Április utolsó hétvégéjén harmadszorra verte el a jég Szabadka környékét. A legutóbbi jégverés hektáronként tízezer eurós kárt okozott. Szabadkán a 23 rakétakilövő állomásból mindössze 8 működik, hangzott el a napokban az önkormányzat sajtótájékoztatóján. Ilyen feltételek mellett egyáltalán nem csoda, hogy az ítéletidő ellen nem védekeztek kellőképpen. Telefonon felhívtuk a bajsai radarközpontot, hogy utána járjunk, mi annak az oka, hogy ilyen rések vannak a jégvédelmi rendszerben. Dragan Jovanović meteorológussal, a radarközpont vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan történhet meg, hogy Szabadka község területén 23 rakétakilövő állomásból csak nyolc üzemel?
– Ez az információ nem felel meg a valóságnak. Elméletben 23 rakétakilövő állomás lehetne Szabadka község területén, de mindössze 14-nek a működéséről írtunk alá szerződést és ennyit aktiváltunk. Hét rakétakilövő állomás azért nem üzemel, mert nincsenek kilövők, kettő meg azért, mert ellopták a kilövőállomáson lévő ajtókat. Ezt tudják az önkormányzatban is. Évente körülbelül 4-5 állomásunkat rongálnak meg, törnek fel.
Hogyan választják ki a rakétakilövőket? Miért nincs azon a hét állomáson kijelölt emberük?
– A kezdetektől fogva minden rakétakilövőt a helyi közösség vagy az önkormányzat javaslatára alkalmazunk. Mi nem válogatunk a jelöltek közül. Akiket ajánlanak, azokat mi kiképezzük és dolgozunk velük. Akikkel nincsenek megelégedve, azokat le lehet cserélni. Tavaly a jégvédelmi idény idején Szabadkán két rakétakilövőt cseréltünk le.
Ha valamelyik állomás nem üzemel, akkor kinek a feladata megfelelő embert keresni? Ki az, aki kezdeményezi az állomás zökkenőmentes munkájának folyatását?
– Mi értesítjük arról az önkormányzatot, azaz az önkormányzatban a reszorfelelőst, vagy akit megbíztak ennek felügyeletével, hogy egy bizonyos állomás nem működik. De tudni kell, hogy korábban csupán egy-két rakétakilövő hiányzott, az, hogy most Szabadkán hét helyen nem működik a kilövőállomás, vagy mondjuk a bajsai radarközpont által felügyelt területen a 157 állomás közül 40 nem üzemel, annak az az oka, hogy a kormányrendelet tiltja a közszférában a tiszteletdíjasok alkalmazását.
Tavaly nem volt ilyen kormányrendelet, nem volt létszámstop, mégis hiányoztak a kilövők.
– Tavaly 18 állomás nem üzemelt.
Ez azt jelenti, hogy a gazdáknak meg kell békélniük a gondolattal, hogy a kormányrendelet miatt komoly rések vannak a jégvédelmi rendszerben?
– Ne szaladjunk ennyire előre! A legnagyobb gond abban volt, hogy az önkormányzatok, nemcsak Szabadkán, hanem másutt is, leginkább a mezőőröket bízták meg ezzel a munkával. Még négy nappal ezelőttig a kormányrendelet miatt az volt az álláspont, hogy a mezőőrök nem dolgozhatnak nálunk is, meg a munkahelyükön is. De kérelemmel fordultunk a kormányhoz, hogy a jégvédelemben dolgozókkal tegyenek kivételt.
Mikorra várható a válasz?
– Az ígéretek szerint 10 napon belül megkötjük a szerződést az emberekkel.
A szabadkaiakkal, vagy a hiányzó 40-nel?
– A hét szabadkaival, meg még 18 emberrel. Szabadkán kívül vannak még sokkal áldatlanabb helyzetben lévő területek. Szabadkán az a gond, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy a mezőőrök legyenek a rakétakilövők. De Óbecsén például a jégvédelmi állomások 70 százaléka nem üzemel. Azért nem, mert ezek az állomások a PIK területén vannak, és oda nem mehet be bárki, csak a PIK dolgozói. Ugyanez a gond Verbászon is, ahol a farmon van az állomásunk. A kormány felismerte a problémát és elrendelte az igazgatóknak, hogy találjanak megoldást a gondokra. Erre is 10 napot kaptak.
Mennyi a fizetése egy rakétakilövőnek?
– Az állam havi 4000 dinárt ad nekik.
