozunk, de igyekszünk olyat készíteni, amit szégyenkezés nélkül kitehetünk az asztalra – mesélte az egyesület elnöke.
Persze, nem elég elkészíteni a bort, azt el is kell adni. Ez sajnos nem megy olyan könnyen, tudtuk meg Bikától.
– Felénk még mindig nem könnyű értékesíteni a bort. Ennek részben anyagi okai vannak, pl. az ünnepek alatt is kevesebb bor fogyott, noha alacsony az ára. Azt kell mondanom, hogy falun kívül sokkal könnyebb értékesíteni, mert nagyobb településeken mások az anyagi lehetőségek. Én a borom 90 százalékát falun kívül adom el – árulta el az elnök.
Végezetül azt is megtudtuk tőle, hogy az egyesület tervei között szerepel a borturizmus fellendítése, valamint tagságuk megfiatalítása, mert az átlagéletkor jelenleg 60 év körül van.
Az egyesület elnöke mellett elbeszélgettünk dr. Korsós Zoltán borásszal és nyugdíjas fogorvossal is. Idén az ő szőlősében zajlott a venyigeszentelés.
– Nagyon régen, 30 éve vásároltam ezt a szőlőskertet, és tavasztól őszig itt töltöm a szabadidőm legnagyobb részét. Hallottuk, hogy milyen termést jósoltak erre az évre, de a Kárpát-medencében és egész Európában annyira megváltoztak a meteorológiai körülmények, hogy igazából semmit sem lehet megjósolni. Elég egy tíznapos kemény fagy, és az elindult rügyezés lefagy, semmi sem lesz a termésből – mondta el dr. Korsós, majd arról is beszámolt, hogy az elmúlt év nagyon jó volt, sok és jó minőségű szőlő termett. Az idős borász azt is elárulta, hogy melyik a legjobb bácskossuthfalvi bor.
- Itt mindenki büszke a saját termésére és minden gazda azt mondja, hogy az ő bora legjobb. Persze, hiába mondják, mert enyém a legjobb, de ők hadd dicsérjék a sajátjuk – mondta dr. Korsós.
