A Magyar Nemzeti Tanács 2014-es kiemelt programja a Nyelvrendőr program. A nyelvhasználati bizottság azért indította útjára ezt a programot, hogy kiderüljön, milyen szinten van a magyar nyelv hivatalos használata. A vizsgálatból sajnos az nem derül ki, hogy mi magunk használjuk-e úgy és akkor anyanyelvünket, ahol és amikor ezt megtehetjük, csak az, hogy megvannak-e a feltételei a magyar nyelv hivatalos használatának az önkormányzatokban, állami szervekben, közintézményekben...
A magáncégeknek sem ártana lektoráltatni a magyar feliratokat (Fotó: Molnár Edvárd)
Breteka Katinka,a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati tanácsosa előrebocsátotta, hogy semmiképpen se téveszthetők össze a nyelvrendőrök a rendőrségi szervekkel, vagy a kommunális rendőrséggel. Ők azok, akik akár az átlagpolgár, bemennek az önkormányzatokba, a közhivatalokba, s akárcsak az átlagpolgár, próbálnak ügyet intézni, magyarul szólalnak meg, magyar űrlapot kérnek, megfigyelik, hogy vannak-e két vagy többnyelvű feliratok. Arra a kérdésünkre, hogy kik azok, akik járják a terepet, a tanácsos asszony a következőket válaszolta:
– Két fiatalról beszélünk, akiknek a kiléte természetesen titkos, hiszen ha tudnák róluk, hogy merre járnak, akkor erre fel lehetne készülni. Tíz hónapig tart a program. Márciustól decemberig Vajdaságban azt a 28 önkormányzatot látogatják meg, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, a hozzájuk tartozó településekkel, ezenkívül Apatin, Nagykikinda és Pancsova magyarlakta településeit is körbejárják.
Az őrjárat március 21-én, a tavasz első napján kezdődött és szilveszterkor ér véget. A két titokzatos fiatal digitális eszközökkel felszerelkezve fényképez, hangot rögzít és jegyzőkönyvet készít a hallottakról, látottakról. Breteka Katinka elmondta, ezek a jegyzőkönyvek szolgálnak majd alapul az önkormányzatokkal és más szervekkel folytatott tárgyalásokhoz.
– A Magyar Nemzeti Tanács eddig is különböző fordítási segítséget nyújtott az önkormányzatoknak és az igazságügyi szerveknek. 100 iratminta-fordításunk van, amit az önkormányzatok, illetve az igazságszolgáltatási szervek rendelkezésére bocsátottunk, most éppen egy honlapfordítási pályázatra várjuk a jelentkezőket. A cél az, hogy egyfajta jó kommunikáció alakuljon ki az önkormányzat és az MNT között annak érdekében, hogy a polgároknak jobb legyen. Nem célunk, hogy folyamatosan eljárásokat indítsunk, rendkívüli felügyeletet kezdeményezzünk. Ez lehet az utolsó eszköz. Sokkal inkább szorgalmazzuk az együttműködést annak érdekében, hogy megnyissunk újabb kommunikációs csatornákat és az ő segítségükkel elérjük a többnyelvű társadalom zavartalan működését.
A nyelvrendőrök tarsolyában máris vannak adatok, fényképek, de hiába kértük a tanácsos asszonyt, hajthatatlan maradt. Az adatok még nem nyilvánosak, mondta. Igaz, néhány önkormányzatban már feltérképezték a helyzetet, de azt szeretnék, ha egy ideig feszülten várnák mindenütt a váratlan látogatókat, s izgulnának, vajon mit találnak majd a nyelvi kommandósok a rajtaütéskor.
Ez jelentené, a háromnyelvű Szabadkát? (Fotó: Molnár Edvárd)
– A nyelvrendőrök munkáját igazoló dokumentáció a most készülő Magyar Nyelvi Iroda honlapjára kerül majd fel. Ezt a honlapot az MNT honlapjáról lehet majd elérni és itt tesszük közzé – de csak az év második felében – a fényképeket, jegyzőkönyveket. Ugyanezen a honlapon a kérdéses ügyekben indított eljárásokról is tájékozódhat az érdeklődő.
A szerbiai nyelvtörvény értelmében a kisebbségek nyelve akkor kerülhet hivatalos használatba, ha a lélekszáma eléri a 15 százalékot az összlakosság számarányában. Vajdaságban a magyar nyelv 28 községben van hivatalos használatban. Olyan településeken is, ahol a népességfogyás miatt a magyarok lélekszáma 15 százalék alá esett. A tanácsos asszony szerint, mivel szerzett jogról van szó, nem kérdés, hogy ezeken a településeken is megmaradhat a nyelvünk hivatalos használatban, és erre több példa is van.
Szabadka a legnagyobb magyar város, szoktuk mondani, mert ebben a városban él szám szerint a legtöbb magyar. A 105 681 lakosú városban a magyarok aránya a legnagyobb: 32, 66 százalék, a szerbek számaránya az összlakosságéhoz viszonyítva 29, 86 százalék és természetesen vannak itt még horvátok (9,18), bunyevácok (8,74) jugoszlávok és montenegróiak, romák és még sok mindenki más. Összesen 22 nemzet és nemzetiség lakja Szerbia legészakibb városát, a magyarság szellemi, kulturális, politikai és gazdasági központját. Mégis, ha végigmegyünk az utcán, nem a több mint egyharmadnyi magyar anyanyelve a domináns beszéd, hanem a szerb. S ezért nem a szerbek a bűnösök, hanem mi magunk, akik nem vagyunk hajlandóak magyarul beszélni. Egy jog annyit ér, amennyi a gyakorlatban megvalósul belőle. Hiába a nyelvrendőrség munkája, ha mi nem tartjuk fontosnak, hogy az anyanyelvünkön kérjünk a boltban kenyeret, vagy a hivatalban magyarul mondjuk el elintéznivalónkat.