Mi a kötelességük, mit kell csinálniuk?
– Mindennap körtelezően tartjuk a kapcsolatot. Rádión jelentkezniük kell délelőtt 10-kor, majd 15.30-kor és 19 órakor. Mi ismertetjük az előrejelzést, és ha nem várható rendkívüli esemény, akkor tulajdonképpen végezhetnek más munkát is. Azonban ha készenléti állapot van, mint most éppen, Vajdaság déli részén, akkor mindegyikük köteles a rádióját bekapcsolva tartani és figyelni az utasításokat. Ha úgy ítéljük meg, hogy ki kell lőni a rakétát, akkor azonnal indulniuk kell az állomásra és az általunk megadott koordináták alapján kilőni a rakétát. Ez persze megtörténhet a nap közepén, de éjszaka, hajnalban, egyáltalán bármelyik napszakban. Ez jelentős és felelősségteljes munka, s nem is végezheti akárki. Amikor a legjobban esik, vagy fúj, csapkodnak villámok, nekik akkor kell szaladni az állomásra, hogy kilőjék a rakétát. Akikkel meg vagyunk elégedve, azoktól nem akarunk megválni, éppen ezért kértük a kormány megértését, hogy engedélyezze a kormányrendelet tilalma ellenére is az alkalmazásukat.
Ön szerint ezért a munkáért a 4000 dinár megfelelő bér?
– Nem is tudom, hogy mit mondjak. Ha rajtam állna, én háromszor ennyit is fizetnék nekik. De az állam ennyit ad és öt éve már nem volt emelés. Azonban tudni kell, hogy minden önkormányzat fizet még ezeknek az embereknek. Úgymond kipótolják ezt az összeget. Szabadka is.
Van-e elég rakéta ahhoz, hogy a gazdák nyugodtan aludjanak?
– Van.
Ez mit jelent, állomásonként mennyi van?
– Szabadka 14 kilövőállomásán pillanatnyilag összesen 48 rakéta van.
Minden évben arról szólnak a hírek, hogy nincs elég rakéta. Idén mi a helyzet? Mekkora a szükséglet a bajsai radarközpont által ellenőrzött területre és hány rakétájuk van?
– Létezik ideális meg optimális helyzet meg ugye az alsó küszöb, hogy így mondjam. Az ideális az lenne – ami csupán egyszer fordult elő fennállásunk óta –, hogy állomásonként legyen 12 rakétánk. Az optimális helyzet amikor 5-6 rakétánk van mindenütt. Nekünk pillanatnyilag száz rakétánk van itt raktáron a bajsai központban. Nem szállítjuk ki őket az állomásokra, mert egyik állomáson kilövik őket, a másikon meg nincs szükség a bevetésükre. Egy bevetéshez elég hat rakéta. S ha ezt kilövik, két órán belül már feltöltjük a kérdéses helyet.
Az imént azt mondta, hogy Szabadkán és környékén három rakéta van állomásonként...
– Igen, de éppen most (kedden zajlott a beszélgetés – a szerz. megj.) szállítjuk ki az állomásokra a rakétákat, töltjük fel a helyeket. Zentán, Magyarkanizsán dolgoztunk és Szabadka is sorra kerül.
Hogyan fordulhatott elő, hogy tavaly azok a rakéták, amiket Szabadka vásárolt, Zomborban kössenek ki?
– Ez ismételten nem pontos információ. Valaki félretájékoztatta a polgármestert. Szabadka tavaly 70 rakétát vásárolt. Az előírások szerint a megvásárolt rakétáknak a kérdéses önkormányzat területén kell maradniuk, nincs lehetőség másik önkormányzat területére átszállítani. Szigorú könyvelést vezetünk arról, ki mennyi rakétát vásárolt. A 70 szabadkai rakétából tavaly 44-et lőttünk ki. A maradék 26 a szabadkai kilövőállomásokon van. Most tehát Szabadka község területén 48 rakéta van, ebből 26 a városé. Zombor tavaly 50 rakétát vásárolt, Apatin ugyancsak, Kúla pedig 28-at.
Elkerülhetetlen volt, hogy a napokban jégverés sújtsa Szabadka környékét?
– Mikor?
Április utolsó hétvégéjén. A gyümölcsösökben hektáronként 10 ezer eurós kár keletkezett.
– Ez még a jégvédelmi idény kezdete előtt történt. Április végén, 27-én, a jégvédelmi idény pedig május elsején kezdődött.
