Siflis Anna a budapesti Kölcsey Gimnázium tanulója, mégis ott volt a KMV-n. A Zentai Magyar Kamaraszínház Zsebtársulatának tagjaként játszott a Lőrinc Tímea rendezte Föld nélkül című előadásban, ezenkívül tagja a szabadkai Fabula Rasa Gyermekszínjátszó Grund nevet viselő csoportnak is, és Budapesten játszik a nagy sikerű Droszt című előadásban is.
Most, amikor oly nagy divatja van a kivándorlásnak, oly sokan mondják, hogy nem jó itt élni, a 19 éves Siflis Anna rendszeresen hazajár, s kezdeményezi az itthoni munkát, csoportot verbuvál, másokat ösztönöz, hogy a közös munka jó, színházzal foglalkozni pedig szerinte a világ legszebb dolga. A budapesti Kölcsey Gimnázium kitűnő tanulójáról van szó, nem csoda hát, ha tanárai elnézik neki, hogy minden hétvégén hazajön, osztálytársai pedig segítenek neki bepótolni a lemaradását, ha erre szükség mutatkozik. A színház, az alkotás különleges lázban tartja.
– Nyolcadikos koromban döntöttem el, hogy mindenképpen színházzal szeretnék foglalkozni. Akkor még nem tudtam, hogy milyen munkakörök léteznek, csak abban voltam biztos, hogy a színház érdekel. A rendezés foglalkoztat. Jövőre szeretnék bekerülni Budapestre vagy Újvidékre rendezői szakra – mondja a mosolygós, fekete szemű fiatal hölgy.
A színház körüli munkák tulajdonképpen felkészülés a jövőre. Mint mondja, nem megterhelő neki a heti 400 kilométeres utazgatás (útközben olvasgat, vagy éppen pihen), sokkal inkább gond az egyeztetés. Semmi áron nem akar lemondani arról, hogy a színház közelében legyen. Az idén három előadásban is játszott, köztük az idei KMV-győztes előadás, a Márai Sándor Füveskönyve alapján készült Föld nélkül című darab gardájához tartozott. Tulajdonképpen az előadás hozta össze a fiatalokat, így született meg a Zentai Magyar Kamaraszínházon belül a zsebszínház.
– Játszottam a szabadkai Fabula Rasa Gyermekszínjátszó Grund Szentivánéji álom című előadásában, Budapesten a Droszt című előadásban, amely egy budapesti éjszakáról szól. Különböző emberek utaznak a taxiban, és megismerhetjük életük egy kis szeletkéjét. Egyetlen közös dolog van bennük: mindenki megy valahová és jön valahonnan. A Zentai Magyar Kamraszínház Zsebtársulatának Föld nélkül című előadásában is játszottam. Mindegyik a maga módján nagyon izgalmas volt, és sok kihívással járt. Mégis talán a Föld nélkül volt a legnagyobb falat, de talán pont ezért áll legközelebb a szívemhez. Több technikai dologgal is meg kellett küzdenünk ahhoz, hogy ez az előadás létrejöjjön. De, ahogy a rendezőnk, Lőrinc Tímea mondja: „ Szerencsés csillagzat alatt született az előadás.” Még soha nem dolgoztunk együtt ilyen felállásban (Grgity Nikoletta, Verebes Andrea, Búbos Dávid, Nyári Ákos és persze Lőrinc Timi, a rendező). Nagy volt a rizikó, hogy vajon működni fogunk-e így együtt… és úgy tűnik, szerencsénk van, működünk. Egy kis Zsebtársulat lettünk, nagyon szeretjük egymást, Timit, Zentát, a Zentai Magyar Kamraszínházat, és hálásak vagyunk azért, hogy ez az egész megtörténhetett velünk – mondja Anna lelkesen.
A Zentai Magyar Kamaraszínház Zsebtársulatának Föld nélkül című előadását szombaton láthatja a zentai közönség. Annának nagy tervei vannak a nyári szünidőre:
– Ha minden igaz, az idén életemben először tanyaszínházazom. Még fel se fogtam, hogy valóban belecsöppenek a „Tanya” világába. Ezenkívül, ha minden igaz, Timivel elkezdjük a következő előadásunkat. Egyenlőre ez a két nagy tervem van, de persze ezek mellett fesztiválozom, utazgatom, és élvezem a nyarat.
Izgalommal teli várakozással telnek a következő hetek, mondja, mert eddig a Tanyaszínház előadásait csak csodálta, látta is valamennyit, amióta csak színházi élménye van, de működéséről csak meséltek neki. Abban bízik, hogy az igazi színházcsinálásba is belekóstolhat: rendkívüli körülmények között rendkívüli feladattal kell megbirkózni, ezt tudja. Eddig sem futott el a kihívások elől, sokkal inkább szembe ment velük, vagy kereste azokat, most is erre készül.
