Ügyvédharc

Fellázadt az ügyvédtársadalom. Azt állítják, hogy 150–300 százalékkal megemelték az átalányadójukat 2014-re. Először csak öt napos figyelmeztető sztrájkot tartottak a belgrádi ügyvédek, majd szerdától péntekig az egész országban beszüntette a munkát minden ügyvéd – állítják a sztrájkolók. Teljesen megbénították az igazságszolgáltatást.

Az ügyvédek harca az állam ellen nem most, hanem még 2010-ben, az új adótörvény elfogadásakor kezdődött. Akkor az állam tett egy kísérletet arra, hogy megszüntesse annak lehetőségét, hogy az ügyvédek, a fogorvosok, a fogtechnikusok és az orvosok átalányadót fizessenek. Könyvelnie, a bevétel után pedig adóznia kell mindenkinek. A pénztárgépek bevezetésével a szürkegazdaságot szerették volna felszámolni. Ekkor lázadt fel először az ügyvédtársadalom, és csatát nyert. Hiába mondta Mlađan Dinkić akkori pénzügyminiszter, hogy a kormány nem fog engedni a nyomásnak, és hiába utasította el az ügyvédekre vonatkozó módosítási indítványokat a parlament szakbizottsága is, a kormány helyt adott a kivételezésnek, és a parlament is áldását adta arra, hogy a felsoroltaknak nem kötelező az adómemóriás pénztárgép használata és fizethetnek átalányadót is, ha éppen úgy kívánják.

Magyarán, hogy akárcsak a cipészek, a kocsmárosok, a trafikosok és sorolhatnánk még az átalányadót fizetők közé tartozókat, az ügyvédek és a fogorvosok, orvosok is azonos feltételek mellett adózzanak. Egészen pontosan ez azt jelentette három évvel ezelőtt, hogy a havi nettó bérük 22 000 és 35 000 dinár között mozgott, az akkori számítások szerint. Ebbe a kategóriába ugyanis azok tartoztak, akiknek a munkája végzéséhez nem volt szükség egyetemi végzettségre.

Természetesen ez képtelenség, éppen ezért szerette volna az állam rákényszeríteni az ügyvédeket, hogy vezessenek könyvelést, és ha van bevételük az után adózzanak, ha nincs, akkor nem fizetnek adót. De ez nem felelt meg nekik. Sikerült végül elérniük, hogy maradt minden a régiben.

Legújabb tiltakozásuk kiváltó oka a kormány decemberi rendelete, amely az ügyvédeket áthelyezte az átalányadót fizetők azon kategóriájába, amely tevékenység végzéséhez egyetemi végzettség szükséges. A minisztérium cáfolja, hogy az ügyvédek adókötelezettsége 150–300 százalékkal növekedett. A minisztérium szerint 46 százalékos növekedésről van szó, s ez abból ered, hogy másik adókategóriába tartoznak. Így például a belgrádi ügyvédek havi adókötelezettsége 75 782, az országos átlag ezzel szemben 65 488 dinár. Az adóalap megemelése annak a következménye, hogy eddig az ügyvédek adóalapját a szerbiai átlagbér 85 százalékához mérték, azaz, ha működésük telephelyén a szerbiai átlagbér alatt volt a városban kimutatható átlagbér, akkor a különbséggel csökkentették az adóalapjukat, vagy ha nagyobb volt, a kérdéses összeggel növelték azt.

Az új kormányrendelet értelmében ettől a kiváltságtól fosztották meg az ügyvédeket. Most a szerbiai átlagbér 120 százaléka képezi az adóalapjukat.

Nem értem a tiltakozás okát, hiszen aki nem akar, az nem kell, hogy átalányadót fizessen, lehet könyvelni is. Ez valamiért nem felel meg az ügyvédeknek. Pedig ez törvényes, tiszta, jogkövető magatartás lenne. Valamiért mégsem felel meg nekik, inkább országos sztrájkot szerveznek. S ettől nő meg a fajsúlya ennek a témának. Mi lehetett a jó az átalányadóban, miért jó az, ha nekik nem kell adómemóriás pénztárgépet használniuk, ha nem kell azzal elszámolniuk, mit és mennyit dolgoztak.

Az ügyvédi kamarák elnökei sorra nyilatkoznak a sajtónak, hogy tagságuk megélhetése forog kockán, meg hogy ha emelik az adót, akkor előbb-utóbb a népen csapódik le a megnövekedett fizetési kötelezettség.

Nézzük akkor, hogy mennyit is kérnek el az ügyvédek egy-egy munkáért. A szerbiai ügyvédek számára a 2013-as és a 2014-es évre vonatkozó, az állam által kidolgozott és a Szerbiai Hivatalos Lapban 2012. december 24-én közzétett kötelező érvényű lista kivonatos ismertetését láthatják alább.

A büntetőjogi tarifát nem fogom tételesen felsorolni, mert a büntetés esetleges mértékétől függően itt a védelem képviselete vagy mondjuk a terhelttel folyatott beszélgetés vagy a fellebbezés lehet 18 000–120 000 dinár is. Inkább nézzük az egyszerűbbnek tűnő beadványokat, fellebbezéseket, meg a bírósági jelenlétet.

Eljárások, amelyekben a vitatott tárgy értéke meghatározhatatlan

Eljárások, amelyek meghatározott értékű tárgyban folynak

Egy meghatalmazást a jelzett tarifa szerint az ügyvédek 13 500 dinárért írnak meg, egy nyilatkozatot 11 500 dinárért rögzítenek, a haszonkölcsönről szóló szerződés ára pedig 16 500 dinár.

Nem állítom, hogy minden ügyvéd dúskál a javakban, de annyi tapasztalatom már van, hogy a legtöbb ügyvédi irodában bőrgarnitúra, meg értékes szőnyegek, bútorok fogadják az ügyfeleket. Ezzel csak jelzés szinten szerettem volna érzékeltetni, hogy nem arról az elesett rétegről van szó, akik belerokkannának abba, ha a kormányrendeletnek megfelelő adót kellene fizetniük.

Az általános sztrájk bejelentésével azt üzenték a kormánynak, hogy megbénítják az egész országban az igazságszolgáltatást. Újabb harc dúl az állam és az ügyvédek között. Vajon ki kerül ki győztesen?

Országos tiltakozásukat arra is felhasználják, hogy egyéb sérelmeiknek is hangot adjanak. Egyebek között azt vetik a kormány szemére, hogy míg tőlük elvárják az adó rendszeres fizetését, addig az állam rendre tartozik nekik. A kirendelt ügyvédi munkájukat ugyanis csak nagy sokára fizetik ki. Azt is nehezményezik, hogy sok ügyvédi munkától elesnek, mert a hatályos törvények szerint a mediátorok vagy a jegyzők végzik azokat. Azzal is vádolják az államot, hogy az ügyvédek elleni támadások esetében a bűnüldöző szervek lassan és nem eléggé hatékonyan reagálnak.

A minisztérium továbbra is indokolatlannak tartja az ügyvédek lázadását.

Lapzártakor (pénteken) a tiltakozásuk még tart.